Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-23 / 8. szám

Dr. Bartók György váratlan elhunyta után több erdélyi parókhus lelkész neve került forgalomba, mint püspökjelölteké. A legelső sorban állott azonban, mint komoly jelplt: Kenessey Béla, a kerület főjegyzője, a kolozsvári theol. fakultás igazgatója. Mellette a többi jelöltek egymásután visszavonultak, úgy hogy az utóbbi hetekben már teljesen bizonyosra lehetett venni Kenessey Béla megválasztatását. Ez tényleg meg is történt és pedig oly ritka egyhangúsággal, a mely nem csupán Kenessey Béla kiválóságát, hanem az erdélyi egyházkerület érett megfontolását és részrehajlatlanságát is bizonyítja. A püspökválasztó rendkívüli közgyűlésről, az eddig nyert hirek alapján, a következőkben számolunk be. A közgyűlést Kenessey Béla főjegyző, mint püspökhelyettes nyitotta meg buzgó imádsággal. Ezután báró Bánffy Dezső elnök mondott megnyitó beszédet, kegyeletes szavakkal emlékezvén meg néhai Bartók Györgyről és annak érdemeiről. Majd pedig jelezte a gyűlés legfontosabb tárgyát: a püspöki szék betöltését. S kifejezte azt a reménységét, hogy a közgyűlés meg fogja találni azt a férfiút, a ki méltóképen töltheti be Erdélynek régi híres püspöki székét. A gyűlés hivatalos megalakulása után nyomban megejtették a püspökválasztó titkos szavazást, a melynek eredményeképen, a beadott 141 szavazattal, egyhangúlag Kenessey Béla lett az erdélyi ref. egyházkerület új püspöke. Az elnök indítványára az új püspököt köldöttség hívta meg a gyűlésbe. Báró Bánffy Dezső elnök nagyon melegen üdvözölte Kenesseyt, örömének adva kifejezést, hogy épen őt választották meg püspökké, a kinek igaz vallásossága és szép múltja biztosítéka áldásos működésének. Szükséges is, úgymond, most, a nehéz munka idején, a mikor attól kell félnünk, hogy még nehezebb viszonyok közé jutunk. Reméli, hogy elnöktársával egyetértve fog működni. Kenessey, elfoglalva az elnöki szék mellett levő püspöki széket, első szavával háláját és köszönetét fejezte ki a belé helyezett bizalomért. Szeretné dicséretét zengeni, úgymond, az erdélyi magyar reformátusságnak, a mely mindig meg tudja érezni, mikor van szüksége benső összetartásra. Néhány héttel ezelőtt az elnöki székből hallottuk a figyelmeztető szót. Vegyük észre, hogy megnehezült az idők viharos járása felettünk és értsük meg a jóslást, hogy esetleg még vészesebb felhők is tornyosulhatnak "fölöttünk. Az egyházkerület meghallotta vezérének tömörülésre felhívó szavát. Programmja igen rövid. Ő az egyházkerületnek egyszerű, igénytelen misszionáriusa akar lenni, ha úgy tetszik, mint Arany János mondatja Lajos királlyal: Hiszen én vagyok az ország számadója 1 Ezután kifejtette, hogy az adminisztratív teendők tulaj donképen a főgondnok kezében vannak, és nagy elismeréssel emlékezett meg báró Bánffy Dezsőről, a ki a főgondnoki kar élén áll és a kinek az adminisztráczióban munkatársa akar lenni. Azután így folytatta: De én Uramnak, Jézus Krisztusnak azt a parancsát kívánom teljesíteni, hogy: Elmenvén, prédikáljatok és ezt mondjátok: elkövetkezett a mennyek országa, betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támaszszatok és ördögöket űzzetek. Az új püspök kijelentette végül, hogy a más felekezetűek iránt tisztelettel és szeretettel fog viseltetni, mert a felekezeti harcz tiszta negatívum, míg az evangéliom a legfelségesebb pozitívum. Yégiil üdvöt és áldást kért az egyházkerületre. A közgyűlés lelkesedve fogadta az új püspök nyilatkozatait és elhatározta, hogy a megtörtént választást a kultuszminiszter útján bejelenti a királynak. A beiktató közgyűlés időpontját pedig április hó 7-dikében állapította meg. * * * Az új püspök rövid életrajzát a következőkben közöljük. Kenessey Béla, Kenessey Albert hajóskapitány és magy. kir. vasúti és hajózási felügyelő fia, 1858. szept. 14-én született Szegeden. Mint elemi iskolás gyermek a budapesti ref. egyháznak még akkor fennállott elemi iskolájába került s ettől az időtől kezdve iskoláit Budapesten folytatta, előbb a ref. főgimnáziumban, azután egy évig az egyetem bölcsészeti fakultásán, majd pedig a papi pályára lépve át, a ref. theol, akadémián. Az 1881/82-diki iskolai évet az utrecht i egyetemen töltötte s ugyanakkor nagyobb tanulmányutat tett Hollandiában, Angliában és Németországban. Külföldről visszatérve, mint a budapesti theol. akadémia egyik legkiválóbb növendéke, ennek az intézetnek lett az 1882/83-dik iskolai évben ifjúsági seniora s az iskolai óv második felében magántanára, a mikor a bibliai teheologia köréből tartott előadásokat. Néhány hónapi budapesti segédlelkészkedés után a dunamelléki kerület 1884 őszén, az akkor rendszeresített hatodik theol. tanszékre rendkívüli, 1886-ban pedig rendes tanárrá választotta, a héber nyelv és írásmagyarázat s a bibliai theologia előadására. 1891-ben a kerület aljegyzőjévé választatott. 1892-től egészen a mult évig, az egyetemes konventi előadói hivatal szervezéséig, az orsz. közalap előadói és jegyzői tisztét viselte, s e mellett ő volt az egyetemes adócsökkentési alap szervezeti szabályainak előkészítője és az idevágó statisztikai adatok ritka buzgóságú feldolgozója. 1889-től 1895-ig a Prot. írod. Társaság titkára volt és szerkesztette annak kiadványait, főként a Protestáns Szemlét. 1883 óta választmányi tagja az Orsz. Prot. Árvaháznak is, s mint ilyen szerkeszti 1892 óta a Prot. Árvaházi képes naptárt. 1895-ben Szász Domokos püspök a Kolozsvárt szervezett ref. theol. fakultás örökös igazgatójává hivta el s ez idő óta az erdélyi egyházkerületben működött, mint a fakultás igazgatója, majd dr. Bartók György püspökké választása óta, mint a kerület generális jegyzője. Irodalmi munkásságát még theologus korában kezdte meg s 1879 óta belső dolgozótársa a Protestáns Egy-