Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-25 / 34. szám

gazdájátul kérvén, áruba vetette, az melynek megfizetésére reá vévén, sok kérés után akkorbeli Simon Péter nevű Birót, a kire kivált egy Pap János névü Esküdt (ki annakutánna hirtelen halállal lakodalmazássának éczakáján meghala) reá támadott érette, és azon szilva fákat az kerthez rekesztvén eleget zugtanak némelyek egyebek is érette Hogy azért az cselédimnek légyen szemeiket mire vetni, magam kölcségén szerzettem az merögető rév mellett az Duna széllén egy néhány alma- és szilvafákat az erdőben irtatlan helyen, melyet sövénnyel körül vétettem munkások által, és az erdőt kiirtattam, ahol üres volt beültettettem és oltattattam. De azt is nehezen tartottam meg az Törvént és félelmet nem tudó néptül, ámbár tövissel tartottam is az tetejét, még is réseket csináltanak rajta. Kulcsos ajtót csináltattam reá, béhágván még is azt kinyitották, az sörtésekkel az gyöpjét fel duratták, mig rajta érhettük sat" így nevelték hova tovább az Istennek haragját, hogy reájok jöjjön mindaz, valamely az Isten parancsolatinak kész akartva való által hágói ellen eleve megprédikáltatott s jövendőltetett s mind pedig sok közöttök lakó és sokat szenvedő egyházi szolgáknak könyvhullatással elegyittetett fohászkodásokra, gyalázatos kivettetésekért, sokszori változtatásokért s üldöztetésekért hűséges, igaz szolgálattyoknak, Istenes szolgálattyoknak megutálásáért (kikre soha nem lettek volna méltók) jöjjön el már, az a mi vagyon Ámosnál (8:11. 12) mint ezt az Isten el is kezdette mind közöttök, s kivált mellettek való foktüi Ecclesiában, mivel eszekben sem vették, meg sem gondolták, a melyek az ő békességökre valók lettenek volna. Prófétáik és írástudóik közztil némelyeket nevekben megöltek, némelyeket hírekben megfeszítettek, némelyeket megostoroztak, kergették egyik faluból a másikba, még könyveiket is elhúzták s eladták (mint Olnadi Jósef nevűnek Bibliáját, Dictionariumát, nem kaphatván el egyéb jószágát az Dictionariumát pénzen, Páriz Pápaiét az Prefectusnak adták el, az magyar Bibliáját szekszárdi ember Szabó Mihály nevűnek). Nézd meg bár kegyes olvasó az sok változásokat csak az könyvnek elein is, még mikoron Prédikátorjok volna is, megláthad azokbul minémiiek lettenek légyen az ő magok diktálásukbul is, mert önnön magok dictálták pennámra mindazokat, melyek hozzájok jöttöm előt meg estenek, hogy protocoláltatnék. Az én igyes bajos dolgaimat pedig, mellyel tusakodtam, sőt ugyan az Duna közepiben az egymást űző habok közzé bé esett ember módgyára való fuldoklásimat hajammal immár az víz sziném való szinlésének hasonlatosságára, menyi boszszuságoknak vizeit ittam be, épen belé kell vala vesznem s halnom, ha az Tiszteletes|kegyes akori Lelki Atyáknak, Tiszteletes nagy Emlékezetű Püspök ő kegyelmének és Generális Seribája által ki nem vonattattam és nem vigasztaltattam volna; ha leírnám, világ csudája lenne csak anyiban is, a menyiben eszemben juthatnak, de minyájának megtartására elmém elégtelen volt s megtompult. Miért kellettek közöttök mégis megtartóztatnom ? az én Istenem dicsősségének féltése, először, hogy ha lábamat ki vonnám, azontúl pápista Nótárius illocáltatik közikben. Az én hoszszutűrésemnek, szenvedésinmek megmutatása, másodszor : Változásomnak világ előt való megrovatta.tása, harmadszor az változásnak súlyos és nehéz volta, negyedszer az másutt levő üldöztetéseknek is hallása, ötödször másutt is az halgatóknak hidegségek és az Egyházi személyekhez való kelletlenségek, hatodszor az Méltóságos Uraság Tisztyeinek hozzám való hűségek s szeretetek s nálok való Tekintetem. Közli: Molnár János, erzsébetfalvai ref. lelkész. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A beret-deleJci reform, egyház folyó hó 11-én tartott lelkészválasztó közgyűlésében Ujj Lajos miskolczi segédlelkészt, a czigándi egyház f. hó 15-én meghívás útján Olbey János n.-rozvágyi lelkészt, a tiszaújlaki egyház Sinka Gyula beregszászi segédlelkészt választotta meghívás útján lelkészévé. Sürgős kérelem. Azokat a ref. lelkész urakat, a kik az Orsz. Ref. Lelkész-Egyesület alakuló gyűlésére jelentkeztek, (aug. 21-ig beérkezett 445), értesítem, hogy az igazolvány kiállítása végett pontos névjegyzéküket már a napokban felterjesztem, ennélfogva a további jelentkezés útját bezárni vagyok kénytelen. Sajnos, a jelentkezettek egy része (körülbelül 50 lelkésztársam) a kedvezmény megnyerésétől aligha el nem esik ; a mennyiben a legelterjedtebb lapokban közzétett, s ezenkívül a jelentkezettek mindenikének megküldött levelezőlap daczára is fel-, illetve leszálló állomásuk nevét nem tudatván, az Igazolványt részükre kiállítani nem lehet. Fizikailehetetlenséglévén egyénenként megkeresnem őket, ezúton kérem fel, hogy a kik már meg nem tették (többen kétszer háromszor is megírták) a legsürgősebben tudassák velem a kiinduló állomásuk nevét, megnevezve a vonal nevét is, s a mennyiben az állami kezelés alatt nem állana, a legközelebb érhető Máv. vagy általa kezelt H. é. v. állomásának nevét. Minden lehetőt elkövetek, hogy lelkésztársaim érdekét előmozdítsam, de lehetetlenségen segitni nem tudok. A déli vasútra 10 —12 jelentkező van. A déli vasút 33% engedményt ad, névre szóló igazolvány mellett. Az értesítéseket igen sürgősen várom, mert az idő gyorsan telik s minden nap a szétküldés idejét tolja hátrább. Nagyváty, 1907 aug. 22. Mrovay Ferenez, az előkészítő bizottság elnöke. Az országos ref. lelkészi nyugdíjintézetről. A Debreczeni Prot. Lap aug. 17-iki számában ó. r. egy pár olyan körülményre hívja fel a figyelmet, a melyekről még említés nem tétetett. Az egyik dolog ez : A törvény 5-dik §-a szerint a nyugdíjintézet működését csak 7 év elteltével kezdi meg. Addig befolyó összeg jövedelmeit tőkésíteni tartozik. Ez magában világos. Világos tehát, hogy az intézet csak 1914 jan. 1-én kezdi meg működését. Ámde a kérdés azon fordul meg, hogy a mondott működési évben mindenkinek egyenlő év számittatik-e be, vagy nem ? Több czikkből egyenesen arra következtethetünk, hogy, nem tekintetve a visszamenőleg befizetett belópési járulékot, a 23 százalékot, mindenkit egy kalap alá vonnak, azaz a nyudíjjogosultságra való igény mindenkire csak 1908. jan 1-én veszi kezdetét. 68*