Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-06 / 1. szám

'ROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. részt vett; gyönyörű vallomással ismerte el az újabb törekvések jogosultságát; de a kéz már gyenge volt az új feliratú lobogó tartására. Megaggott a szervezet; de nem a lélek. Az az utolsó pillanatig ifjú maradt és üde. Lapja, öröksége, mely immár azóta a harmadik generáczió kezén van, maradjon ötvenéves kora daczára is eleven és örök ifjú s legyen hű mindvégig annak a nemes eszményeihez és törekvéseihez, a ki maga egy egész életnek munkásságát szentelte neki. Kolozsvár. Kenessey Béla. KÖN YVISMERTETÉS. Hárfahangok. Vallásos költemények gyűjteménye, egyházi és iskolai használatra. Szerkesztette Payr Sándor theol. tanár. Budapest, 1906. A Luther-Társaság kiadványa. 8°. I—VI-|-1—432. Ara 4 korona. Gyülekezeteink s középiskoláink körében mind több helyen szerveződnek a vallásos estélyek, a vallásos egyesületek. Különösen evangélikus testvéreink járnak ebben a tekintetben jó példával elől, inkább felismervén a kor szükségletét, mint a reformátusok. A gyülekezeti és iskolai egyesületek összejövetelei azonban újabb követelményekkel is állanak elénk. Ezeknek az összejöveteleknek bizalmas, családias jellege természetesen követeli meg, hogy azokon ne csak komoly tanitó és intő beszédek alakjában hangozzék az isten igéje, hanem hogy könnyedebb, fülnek, szívnek kellemesebb, behízelgőbb hangokon is megszólaljon. Ezt a természetes követelményt igyekeznek is a gondos vezetők kielégíteni, a mikor a tárgysorozatokba több-kevesebb vallásos költeményt is felvesznek. S tapasztalják minden egyes esetben, hogy ezek a költemények építő erővel bírnak és megnyitják nem egy olyan szívnek ajtaját is, a melyen az Isten igéjének komoly szavaival hasztalan kopogtattak. Már a vallásos egyesületek s az ezek által rendezett összejövetelek, estélyek szükségessé teszik tehát, hogy a vezetőknek elég gazdag kincsesbányája álljon rendelkezésükre az építő vallásos költeményeknek. De szükségessé teszi ezt a valláserkölcsi nevelés általános szempontja is. „A költészet nevelő hatását — mondja az ismertetendő gyűjtemény szerkesztője — már a régi világ is ismerte. A vallásos igazság költői szép formában még inkább hat s utat talál azok szívéhez is, a kik egyébként közönyösek az egyházi élet jelenségei iránt. fr Mindenekfelett pedig nagy nevelő hatása van a vallásos költészetnek az ifjúság s különösen az érettebb ifjúságlelki világára." S teljesen igaza van. Ám tekintsünk csak be az ó-testamentom világába s annak pedagógiájába: ott is azt látjuk, hogy a nemzeti és a vallásos öntudat erősítésének eszközei között tekintélyes helyet foglaltak el a vallásos költemények. Egész anthologiái voltak ezeknek. Legalább.én azt hiszem, hogy az a „Szépher Hajjáshár" és a „Szépher Milchamót Jehóváh", a melyeknek csak nevét, illetve csak egyes töredékeit ismerjük, nem voltak egyebek, mint a zsidó nép ősi történetére, pusztai vándorlásaira, harczaira, honfoglalására vonatkozó vallásos hősi költemények gyűjteményei, a melyeknek darabjai apáról fiúra szálltak át, mint a nemzeti és vallásos öntudat erősítésének hatalmas eszközei. S ha ezektől eltekintünk is, lehet-e valami fenségesebb s a vallásos érzések nevelésére alkalmasabb gyűjtemény az ó-testamentom zsoltárainál? És ha csak a mi magyar protestáns egyházunk múltjába tekintünk is vissza, nem emelkedik-e lelkünk annak hallatára, hogy reformátoraink kezében egyik leghatalmasabb eszköz volt a lelkek megnyerésére a vallásos költészet, s hogy boldog emlékezetű Sztárai Mihály épen főként szívet, lelket megragadó énekeivel alakította meg a megtisztított evangéliomnak csaknem 120 gyülekezetét ? ! Kétségtelenül igaz tehát, hogy a vallásos költészetnek nagy jelentősége van a vallás pedagógiájában, s ennek szolgálatát nem nélkülözheti sem a félvadak között munkálkodó misszionárius, sem az elaludt, közönyös lelkű keresztyének között működő lelkipásztor, sem a gyermeki lelkek nevelésére, hitben, buzgóságban erősítésére hivatott vallástanító. S ha mindeme szempontokat figyelembe veszem, csak elismeréssel adózhatom a Luther-Társaságnak, a mely, felismerve a kor szükségletét, megbízta Payr Sándor soproni evang. theol. tanárt a kezünk alatti gyűjtemény összeállításával s vállalkozott az anthologia kiadására. Payr Sándor szerkesztő odaadó buzgósággal szedegette össze magyar protestáns vallásos költészetünk mezejéről azokat a kalászokat, a melyek éltető magvakat foglalnak magokban. Előszavában bevallja ugyan, hogy a mi vallásos költészetünk nem áll olyan magaslaton, mint az angoloké, a svédeké, a németeké; de az újabb idő, a némileg elevenedő vallásos szellem, mégis támasztott a régebbi nevesebb vallásos költők — Tompa, Székács, Glyőry, Szász K. — mellé hivatott újabb költőket, a kik nem egy igaz gyönggyel ajándékozták meg egy-Vegyünk orosz teát <&*> rumot, likőrt Schnifzer Mór teaíizlefében BUDAPEST, VI., Váczi-körút 9. Alapíttatott 1850. >t 3