Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-03 / 5. szám

1000 korona kamatai minden évben a tőkéhez csatoltassanak, mindaddig, mig az 2000 koronára nem szaporodik, a mikor azután a tőke kamatai az egyház közszükségére fordíttassanak. Az 1000 koronán felüli 200 korona rendeltetéséül pedig a nagylelkű adakozó azt szabta, hogy a kamatok minden év karácsony napján egy nagy családdal bíró szegény gyülekezeti tagnak adassanak, vagy ha ilyen nem volna, akkor a szegény iskolás gyermekek felruházására fordíttassanak. — Szacsvay Sándor főgondnok, az erdélyi ref. egyházkerület kolozsvári Szeretetházánál korábban tett 4000 koronás alapítványát legújabban 6000 koronára egészítette ki s az alapítvány kamatait ref. papleányok nevelésére rendelte fordítani. Püspöki egyházlátogatás. Gyurátz Ferencz dunántúli evang. püspök a tavasszal a győri egyházmegye gyülekezeteiben fog canonica visitatiót tartani. Az egyes gyülekezetek viszonyaira vonatkozó kérdőívek már szétküldettek a püspöki hivataltól. Az egyházmegye vezetői széleskörű intézkedéseket tettek arra nézve, hogy a buzgó és mindenek által szeretett püspököt méltó fogadtatásban részesíthessék. Az üllői ref. gyülekezet buzgósága. A hit munkás ereje szinte lehetetlennek látszó dolgokat művelt az üllői ev. ref. egyházban. Január hó 6-án Gyarmati Mihály presbiter és neje Varga Anna bejelentették, hogy , egy ezer koronás új harangot öntetnek és ajándékoznak az egyháznak. E szép ajándék hatása alatt, Mocsy Mihály lelkész indítványára egyhangúlag elhatározta a presbitérium, hogy a régi, fából készült harangállványokat új, kovácsoltvas állványokkal cseréli fel; a meglévő nagyobb harangot pedig, az összhang kedvéért, átönteti. Mindezen munkálatok fedezésére önkéntes adakozásra hívja fel a gyülekezet tagjait. A szószékből eszközölt felhívásnak meglepő eredménye lett, úgy hogy pár nap alatt 4500 (négyezerötszáz) korona gyűlt össze és most az egyház olyan szerencsés helyzetben van. hogy három új harangot öntethet, melyek közül a legnagyobb 6 métermázsás, a középső 3, a legkisebb pedig 180 kilogrammos lesz. Az eddigi 120 adakozó közül — helyszűke miatt — csak a nagyobb adakozók nevét jegyezzük fel, hogy szép példájuk másokat is hasonló nemes cselekedetre buzdítson. Gőbölös István egyháztag és neje Mészáros Erzsébet 1200 (egyezerkettőszáz) koronát adott külön harangra. 200 K-t adtak: Erős László és neje, Berényi Lajos és neje, Boda P. Pál és neje. Erős János és neje. 100 koronát adtak: N. Boda János ós neje és Szálkái Mari. 50 koronát adtak : Győri József T., H. Boda István, Erős András, Győri József V., Jurcsó Konrád, Győri Mihály, F. Erős János, Sallai József, Mészáros Sándor és neje, Gőbölös István Füstös, N. Boda András és fiai. 40 koronát adtak: Mészáros Sándor. Mészáros András G., Tóth P. János és neje, Bodor Mihály és neje, B. Csorba István és neje; Gyarmati Károly. 30 koronát adtak: Boda Mihály L., Csorba Pál, Tóth Sándor Győri. 25 koronát Boda Sándor ós ezeken kivül igen sokan 20, 10. 5 koronákat stb. — Annyival elismerésre méltóbb az üllői református híveknek ezen áldozatkészsége, mert csak a közelmúltban, 1900-ban építtettek új orgonát közadakozásból, melyre 3000 (háromezer) korona gyűlt össze; a mult évben pedig a templomot padlóztatták 260 kor. közadakozásból. Elnémuló ós megkonduló harangok. Az Erdélyi Prot. Lap legutóbbi számában mély sajnálattal olvassuk, hogy Botházán és Magyarlégenen, a hol csak tíz évvel ezelőtt virágzó ref. egyházközségek voltak, ma már a szoros értelemben elnémultak a harangok. — Ezzel szemben azonban örömmel értesülünk a felől, hogy két másik helyen meg a régebben elnémult harangok újra megszólaltak. Az egyik Szászsebes, a hol országos közadakozásból sikerült felépíteni a ref. templomot, most pedig, miután a kultuszminiszter megadta a lelkészi kongrua kiegészítését, szerveztetni fog a rendes lelkészi állás is. A másik hely Marostorda-megyében, a Mezőség szélén Mojos, a melynek kálvinista magyar népe szinte már teljesen beolvadt az oláhságba. Most azonban a pókakereszturi gyülekezet lelkipásztora : Farkas Károly és tanítója: Bud Tibor felvették az elárvult gyülekezet sorsát, és pedig biztató sikerrel. Már hosszabb idő óta átjártak vasárnap délutánonkint Mojosra; egy kis béresháznak egyik szobájában összegyűjtötték az embereket és hirdették nekik a magyar igét. A népben ébredezni kezdett az elaludt magyar vér; egyre többen és többen emlékeztek rá, hogy őket is, meg minden ősüket magyar anya szülte, magyar mesével és magyar hitben nevelték. A kis házikó mindjobban megtelt, templommá magasztosult, s már csak harang kellett, hogy legyen hirdetője is a föltámadott magyar életnek. Most már harang is van: Dósa László királyi főmérnök és Ilyés Sándor birtokos megajándékozták az imaházat szerény, de jó erős haranggal, a melynek hangja messzire hallhatóan hirdeti a mojosi r

magyar népnek a pusztulástól való megváltását. — Oh! de még hány száz helyen hevernek Erdélyben a megszáradt magyar csontok! Mennyi buzgó lelkipásztorra, tanítóra, mennyi áldozatra volna még szükség, hogy azok a csontok összegyűjtessenek és a Lélek által megeleveníttessenek! Az elárvult, papok nélkül sorvadozó kálvinista gyülekezeteknek új életre keltése, a mint báró Bánffy legközelebb hirdette a törvényhozás házában, nem csupán felekezeti, hanem a legnagyobb mértékben magyar nemzeti ügy volna. Bárcsak megértenék ezt azok, a kiknek kezébe a nemzet sorsának intézése le van téve ! Hegedűs Sándor öröke. Mind a dunántúli ref. egyházkerületben, mind a budapesti ref. egyházban megindultak már a mozgalmak és a tervezgetések arra nézve, hogy a Hegedűs Sándor elhunyta folytán megüresedett főgondnoki székek kivel töltessenek be. A dunántúli kerületben, úgy látszik a jelekből, gróf Tisza István lesz a főgondnok-jelölt. Gróf Tisza Istvánnak, már Hegedűs Sándor megválasztása alkalmával is tekintélyes pártja volt; most pedig valószínűleg egyetlen komoly jelöltje lesz a kerületnek. T~- Budapesten is tartottak már értekezletet a vezető körök a főgondnoki szék betöltése tárgyában, s a mint értesülünk, dr. Kovácsy Sándornak, az egyház mostani algondnokának a személyében történt meg a megállapodás. ISKOLA. A budapesti ref. theol. akadémián jan. 29-én végződtek be az első félévi kollokviumok s tartatott meg az elsőévesek vizsgálata. A vizsgálat után a theologiai választmány tartott ülést, a melyen, egyéb adminisztratív ügyeken kivül, előterjesztette B. Pap István igazgató a tanári karnak a theologiai képzés reformjára vonatkozó tervezetét is, A tervezet, mely teljes mértékben megnyerte a választmány tetszését, legközelebb lapunkban fog megjelenni s közöltetik a többi akadémiákkal is, megvitatás végett. A fizetésrendezés és a róni. kath. tanítók. Az „Országos Katholikus Tanügyi Tanács" küldöttsége jan. 25-én tisztelgett a miniszterelnöknél, a kultuszminiszternél és