Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-08 / 36. szám

1. Mivel Jézus szenvedő, megvetett alakja nem csak a világ, hanem a megtért emberek előtt is nem kedves, nem vonzó s ezért az ilyen keresztyének nem követik híven. 2. Sokakban hiányzik a teljes átadás; életüknek, idejüknek, vagyonuknak, összeköttetéseiknek stb. legapróbb és minden részletére befolyást engedni. 3. a Szent Lélek teljes kitöltése a lelkekben, a mely nélkül eredményes életet és munkát nem is várhatunk. Biberauer Richárd utalt arra, hogy az eredménytelenséggel szemben hivatkozhatunk örvendetes eredményekre is és sok okunk van az Úrnak hálát adni országa eddigi terjedéseért hazánkban s még inkább a felséges reményekért, melyekre — érezzük — feljogosított. Uray Sándor debreczeni vallástanár előadta, hogy bár Debreczenben szervezett szövetség nincs, ő is rokonszenvez a szövetséges mozgalommal s igyekszik Isten igéjével megismertetni a rábízott leánynövendékeket, a kik közül többen naponként olvassák az írást s imádkoznak a kegyelem Istenéhez. Kádár Géza zilahi lelkész, munkájából beszélt el eseteket. Különösen megragadó volt azon nőnek, a szövetségi órák egyik látogatójának története, ki, mivel távoznia kellett az illető városból s így a ker. szövetség környezetéből is, egy alkalommal a templomban a nyilvánosság előtt szinte kenyszerítette őt, a szövetség vezetőjét, hogy fogadja el tőle a kezdő tagsági fogadástételt; érezte az a lélek, mily erősítésére fog szolgálni magányában Üdvözítőjéről nyiltan tett bizonysága és másokkal együtt fogadott hűségi fogadalma. Végül Vargha Gyuláné szólalt fel. Bár — úgymond — van okunk hálára és örömre az eddigi eredményekért, egyes megtértekért is, de gondoljunk az ezrekre és milliókra, kik még hazánkban a kárhozat rabjai. Felelősek vagyunk érettük! Mért, hogy oly keveset tudunk közülük Jézushoz vezetni? Mért, hogy a Szent Lélek oly szegényes munkát tud csak általunk végezni közöttük ? Mert akadályai vannak bennünk, mert nem tudja azokat, a kik már Isten gyermekei, teljesen betölteni. Alázzuk meg azért magunkat s szolgáltassunk ki néki mindent. Ez az első és legszükségesebb teendőnk. A felszólalások után többen imádkoztak s ez az imaóra (mert az értekezlet második felét bátran így nevezhetjük) záloga volt annak, hogy a konferenczia eddigi része sem volt hiábavaló ; feleletek voltak ezek az imádságok, jeléül annak, hogy az Ur szólott s szavát szolgái és szolgálói megértették. A délután folyamán a jelenlevő lelkészek és theologusok tartottak még külön gyűlést. Dr. Szabó Aladár bevezető szavaiban hangoztatta, hogy a lelkészjellegű embereknek különleges helyzetüknél fogva különleges bajaik vannak. Két nagy baj támadja manapság kivált a theologus ifjak lelkét: a hamis tudományok hitetlen, de alaptalan állításai s a tisztaság és szentség hiánya vagy a készség és bátorság hiánya a tisztátalan beszéd és élet leküzdésére. Ezek ellen kell küzdeni. A felmerült eszmék, tervek közül egy tervnek a kivitelét mindjárt el is határozták: hogy t. i. Írassék theologus ifjaink számára rövid ébresztő irat s ezt a jelenlevők terjesszék ; ez kiinduló pontja lehet, ha megáldja az Úr, a mi felől bizonyosak vagyunk, sok további munkának. Este szeretetvendégségen vettünk részt, melyet pécsi testvéreink a jótékony nőegylet helyiségeiben rendeztek. A tárgysorozat kiemelkedő pontja volt dr. Kecskeméthy István előadása, melyben feltüntette, hogy az igazi vallásos élettől mennyire távol van a szárazság, hidegség ; ellenkezőleg mennyire lényegéhez tartozik a keresztyénségnek a hívek közötti meleg, barátságos, családi viszony, a mint azt az első keresztyének példája bizonyítja ; hogy ma már kedélyes összejöveteleken, szeretetvendégségeken is foglalkozunk Isten dolgaival, ez annak a jele, hogy az első keresztyénség lelke, ereje újul meg közöttünk. Úgyszintén Vargha Gyuláné két költeménye és dr. Szabó Aladár felolvasása Jairus leányáról részlet a „Jézus élete" cz. készülő művéből. (Folyt, kőv.) IRODALOM. A legalkalmasabb iskolakönyvek. Lapunk más helyén közöljük a fenti czímet megérdemlő tankönyvek jegyzékét. Itt jónak látjuk olvasóink figyelmét felhívni az ezen könyvek érdekében kiadott s mértékadó helyről szétküldött ajánlásokra, melyek legjobban bizonyítják, hogy a Franklin-Társulat és Lampel R. könyvkereskedése, — az ország e két legnagyobb tankönyvkiadója, nem tévesztve szem elől kitűzött czélját a kultura terjesztése és jó tankönyvak kiadását illetőleg, minden oldalról megérdemelt méltánylásban részesül. A viagyar orsz ági ev. ref. tanítók országos egyletének elnöke 8/1907. szám alatt kibocsátott körlevelében többek között a következő sorokkal ajánlja a két czég kiadványait: „A hazai ev. ref. tanítótestület mindezideig a maga és hozzátartozói anyagi czéljaira semmi olyan kezdeményező lépést nem tett, melyet széles e hazában tanítótestületek és egyesületek megtesznek; hogy csak egy példára mutassak rá, a „Délmagyarországi Tanító-Egyesület" a könyvek, tanszerek jövedelméből ha nem is egészben, de nagy részben támogatja a Temesváron létesített tanítói konviktust. Elérkezett az idő arra, hogy mi is tegyünk meg mindent, hogy egyesületünk anyagi ügyeit előmozdítsuk s az iskoláinkban használt tankönyvek után felajánlott jutalékokat, akár gyermekeink neveltetése, akár pedig családjainkat érdeklő más humánus czélra fordítsuk. Nekünk mindig a haladás útján kell maradnunk s olyan könyveket támogatnunk, melyek a haladás jelzői s a modern pedagógia vívmányait egyesítik magukban. Ilyen tankönyvek a Franklin-Társulat és Lampel-Wodianer-czég által kiadott Kozma László és társai által írott hangoztató és jelképes ABC, Olvasókönyv és Nyelvgyakorlókönyvek. Ezek a könyvek az előző évben már hihetetlen módon és mértékben terjedtek el s öt kiadást értek, e mellett Kozma László ezeket a könyveket — legjobb tudomásunk szerint — a tiszántúli egyházkerület egyházmegyéinek is bírálata alá bocsátotta és itt is a legkedvezőbb bírálatok mondattak e könyvek felől.