Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-05 / 14. szám

helyeselni. Hanc veneiniam damus petimusque vicissim! Ámde a míg r. kath. atyánkfiai csak egy ilyen esetre tudnak . reámutatni, — mi reámutathatnánk százra is. Mert tisztelettel kérdezzük az „Alkotmány"-ban megjelent, czikk írójától: nem hallott még sohasem arról, hogy a szerzetesrendek és apáczák által fenntartott iskolákban nem egy esztendőben egyszer, hanem naponként oda vezérlik, különösen az internátusbeli más vallású növendékeket is a r. kath. istentiszteletre? Nem tud arról, hogy róm. kath. felekezeti iskolákban a más vallású hitoktatóknak tanítaniok nem szabad ? Nem tud arról, hogy az apáczaiskolákból még hivatalosan sem lehet megkapni a más vallású növendékek névsorát? Nem tud arról, hogy a katonai eskütétel kizárólag r. kath. mise mellett megy végbe s hogy a katonai és a kirchenparádék alkalmával a pápista misénél ott kell asszisztálniok és a „zum Gebet"-nél forschriftosan viselkedniök a nem róm. kath. katonáknak is ? Mindezek pedig egy kevéssé (!!) különböznek attól, a mit Bakcsy Gergely állítólag cselekedett, a mikor egy nemzeti ünnep alkalmával a ref. istentiszteletre akarta vezetni a más vallású tanulókat is ; egy olyan istentiszteletre, a melyen csak az evangéliomon alapuló hazaszeretet szavai hangzottak fel. ^m hozza azért meg a kultuszminiszter a maga legkeményebb döntését a szatmári esetben, — nincs kifogásunk ellene. Hanem azután legyen ez a döntés szabályozó, ne csak a nem r. kath., hanem a r. kath. iskolákra is! Majd meglátjuk, hogy ez kire lesz kellemetlenebb, reánk-e vagy a „megsértett" római katholikus egyházra?! Külföldi utazási ösztöndíj. A debreczeni főiskola akadémiai tanácsa, a hittanszaki kar javaslatára 1000 koronát szavazott meg a külföldi utazási ösztöndíj-alapból Veress István bihardiószegi lelkésznek, a Deb. Prot. Lap munkatársának. Az ösztöndíj kiutalványozása tárgyában a kerületi közgyűlés fog végérvényesen dönteni; előre látható azonban, hogy az akadémiai tanács javaslatát helyben fogja hagyni. A protestáns felekezeti jogtanárok mozgalma. A Pesti Hírlap, állítólag jó forrásból nyert értesülés alapján azt írja, hogy az összes protestáns felekezeti jogtanárok mozgalmat indítottak a kormánynál az iránt, hogy a jogtanári fizetések tekintetében uralkodó tűrhetetlen állapotok államsegéllyel némileg orvosoltassanak. Mi eddig még nem értesültünk e mozgalomról. A tanítói fizetéskiegészítések ügyében egyik tanügyi lap azt írta, hogy az 1907. évi XXVII. t.-czikkel biztosított tanítói magasabb járandóságok a törvény hatálybaléptétől, azaz 1907. évi július 1-étől kezdődőleg csak az esetben utalványoz latnak ki, ha a vonatkozó kérvények legkésőbb márczius hó végéig a minisztériumba fölterjesztetnek. E hírrel szemben illetékes helyről felhatalmazták a Budapesti Tudósítót annak a kijelentésére, hogy a kérvények felterjesztése határidőhöz nincs kötve. Iskolai aranykönyv. Borbély Lajosné, született Klein Etelka, budapesti lakos, szülei : Klein János Soma volt iglói gimn. tanár, majd polgármester és neje Scholtz Erzsébet emlékét megörökítendő, az iglói főgimnáziumnál egy 15,000 koronás ösztöndíjalapítványt tett. Ezen alapítvány 3, esetleg 4 évi kamataiból