Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-15 / 50. szám

egyetemes egyház életének fokozatos fejlődését nem egyedül a geniális ötlet és találékonyság, nem is egye­dül hivatalos testületeink banderiális össze-össze gyüle­kezései, hanem ezekkel együtt a szakszerű munka alap­vetése, támogatása, folytonossága biztosítja. Egyházunk kebelében ezért alakult az országos ref. tanáregyesület, az országos ref. tanító egyesület, és pedig alakult és működik anélkül, hogy bárkinek is eszébe jutott volna azzal a gáncscsal lépni fel ellenük, hogy egyház akar­nak lenni az egyházban. Mind a kettő képviseli a maga szakját s a köz hasznára bocsátja a maga szakavatott munkáját, s e mellett a maga jogosult érdekeit istápolja és diadalra juttatni törekszik. Ugyanezeket akarja tenni az orsz. ref. lelkészegye­sület is. A maga szaktudásának, szakmunkájának elmé­leti képzésével, gyakorlati hasznosításával akar segíteni a hivatalos egyháznak, emeltyűje lenni az egyházi élet elsülyedt hajójának. Nem értjük tehát a sok gáncsot, a mi éri. Nem tudjuk természetes okokból megmagya­rázni, hogy miért csak a lelkészek statusa az, a mely­nek egyesülni nem szabad. Az egyház-alkotmány szem­pontjából csak az tehet kifogást ellene, a ki úgy az egyházalkotmányt, mint egyesületünk czélját, lényegét, természetét félreismeri, vagy nem ismeri. Talán azért nem szabad egyesülnie, mert magában munkálkodva taktikai hibákat követhet el? His/.en abszolút, biztonsággal a legnagyobb elmék, a legmagasabb és leg­hivatalüsabb testületek sem kezelik a közélet dolgait; de meg épen azért szükséges az egyesülés, hogy a hiba ellen az eszmék kicserélésével és tisztázásával óvja magát. Talán azért nem lenne szabad egyesülnie, mert gyenge ? De hiszen ez általános jelenség. Ha maga az egyetemes egyház erős volna, nem nehezült volna meg az idő viharos járása felettünk. De még épen a szervezett egye­sülésből, az egyöntetű munkából, kölcsönös támogatásból akar erőt meríteni az egyetemes egyház javának elő­mozdítására. Vagy talán azért nem szabad egyesülnie, mert erős ? Ha erős az egyház egyetemes érdekében, úgy ereje egyesülésének örülni kell; mert az egyesülés által fokoztatik. Azt pedig, hogy ezt az erőt az egyete­mes egyház ellen, létalapja, existentiájának forrása, édes anyja ellen, vagy a világiak ellen, 2000 egyszerű, szegény hivatalos egyén harmadfél millió ember anyagi ereje, szellemi és erkölcsi hatalma ellen, vagy pedig a hivatalos egyház ellen, melynek paritas alapján majdnem felében tényezője: használja fel, — egy kis jóakarat mellett feltüntetni igazán nem lehet. Miért nem volna tehát szabad egyesülnie ? Nem szeretem azt felelni, a mit a sejtelem sugal. Csupán annyit kérhetek, hogy méltassanak annyi kíméletre bennünket világi vezérfiaink, mint a tanítókat és tanárokat." Beszéde végén kiterjeszkedett a kongresszus által egyik feladatként megjelölt orsz. protestáns szövetség létre­hozására is, s errea vonatkozólag a következőket mondotta: „Végre pedig legyen szabad rövid pár szóval érin­tenem mostani összejövetelünk egyik fontos tárgyát. Meg kell kezdenünk az alapszabályokban egyik főczélul kije­lölt országos protestáns szövetség megalapozását. Ebben a szövetségben — ha létre jő — a két protestáns egy­ház minden tényezője, világiak, lelkészek, tanárok szer­ves kapcsolatban, egyesült erővel fogják munkálni az egyetemes felvilágosodás, nemzeti haladás és protestáns öntudat nagy érdekeit. Ebben a hatalmas szervezetben a lelkészegyesület csak egy rész lesz, egyik alosztálya az egésznek. Itt enyészik el még a látszata is annak, mintha czélunk az elkülönülés lenne. Magunkat, mint egyik részt, a magunk szakmájában erősíteni akarjuk, hogy annál erősebb legyen az egész. Első lépés, mit az országos protestáns szövetség megalkotása felé tehetünk, egy alapszabálytervezet készítése, melynek alapján mi, mint kezdeményezők, a protestáns egyházak többi tényezőivel tárgyalhatunk, hogy aztán a jövő év folyamán, egy nagy kongresszuson, a szövetség alapszabálya és szervezete megalkotható legyen. Adja Isten, hogy a klerikális reakczió veszélye serkentsen munkára mindeneket; engedje, hogy a krisz­tus szeretet ihlesse meg a sziveket és lelkeket, hogy minden erők egybevettetnének a küzdelemben, melyre egyházunk s hazánk szomorú sorsa mindnyájunkat kihív s elkötelez." A megnyitás után az elnök bejelentette, hogy az alapszabályok megerősítés végett a belügyminiszterhez felterjesztettek; továbbá, hogy a taggyűjtés ós a szer­vezkedés örvendetesen halad előre mindenfelé és már eddig is több, mint 500 korona tagdíj folyt be. Tárgyalás alá vette a választmány az egyesület ellen indított támadásokat is, különösen pedig azokat, a melyek némely egyházi lapok hasábjain indultak meg, s kimondta, hogy az alaptalan gyanúsításokat az egye­sület részéről visszautasítja, azok felett napirendre tér és halad tovább is a kitűzött czél felé. Majd az orsz. protestáns szövetség megalakítása került a szőnyegre. Hosszabb megvitatás után a szövet­ség alapszabályainak megállapítása és a további lépések megtétele a sájtóügyi bizottság feladatává tétetett. A további tárgyalás során bizottságot küldöttek ki a 48. XX. végrehajtásának szorgalmazására; egy másik bizottságot pedig a protestáns egyházat érintő törvény­hozási és egyéb intézkedések figyelemmel kisérésére. A kálvinista öntudat emelését és a lelkipásztori munka sikeresebbé tételét czélozza a választmány ama határozata, a mely szerint kívánatos a főbb református hitvallásoknak történeti ós tárgyi jegyzetekkel való kia­dása, s a gyakorlati lelkészet körében a nevesebb lelki­pásztorok tapasztalatainak megírása és közrebocs atasa. Az első feladat megoldásának előkészítésére dr. Tüdős Istvánt, Erőss Lajost, Jánosi Zoltánt, lic. Lenes Gézát, Soltész Elemért és Czeglédi L.-t; a második előkészíté­sére pedig Gergely Antalt, Lévay Lajost, Balla Endrét ós Fekete Gyulát kérik fel. Tárgyalás alá került a már a kongresszusi előké­születek alatt is szóban forgott hitelszövetkezi kérdés is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom