Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-11 / 32. szám

fikácziója ellen, elbírálhassa a választás érvényét, de soha sincs meg az, hogy az egyéni rokonszenv vagy ellenszenv alapján semmisítse meg a törvényesen megejtett s felebbezéssel vagy panasszal meg nem támadott választást és a megválaszthatásra képesített egyén meg választatását. Az eddig érvényben álló egyházi törvény 493. §-ának b) pontja különben is annyira kizárólagosan és minden korlátozás nélkül az akadémiai tanári kar hatáskörébe utalja az igazgató megválasztását, hogy semmiféle igazgatótanács, de még egyházkerület sem formálhat rá igényt, hogy bárminő szempontból vagy kifogással illuzóriussá tegye ezt a jogot, a mely végeredményében nem volna így egyéb, mint kinevezés választásnak az álarcza alatt, bürokráczia a demokráczia és autonómia frázisával. Nem adhat erre jogot a törvénnyel szemben semmiféle Kormányzati Rendszabály, de egyáltalában nem is ad a sárospataki kollégiumé sem. Mert hiszen arra higgadt fejjel nem lehet építeni semmit sem, hogy nem úgy vannak fogalmazva az illető §-ok, hogy köteles beiktatni az igazgatótanács a megválasztott akadémiai igazgatót. Az a körülmény ugyanis, hogy p. o. az igazgató-tanács „hatásköréről" (nem pedig „jogköréről" vagy „jog- és hatásköréről") szóló 14. §. az e) pontjában úgy fejezi ki magát, hogy a „két igazgatót hivatalába beiktatja", egyáltalában nem foglalja magában a beiktatás megtagadhatásának jogát, hiszen a gimnáziumi igazgatót ő maga választja, a kinél tehát szó se lehet a magától végzett választás eredményének önmaga által való felülvizsgálásáról s így egyazon kifejezés értelmében abszolúte nem csempészhető be az az akadémiai igazgatóra nézve sem. Különben is, ha a „kötelesség" szó folytonos hangoztatása nélküli, szokásos fogalmazás azt a jogot tartalmazná, hogy az illető hatásköri teendőt nem kellene múlhatatlanul teljesíteni, akkor per analogiam némely más hatásköri teendők teljesítése szintén meg volna alkalmilag tagadható, a mit azonban bizonyosan perhorreskálna maga az igazgató-tanács P. o. a Kormányzati Rendszabályoknak a köziskolai szék hatásköréről szóló 19. §-a b) pontja szerint ez az iskolaszék „a kormányzó hatóságoknak az egész főiskolát illető határozatait végrehajtja", úgyszintén az akadémiai és gimnáziumi székek hatásköréről szóló §-ok ugyanezzel a fogalmazással tartalmazzák a megfelelő intézkedéseket. Feltétlenül épen az igazgatótanács méltatlankodnék a legjobban s tenné meg a legerélyesebb intézkedéseket, ha válogatnának az illető tanárkarok a rájok vonatkozó határozatokban és csak a tetszésükkel megegyezőket hajtanák végre, mivelhogy nincs meg e pontokban a „köteles" szó. A milyen renitenczia volna ez a felsőbb hatóságokkal szemben, épen olyan most az igazgatótanácsé a tanári kar jogkörével szemben és ha amaz alulról kezdett anarchiára vezetne, ez felülről megindított anarchia és a vele együtt járó ököljognak kárhozatos uralma. Állítólag abból az okból tartotta alkalomszerűnek erre a térre lépni az igazgatótanács, mivel nem régiben állottam fegyelmi eljárás alatt azért, hogy kimutattam a sárospataki kollégium vagyonkezelésének szomorú eredményeit. Nem hogy szégyelné magát a miatt, hogy az általa akkor pótlólag beterjesztett magánpanaszában elősorolt vádpontok közül egyetlen egyet sem tudott bebizonyítani s az ellenem szóló és végre is hajtott jogerős ítélet a legcsekélyebb mérvben sem támaszkodik az Ő könnyelmű és valótlan panaszaira, hanem úgy próbálja helyreállítani az ilyen eljárásával megrendített tekintélyét, hogy mellék- és pótbüntetéseket teremt önkényűleg. A sárospataki kollégium igazgatótanácsa jogosítottnak érzi magát arra, hogy kiszabjon a még most is érvényes törvényben abszolúte elő nem forduló efféle büntetéseket és a konventi bíróság ítéletéhez hozzáfüggesszen ilyen, törvényen kivüli pótlékokat. Nem gondolja meg, hogy miután nem voltam felfüggesztve állásomtól, még a fegyelmi eljárás folyamán is választható lettem volna akárminő iskolai tisztségre, nem hogy a fegyelmi eljárás végleges és teljes befejezése után. Súlyos kötelességmulasztást követett el e szerint az igazgatótanács és mivel megakadályozta vele, hogy elfoglalhassam hivatalomat, még súlyosabb visszaélést a hivatali hatalmával. Fegyelmi panaszt teszek tehát ellene a régi egyházi törvények 301. §-ának 7. és 8. pontjában, illetőleg az új egyházi törvények V. t.-cz. 34. §-ának 1. ós 6. pontjában foglalt fegyelmi vétsége miatt. Kérem a m. t. püspök urat, hogy kegyeskedjék vele szemben fegyelmi eljárást folyamatba tenni és előre is kérem a m- t. bíróságot, hogy szigorú büntetéssel sújtsa a hatalmi erőszaknak ezt a példátlan tényét. Mély tisztelettel maradok Sárospatakon, 1907. júl. 3. Zoványi Jenő, theol. akad. ny. r. tanár, mint a sárospataki kollégium és akadémia törvényesen megválasztott rektor-professzora. TÁRCZA. Ha pap leszek. Ha pap leszek, gyakran elgondolom, Mily boldogság lesz éltem akkoron! A megnyugvásnak kedves fészkiben Fáradt madárként lelkem elpihen. S mi annyi baj közt megtartott: a hit Majd élni bölcseséggel megtanít; Az ringat el mindennap karjain, Mint csónakot a tenger habjain. A természetnek titkos műhelyén Gondos munkásként éldegélek én, Nézvén a változások ezreit . . . S lelkem belolök biztatást merít.