Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-24 / 47. szám

kedeteinkkel, a melyek törekvéseink őszintességét és becsületességét demonstrálják s a melyeket félremagyarázni, félreérteni nem lehet! — Ezekben adtuk meg a feleletet az interpelláczióra s hisszük, hogy azt nemcsak a csapatok, hanem a vezérek is tudomásul fogják venni. A gyakorló lelkészek figyelmébe. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a pénzügyi, igazságügyi és belügyi miniszterekkel egyetértőleg okt. 19-ről keltezve, 89019. sz. alatt rendeletet bocsátott ki a közhitelességi! felekezeti anyakönyvekben foganatosított utólagos bejegyzéseknek a már korábban kiállított anyakönyvi kivonatok hátlapjára feljegyzésének bélyegkötelezettsége tárgyában s ezt a rendeletet megküldötte az illetékes egyházi főhatóságokhoz. A rendelet szerint a lelkészek kötelesek az anyakönyvekken utólagosan eszközölt minden olyan hiteles feljegyzést, a mely nem az anyakönyvi bejegyzés ténybeli [hibás adatainak megtörtént kiigazítását tünteti fel, hanem a mely az anyakönyvben foglalt adatoknak kiegészítésére szolgáló utólagos bejegyzést tartalmaznak, a felek kívánságára, a már korábban kiadott kivonatok hátlapjára feljegyezni. Ilyen pótló bejegyzések vonatkozhatnak az utólagos házasság által megtörtént törvényesítésre, magyar nemesség vagy előnév adományozákirályi bíróságok jogerős Ítéleteire, királyi leirattal való törvényesítésre, örökbefogadásra s ezzel kapcsolatban névátruházásra, belügyminiszterileg jóváhagyott névváltoztatásra. Az ilyen utólagos és az anyakönyvi adatokat kiegészítő bejegyzések, a már korábban kiállított kivonatok hátlapjára vezetendők reá és mindenkor egy koronás bélyeggel látandók el. A bélyeg aképen alkalmazandó, hogy a pótló feljegyzés egy sora a bélyeg alsó szines részén keresztül írassék. Az utólagos feljegyzésnek a pótló anyakönyvi bejegyzéssel szórói-szóra egyeznie kell. Ha a fél szegénységét szabályszerű szegénységi bizonyítvánnyal igazolja, akkor a pótló feljegyzés bélyegmentesen történik. Az alsószabolcs hajduvidéki ref. lelkészi kar f. hó 12-én megalakította dr. Baltazár Dezső elnöklete alatt az egyházmegye lelkészegyesületét. Baltazár Dezső elnöki beszédében kiemelte, hogy az egyházmegyei lelkészegyesület első küloszlopa kiván lenni az orsz. ref. lelkészegyesületnek és a majdan kiépítendő országos protestáns szövetségnek. Reámutatott arra, hogy mindkét tömörülésre szüksége van, nem csak a protestáns, hanem az egyetemes magyar közéletnek is, mert, a klerikális reakezió immár hangos szóval kezdi diadalát ülni társadalomban, politikában, kormányzásban és törvényhozásban, s a klerikálizmus szemfényvesztése még a mi vezetőink közül is megejtett némelyeket. A klerikális reakezió érdekkapcsolat hangoztatásával pártjára próbálja szédíteni, felekezeti különbség nélkül, a nagybirtokot ; ügyes szemfényvesztéssel összezavarja a politikai czirkulusokat s a zavarosban kihalássza magának a politikai hatalmat ós ezzel a poziczió-éhséget magához fűzi, diadal szekeréhez köti. Nemzetköziségénél fogva szítja s felbátorítja a hazaellenes nemzetiségeket, hogy együttfogva háttérbe szorítsák és kipusztítsák a liberális magyar elemet s ezek között elsősorban a protestánsokat. Ilyen körülmények között tétlenül maradni hűtlenség volna egyházunkkal és hazánkkal szemben. A figyelmet felkölteni s a védelem munkáját megkezdeni a hivatalos egyház lett volna hivatva. Könnyebb, szebb és eredményesebb is lett volna úgy. De ha nem így történt is, a jelek arra mutatnak, hogy kezdenek egybekapcsolódni a