Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-08 / 10. szám
sokká, lelkészi részről: Benedek Lajos, Kovács Ákos, Csűrös Ferencz, Szász Béla, Fekete Gerő ; világi részről: Nagy Lajos, Zöld Sándor, Varga Gyula, Peres Károly, dr. Joó Károly. Tanácsbirákká, lelkészi részről: Gyárfás Albert, Kovács Gábor, Csűrös Ferencz, Benkö Albert; világi rés/.ről: Nagy Lajos, Zöld Sándor. Kiss Sándor, dr. Joó Károly. Világi főjegyzővé: Zöld Sándor, aljegyzőnek : Schilling János. Egyházmegyei ügyésznek: dr. Németh Dezső. Az adóügyi bizottságba: Kovács Ákos rendes- és Fekete Gerő póttagnak. Egyházkerületi választások. A tiszántúli ref. egyházkerületben jan. 27-én bontották fel a világi főjegyzőségre és az üresedésben levő lelkészi tanácsbiróságra beadott szavazatokat. A főjegyzőségre dr. Baksa Lajos, egyetemes konventi előadó választatott meg. A tanácsbiróságra szűkebb körű szavazás rendeltetett el Széli Kálmán és dr. Márk Ferencz között. Új magyar ref. gyülekezet Amerikában. Wallingford városában, Connecticut államban, Borsos István utazómisszionárius lelkész elnöklete alatt f. évi jan. 18-án új magyar ref. gyülekezet alakult, a mely az amerikai magyar ref. egyházmegyéhez csatlakozott. A gyülekezeti tagok száma 114. A gyülekezet vagyona két telekben 1000 dollár, ingóságokban 50 dollár, készpénzben 100 dollár Dr. liartók György püspök emlékezete. Az erdélyi református egyházkerület, elhunyt püspöke : dr. Bartók György emlékének felújítása végett április hó 7-én gyászistentiszteletet tart, a melyen Kenessey Béla püspök imádkozik, az emlékbeszédet pedig Nagy Károly theol. tanár fogja tartani. Lelkészi értekezlet. A felsőszabolcsi ref. egyházmegye buji lelkészi köre febr. 21-én Ibrányban tartotta meg értekezletét Andrássy Kálmán elnöklete alatt. Az értekezlet legfontosabb tárgya az adócsökkentési segélyek kérdése volt. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a segélykérésnél mindent a helyi viszonyoknak megfelelően mutatnak ki, még akkor is, ha az esetleg a lelkészek károsodására vezetne is. A hol a díj levelek olyanok, hogy azok a mai viszonyok mellett régi alakjukban meg nem maradhatnak, ott törekedni kell azoknak alkalmas átalakítására. Andrássy Kálmán a buji gyülekezet 1907. évi életéből olvasott fel közérdekű adatokat, s kívánatosnak jelezte, hogy minden gyűlésen két-két tag referáljon a saját gyülekezetének életéről. A fehér asztalnál élénk megbeszélés tárgyát képezte az ORLE., azonban a tekintetben, hogy a kör tagjai belépjenek-e abba vagy ne, igen divergálok voltak a vélemények s e tekintetben megállapodás nem is történt. Vallásos estélyek. A budapesti skót misszió Hold-u. 17. sz. alatti termében a folyó márczius hó szerdai estéin vallásos estélyeket rendez. Az estélyek sorrendje : Márcz. 4-én. Kezdete 7 órakor. Az eltévedt juhok. Egyházi beszéd 40 szines vetített képpel. Márcz. 11-én. Kezdete 7 órakor. Jelenetek a kútnál. Egyházi beszéd 30 szines vetített képpel. Márcz. 18-án. Kezdete 7*7 órakor. A skót misszió havi értekezlete. Tea, jelentések, énekkar, zene. Márcz. 25-én. Kezdete 1 /2 Q órakor. Ünnepély a hold-utczai iskolába járó gyermekek és szülőik számára. Az estélyeken lesz zene, ének, szavalat stb. Szabad bemenet, kivéve márcz. 