egy 1800 K-ás, esetleg 2400 K-ás ösztöndíj fog alakíttatni, melyet az iglói ág. h. evang. egyháztanács egy, hazai képesítésű, iglói születésű ev. theologusnak vagy tanárjelöltnek fog adományozni, hogy tanulmányait Németországban, illetve Németalföldön vagy Angolhonban folytathassa. Iglói születésű, vagy a családhoz tartozó pályázó hiányában az ösztöndíj a kívánt képesítéssel bíró más magyarhoni ev. pályázónak fog odaitéítetni. Az ösztöndíj ez évben kerül első ízben kiosztásra, mivel az alapítványt tett úri nő az első év kamatjait 1800 koronára kiegészíti. (Ev. Őrálló.) Uj egyetemi magántanár. Ur. Erdélyi Lajos, a budapesti ref. főgimnázium kiváló tanára, a budapesti tud. egyetem bölcsészettudományi karán, a magyar nyelvjárástanból és mondattanból egyetemi magántanári képesítést szerzett, s a miniszter a képesíttetést tudomásul vette és dr. Erdélyi Lajost egyetemi magántanárságában megerősítette. Á derék és iskoláinknak dicsőséget szerzett tanárnak szívből gratulálunk ! A győri kmlarcz. Megemlékeztünk a mult héten arról, hogy a győri állami polgári iskola épületének felavatási programmja milyen visszatetszést szült, a miatt, hogy az olyképen volt összeállítva, mintha egy római katholikus felekezeti iskola felavatásáról lett volna szó. S említettük, hogy e programúi ellen tiltakozó feliratot intéztek a kultuszminiszterheg a győri ref., evang, és zsidó gyülekezetek elöljárói. Ez a jogos tiltakozás halomra döntötte a klerikális terveket, a mennyiben a kultuszminiszter, Ember Károly tanfelügyelő útján a márcz. 29-re kitűzött felavató ünnepélyt, további rendelkezésig elhalasztatta, azzal a megokolással, hogy az iskolaépület még nincs átvéve és a felavatás programmja körül elvi nehézségek merültek fel. — Az „Alkotmány" szerint e „sértő" rendelkezés Molnár Viktor államtitkár műve. Nem tudjuk, hogy az övé-e? de ha az övé volna is, nem kell miatta szégyenkeznie, mint báró Barkóczy Sándor úrnak a polgári anyakönyvvezető előtt tett bátor hitvallásáért! A debreczeni egyetem ügyében a város törvény- ' hatósági ülése márcz. 26-án nagyfontosságú határozatot hozott, a melyben olyan szellemi és anyagi áldozatok meghozatalát mondotta ki, a melyek mellett, főként ha a tiszántúli kerület, a debreczeni főiskola és a debreczeni ref. egyház is csatlakozik azokhoz, — az állami teljes egyetem felállítása minden nagyobb nehézség nélkül megtörténhetik. A nagyfontosságú határozatot jövő heti számunkban közöljük. EGYESÜLET. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Budapesten, f. évi április hó 14-én, d. u. 5 órakor a ref. főgimnázium könyvtártermében (Lónyay-u. 4c.) igazgatóválasztmányi ülést tart. Tárgyak: 1. Az 1907. évi számadások megvizsgálása. — 2. Az 1909. évi költségvetés. — 3. Az 1908. évi kiadványok: a) Tudományos sorozat kötete; h) Egyháztörténeti Adattár és szerkesztőjének megválasztása; c) Házi Kincstár 9-ik kötete; d) Koszorú 141—150. füzete. — 4. Jelentés a folyó ügyekről. (Gyűjtés a Károli-alapra, a folyó évi közgyűlés stb.) — 5. Esetleges indítványok. GYÁSZROVAT. Kiss Károly, ref. lelkész, márcz. 27-én, életének 75-dik évében elhunyt Agyagfalván. Nagy Lajos, konyári ref. lelkész, márczius 22-én, 65 éves korában elhunyt. Legyen áldott emiékezetök!