liberális elemek védelmi és ostromművei, a melyek vissza fogják verni a sötétség uralmát. — A gyűlés két tiltakozó határozatot is hozott. Az egyik a konventnek ama határozata ellen szól, a mely szerint a vagyoni adó kivetési alapjába az általános jövedelmi pótadót is be kell számítani; a másik pedig az ellen, hogy a konvent, a zsinat összehívása nélkül tett módosításokat a nyugdíjintézeti törvényen. Arra kérik tehát a kerületi gyűlést, hogy e két fontos ügy elintézése végett szorgalmaza a zsinat összehívását. ISKOLA. Nyilvánossági jog. A vallás- és közoktatásügy iminiszter a bonyhádi evang. gimnázium Y. és VI. osztályának az 1907/8. iskolai évre a nyilvánosság jogát megadta. Középiskolai tanárok kongresszusa. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület legutóbb tartott igazgatósági ülésén magáévá tette a győri állami főiskola tanári testületének azt az indítványát, hogy a tanár-kongreszszus összehívása az országos tanáregyesületre bizassék. A kongresszus deczember 28-án és 29-én lesz Budapesten, a melyre elvárják az ország összes (állami és nem állami) középiskoláknak, valamint az állami felsőbb leányiskoláknak a képviselőit. A kongresszus tárgyalni fogja a fizetésrendezés, a pragmatika, esetleg a tanári szolgálattal kapcsolatos egyéb sürgős ügyeket is. Tarczy-emlékünnep. A pápai ref. főiskola, a mint halljuk, a jővő hónap 6-dikán emlékünnepet rendez, az intézet egykori hírneves tanára: Tarczy Lajos születésének századik évfordulója alkalmából. Az emlékünnepélyen, a melyre egyebek között a Magy. Tud. Akadémiát és a Kisfaludy Társaságot is meghívják, az emlékbeszédet Eötvös Károly országgyűlési képviselő tartja; Tarczy életrajzát Sebestyén Dávid főgimn. tanár olvassa fel és le fogják leplezni Tarczy arczképét. A róm. kath. tanáregyesület f. hó. 18-án alakult eleg. Hogy mily czélok szolgáltára? annak illusztrálására elég lesz idézni Mázy Engelbert, kassai kerületi főigazgató elnöki beszédéből a következő passzusokat: „A Kath. Középiskolai Tanáregyesület az egyház (t. i. a róm. kath, egyház. Szerk.) kiegyenlítő kulturmissziójának jegyében született meg, a melyet másképen katholikus restaurácziónak is mondhatunk". „Az evangéliom, a kereszt bevitele közgazdasági viszonyainkba, társadalmi és politikai életünkbe; a kereszt bevitele az egyetemekre és a művészet csarnokaiba: ez az egyház kiegyenlítő kulturmissziója ! S a kereszt bevitele a középiskolai tanárok körébe s az ifjúság szivébe: ez a Kath. Középiskolai Tanáregyesület!^ Tehát a kereszt, illetve az általa szimbolizált pápás szellem! Ez melynek be kell hatolnia és diadalmaskodnia a magyar tanügy és iskolai nevelés körében. Ugyanaz a törekvés ez, a melyet báró Barkóczy, a kultuszminiszter képviseletében oly erősen hangoztatott az Orsz. Középiskolai tanáregyesület közgyűlésén. Diadalra juttatni a keresztet, restaurálni e papás katholiczizmust és küzdeni a nevelés terén is a „tételes torzvallások" elleni S erre nézve büszkén konstatálja az „Alkotmány", hogy „nem ellensége ez iránynak a hatalom sem", s reméli, hogy a r. kath. középiskolai tanáregyesületben „Magyarország katholikus népe nemsokára a kath. re-tauráczió egyik legfontosabb szervét fogja tisztelni!" Büszkesége, reménysége nem is látszik alaptalannak, mert az alakuló közgyűlésen seregestől voltak jelen az állami középiskolák igazgatói és tanárai; elnökké dr. Mázy Engelbertet, a kassai tankerület főigazgatóját választották meg; díszelnökké pedig, annak előzetes beleegyezésével, nem mást. mint hazánk ez idő szerinti kultuszminiszterét, gróf