25-ét, midőn jegyek fognak kibocsáttatni. A szepesbélai evang. gyülekezet köréből. A hozzánk beküldött s Weber Samu esperes-lelkész által szerkesztett évi jelentés alapján kiemeljük a gyülekezet 1907. évi életéből a következő mozzanatokat. A több év óta gyűjtögetett alap felhasználásával a gyülekezet új orgonát állított be templomába, csaknem 10,000 kor. költséggel. Nagy örömére szolgált a gyülekezetnek, hogy a király Weber Samu esperes-lelkészét, az egyházi és nyilvános életben szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz Józsefrend lovagjává nevezte ki. A gyülekezet gyermekseregéből a gyermekkertben 34, a népiskolában 148, az ipariskolában 24 neveltetett; más városok közép- és főiskoláin pedig 22 növendék tanult. Konfirmált 13 fiú és 14 leány. A gyülekezet népessége, részint az Amerikába, részint az ország más helyeire való elköltözés következtében a mult évben is csökkent. A gyülekezeti tagok száma, beleszámítva a filiákban lakókat is, 1326. Született 28 gyermek; meghalt 34 egyháztag; házasságra lépett 7 pár. Úrvacsorával élt 442 egyháztag. Jótékony czélokra adott a gyülekezet 278 koronát. Egyházi vagyon 60,020 kor. 17 fillér, a mi az 1906. évi állaggal szemben 1738 kor. 51 fillér gyarapodást mutat. A gyülekezetben, Weber Samu lelkész vezetése alatt egy nőegyesület és egy ifjúsági egyesület is működik. ISKOLA. A debreczeni egyetem. Gróf Apponyi Albert kultuszminiszternek a felállítandó egyetemek ügyében tett nyilatkozatai megmozdították a debreczeni egyetem városi és kerületi bizottságait. Az új egyetemeket illetőleg elhangzott hivatalos nyilatkozatok nem említették Debreczent, mint olyan várost, a mely szintén kapna egyetemet. Ennek oka — a hogy a Debr. Prot. Lap véli —- az, hogy Debreczenben a ref. főiskolából kell kifejlődnie az egyetemnek, az állami egyetem pedig felekezeti színezetű nem lehet.. Debreczen városának és a tiszántúli kerületnek kell tehát megtalálnia azokat a módozatokat, a melyek mellett az egyetem felállításának útjában álló nehézségeket elhárítsa. A városi egyetemi bizottság a tárgyban meg is kereste a kerületi egyetemi bizottságot, s ez utóbbi gr. Degenfeld József főgondnok elnöklete alatt február 26-án foglalkozott az egyetem dolgaival és tárgyalta a városi egyetemi bizottság beterjesztett munkálatát. A központi bizottság jóakarattal fogadta a tervet és elhatározta, hogy azt az e czélból összehívandó kerületi értekezlet elé terjeszti. Ez a kerületi értekezlet folyó hó 5-én tartatott meg Debreczenben. Eredményeiről azonban még nem nyertünk értesülést. Nyilvánossági jogok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hajdúböszörményi ref. főgimnázium VII—VIII. osztályainak a nyilvánossági jogot, úgyszintén a nevezett középiskolának az érettségi vizsgálatok tartásának jogát; továbbá a hajdúnánási ref. főgimnázium V—VIII. osztályainak a nyilvánosságot, úgyszintén az érettségi vizsgálatok tartásának jogát az 1907/8. tanévre megadta. Középiskolai igazgatói értekezletek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a tankerületi főigazgatók, a kerületeikben levő középiskolai igazgatókkal, a felekezeti középiskolák igazgatóinak lehető bevonásával, évenkint, esetleg minden második évben együttes értekezleteket tartsanak, a melyeken a középiskolai nevelés és tanítás általános, országos érdekű, valamint az illető tankerület sajátos viszonyait közelebbről érintő ügyek és eszmék kerülnének megbeszélésre. A megvitatás alá kerülő kérdések a főigazgatók által jó időben megküldendők az egyes tanári testületekhez, előzetes megvitatás végett. Áz igazgatói értekezletek csupán tanácskozó jellegűek és azokban általános jellegű, kötelező határozatok nem hozhatók.
