Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-27 / 43. szám

nyilatkozatok f. évi decz. 1-éig küldendők be a nyugdíjalap végrehajtó-bizottságához. 2. Visszamenőleg1 legfeljebb 40 szolgálati esztendő számíttathatik be. Ha azonnan a 40 be­töltött szolgálati esztendő után a nyugdíj igénybe nem vétetik is, a fentartó egyházak vagy testüle­tek a 2%-os évjáradékot tovább is fizetni kötelesek. 3—4. Panasz tárgyát képezte az is, hogy a nyugdíj nem a tényleges, hanem az 1894. évi jelentőívekben felszámított jövedelem után számít­tatik. A konvent tehát kimondta, hogy a múltra nézve megengedhetőnek tartja a magasabb, tény­leges jövedelem után való nyugdíjazást is, ebben az esetben azonban az illető köteles lesz a jelentő­ívekben felszámított és a beszámíttatni kivánt maga­sabb tényleges összeg közt levő különbözet után a törvény 26. §-ában megjelölt járulékokat meg­fizetni. A jövőre nézve azonban a járulékok és a nyugdíj kiszámításánál csakis az 1894. évi jelentő­ívekben felszámított jövedelem vétethetik alapul. 5. A kongruás lelkészi állások után, az üre­sedés ideje alatt a gyülekezetek a kongruát ki­egészítő összeg leszámításával kötelesek a 2%-os évi járulékot befizetni, miután az üresedés ideje alatt a kongruasegély sem folyósíttatik. 6. A be nem fizetett járulékoknak az özvegyi nyugdíjból levonását illetőleg kimondotta a kon­vent, hogy ez a levonás csak oly mértékben tör­ténhetik, a mennyivel kevesebbet fizetett be az elhunyt férj, mint belépési járulékának gyáminté­zeti részlete (10°/0 ) és öt évi tagdíjának gyám­intézeti (2V2 %) része. Ezzel a méltányos határo­zatával eloszlatta a konvent azt a jogos aggodalmat, hogy a hátralékok levonása mellett némely szegény özvegy annak lehetne kitéve, hogy egy vagy több esztendeig egy fillér nyugdíjat sem kapna. 7. Enyhítette a konvent a törvény 24. §-ának ama rendelkezését is, a mely szerint neveltetési, esetleg gyámolítási segély csak hat árva részére folyósíttatik, — felhatalmazván a nyugdíjintézet végrehajtó-bizottságát arra, hogy a hatnál több árva segélyezésére nézve esetről-esetre előterjesz­tést tehessen a konventnek. 8. Méltányolta a konvent a járulékok szept. 1-jei befizetése ellen emelt kifogást is és a be­fizetések határidejét nov. 1-jében állapította meg. 9. A belépés legutolsó terminusát 1908. jan. l-ben állapítván meg a konvent, ezzel kapcsolat­ban kimondta azt is, hogy ha valaki addig a belépés korábbi terminusát illetőleg nem nyilatko­zik és okmányait be nem küldi, olybá tekintetik, mint a ki csak 1908. január 1-től kezdve kiván az intézet tagja lenni s a belépési járulékok be­fizetésére nézve adott öt évi kedvezményt nem óhajtja igénybe venni. Ilyen esetben tehát a kedvez­mény elvész és a járulékok egyszerre, egy összeg­ben fizetendők be. Igen ajánljuk tehát az érdekelt lelkészeknek, hogy belépési nyilatkozataik és okmá­nyaik beterjesztésével el ne késsenek. 10. Nagy megkönnyebbítését czélozza a kon­vent a kongruás lelkészeknek ama határozatával, hogy felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez az iránt, hogy a kongrua-törvény 14. §-ának a levonható kiadásokra vonatkozó pontja értelmében számítsa le a kimutatót lelkészi jövedelemből a nyugdíj -intézeti évi tagdíjat is, illetve a kongrua-segélyt emelje annyival, hogy a lelkészek 1600 koronás javadalma csonkítatlanul megmaradjon. 11. A könnyebb kezelés szempontjából és az előbbi pont alatt foglalt határozat folyamányaképen felterjesztést intéz a konvent a kultuszminiszterhez az iránt is, hogy a nyugdíjintézeti évi tagdíjak a kongruás lelkészek kiegészítési összegéből az ille­tékes egyházi hatóságok által visszatarthatok legyenek. 12. Minden félreértés kikerülése végett ki­mondta a konvent, hogy 40 évi intézeti tagság után senki sem köteles tovább fizetni az évi díja­kat, még abban az esetben sem, ha nyugdíját nem kivánja igénybe venni. Ennek kiegészítéséül azonban emlékezetbe idézzük a 2. pont alatt fog­lalt ama rendelkezést, hogy az egyházak, illetve fentartó testületek ebben az esetben is kötelesek tovább fizetni a 2% évi járulékot. 13. Ugyancsak a félreértések kikerülése végett kimondatott, hogy a 65 éves korra nézve 1908. jan. 1-seje az irányadó. A ki ekkor a 65 évet betöltötte, a belépésre nem köteleztetik. 14. Szintén az egyöntetűséget szolgálja és a számításokat könnyíti meg az a határozat, hogy a tagok díjfizetésére nézve a megválasztatás, illetve az állás vagy javadalom változás utáni év január 1-seje az irányadó. 15. Azok, a kik az özvegy-árva-gyámintézet­nek tagjai voltak, de a nyugdíjintézetbe belépésre nem jogosultak vagy abba belépni koruknál fogva nem kötelezettek, gyámintézeti tagságukat és jogaikat, kötelezettségeik tovább is teljesítése mel­lett megtarthatják. 16. A lelkészképesítésű nyugdíjas tanárok, ha lelkésszé választatnak, a nyugdíjintézetnek tagjai nem lehetnek. Ezeken kivül voltak ugyan még az egyház­megyéknek és kerületeknek egyéb kívánságai is, ezeket azonban, részint a törvény világos szavai, részint a kezelési nehézségek miatt, nem honorál­hatta a konvent. Ilyen óhajtás volt pl. az, hogy a karenczévek alatt elhunyt tagok befizetett járu­lékai adassanak vissza, mert ez ellenkezik a tör­vény 16. §-ának világos szavaival; továbbá, hogy a járulékok mindenkor a tényleg élvezett javada­lom után fizettessenek, mert annak okmányolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom