Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-12 / 15. szám

ó-testamentomban magyar szöveg alapján is — nyelvtani és tárgyi (földrajzi, históriai és archaeologiai) magyarázatok kíséretében, a tervezetünkben megjelölt mórtékben ós módszer szerint. Ismételjük, hogy ez anyagból, különös tekintettel a bibliai nyelvekben való jártasságra, az alapvizsgán is számot kell adniok a hallgatóknak, a mihez azonban külön, ú. n. vizsgái készülés a studium természeténél fogva alig szükséges. Épen azért egész bátran felvehetjük a bölcsészettörténelmet és pedagógiát is az alapvizsga tárgyai közé, még pedig úgy, hogy a II. B) a) 2. megváltoztatásával a bölcsészettörténelem tanítását 2 évre (I. és II. évre) terjesztjük ki. mint a hogy tervezetünkben javasoltuk. Kell-e ezt bővebben indokolni? Az alapvizsga akkor alapvizsga, ha azon a jelölt az alapvető tanulmányokról ad számot. Már pedig lehet-e alapvetőbb tudomány egy leendő papra nézve — a bibliaismertetés és a bibliai nyelvekben való készség mellett, — mint épen a bölcsészet- és pedagógia? Ezeknek mély nyomot kell hagyniok az ifjú lelkivilágában. És el lehet-e ezt úgy érni, ha a bölcsészettörténelmet továbbra is csak egy évig tanítjuk, mely alatt oly gyorsasággal vonulnak el az ifjú lelki szemei előtt a filozófia nagy alakjai Thalestől Spencer Herbertig, mint a mozgófényképszínház vetített képei ? Egy-egy futólagos benyomás, aztán egy-egy elmosódott képzet. Szégyenünkre válnék, ha ez továbbra is így maradna tantervünkben. Kérjük azért a filozófiai studiumnak is két évre kiterjesztését s az alapvizsgára való fölvételét. A kötelező bölcsészeti tárgyak 3-dik pontjában a nevelés- és oktatástan keretén belül a népiskolai szervezet ismertetése mellé felveendőnek tartjuk a középiskolait is, mert a leendő lelkészek a középiskolákban is fognak vallástant tanítani. A nem kötelező bölcs, tárgyak után álló utasítást, mint homályosat, újraszövegezendőnek tartjuk, a nevelés- és oktatástan bevonásával. Az ilyen utasításnál nagyobb részletességre és több pontosságra van szükség, mert a mostanit senki sem érti meg. Az egész négy évi tanfolyam alatt tartozik-e az I. II. évi bölcsészeti heti óraszámait 11-re kiegészíteni a hallgató, vagy évenként külön, és csupán a bölcsészetiek számítandók-e, vagy a pedagógiaiak is oda vannak értve? Mennyivel egyszerűbb volna, ha azt mondaná, hogy minden hallgató tartozik a nem kötelezett, de tényleg előadott tárgyak közül minden évben egyet-egyet hallgatni. A művészeti és gyakorlati tantárgyakra nézve nem mondja meg a szakbizottsági tervezet, hogy kötelezők-e vagy nem? Véleményünk szerint az ének és a magyar alkotmánytan kötelező. Ezt nem kell indokolni. A IV. A) 1, l-nek a kollokviumokra vonatkozó utasítását nem csak a kötelező, hanem általában a hallgatott tantárgyakra kívánjuk kiterjeszteni. Nagy hiánynak tartjuk, hogy e szakasz azokra nézve nem intézkedik, kik a rendes kollokviumra akár egészben, akár részben, alapos ok, pl. igazolt betegség miatt nem állhatnak elő. Ilyen eset pedig gyakran fordul elő. Ezekre nézve egy külön szakasz alkotását indítványozzuk, mely feljogosítja a tanári kart, hogy az illetők betegsége természetének és fölgyógyulásuk idejének figyelembevételével, belátása szerint külön terminust tűzzön ki számukra. — Ugyanitt a 7. §-ban az v

a ki pedig" szavak után beszúrandónak tartjuk e pótlást: „ez időre elő nem áll, vagy pedig". A IV. A) 2, 13. §. 1-et a föntebbi javaslatunk értelmében kívánjuk módosítani. Ugyanezen szakasz 16. §-ában pedig, az alapvizsgai lárgyak megszaporítása következtében, a két tantárgyból való javítást is megengedendőnek tartjuk. A 18. §-ba,n felhozott esetben pedig az 1 hónapi terminust kevésnek találjuk. Ha az alapvizsga június végén van, a pótlás és javítás legczélszerűbb ideje szeptember eleje; ha pedig a rendes alapvizsga ekkor tartatik, a pótló és javító tartassék deczemberben. A ki a júniusi rendes alapvizsgáról indokoltan elmarad s a szeptemberin egy vagy két tantárgyból megbukik, javíthat deczemberben ; a ki pedig a szeptemberi rendes alapvizsgáról marad el indokoltan s a deczemberin bukik meg egy vagy két tárgyból, az február első felében kaphat terminust, de javíthat a következő júniusi, illetve szeptemberi rendes terminuskor is, de ez utóbbi esetben a közbeeső év nem számíttatik be. A IV. B) 1, 23-hoz hozzáteendő az egyöntetűség kedvéért: mely (t. i. az abszolutórium) a leczkekönyv végére irandó. Ugyané szakasz 32. §-a, mint kivihetetlen, nemkülönben a 33. szakasz utolsó mondata, hasonló okból törlendő. A 33. szakasz e szavai után: „az illető előadó tanárok" beszúrandó: illetőleg a vizsg. bizottság tagjai. A honosító vizsgálatnál a javítást az első lelkészképesítő vizsgálat szabályai szerint megengedőnek tartjuk. A theol. magántanári dolgozat minimális terjedelmének 4 (8°) nyomtatott ívben való megszabása törlendő. A dolgozat értéke nem a terjedelemtől függ. Végül óhajtjuk az egész munkálatnak pontosabb stilizálását. A debreezeni egyetem. Debreczen városának törvényhatósági bizottsága elhatározó lépést tett márcz. 26-diki közgyűlésében a debreezeni egyetem feláilítása iránt. Teljes egészében, nagy lelkesedéssel elfogadta az egyetemi bizottságnak a teljes négy fakultású s állami jellegű egyetem felállítására vonatkozó javaslatát s készségesen felajánlotta a javaslat által szükségesnek itélt költségeket. Az elfogadott javaslat így hangzik: Az egyetemi bizottságot kiküldő közgyűlési határozat hivatkozik arra. hogy Pozsony, Szeged és Kassa a legnagyobb erőfeszítéssel és áldozatkézséggel törekszenek a harmadik egyetem fölállítására. Azért kell Debreczennek is a nagy ügyhöz méltó áldozatot hozni. Nagy áldozatokat csak nagy czél érdekében szabad követelni. Ez esetben a nagy czél a teljes négy karú egyetem. A theológia föntartása és fejlesztése a tiszántúli református egyházkerület föladata és terhe.