Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-04 / 31. szám

egyháznak tapja ismertetik el." (Herzog: Realencyklopedie. 15. kötet. 287. lap.) A westminsteri hitvallás már keletkezésében is kétségtelenné teszi, kogy a kálvini reformáczión alapuló ref. egyház hittudatának kifejezője. A hosszú parlament ugyanis 1643. június 12-re Londonba egy zsinatot hívott össze, melynek feladata volt az egész angol egyházat szigorú kálvinista alapon újra szervezni. A meghívóban különösen hangoztatva van, hogy az angol egyház szorosabb megegyezésre hozandó a skót egyházzal s a kontinens ref. egyházaival. E zsinat, melyet az egyháztörténelem westminsteri zsinat néven ismer, következményeiben legfontosabb volt azon zsinatok között, melyek a reformált hitvallások történetében tartattak, nem véve ki a dortrechti zsinatot sem, melynek jelentősége csak Hollandiára szorítkozott, míg a westminsteri zsinat hitvallásait adoptálták az angol, skót, északamerikai s brit gyarmati presbiteriánus és kongregaczionálista egyházak s ezek még ma is érvényben vannak. De nemcsak keletkezése igazolja a hitvallás teljesen ref. szellemét, hanem igazolja ezt maga a hitvallás is, mely a svájczi reformáczió hitbeli meggyőződésének legtisztább kifejezői közé tartozik. Mint ref. hitvallás fel van véve a Niemeyer által kiadott Collectionis confessionum in ecclesiis reformatis publicatarum Appendix Lipsiae 1840. Azon ref. hitvallások között, melyek Kálvin hatása alatt keletkeztek említi fel Winer: „Comparative Darstellung des Lehrbegrifís der verschiedenen christlichen Kirchenparteien nebst vollstándigen Belegen aus den syinbolischen Schriften derselben" (Vierte Auflauge. Herausgegeben und erganzt dr. Paul Ewald. Leipzig, 1882.); ugyanezek közé sorolja Plitt: „Grundriss der Symbolik für Vorlesungen" (3-te Aufl. 1892.) s mint ilyenről írja Müller E. F. Kari „Symbolik" cz. művében (Erlangen 1896) a következőket: „Ez a hitvallás 33 fejezetben világosan és élesen fejti ki a kálvini tant. A puritán kálvinizmustlegmagasabb fejlettségében mutatja: sehol sem találkozunk bizonytalan kérdezősködéssel vagy tapogatódzással: mindenütt szilárd, biztos lépések, a Szentírásban való hitnek sajátos örömtelt érzése s gondos gazdag szentírási bizonyítás. Az egész szigorú rendszerben van tartva, a kálvinista egyházi jellegnek teljesen megfelelőleg." Mindezeknek alapján kétségtelen, hogy a hazai ref. egyház ós az amerikai presbiteriánus egyház között hitágazati különbség nincs, s a különbözőségek tisztán csak egyházkormányzati s részben liturgiális, de a lényeget nem érintő különbségek. TÁRCZA. Kaszáláskor. Jó emberek, fel a munkára! Még egy ütés a vert kaszára, A hajnal im elérkezett. A méhsereg előzve minket, Ellepte már dús róteinket; — Bár még azon harmat rezeg. Hadd dőljön a fú sorba, rendre, Akkor talán jó naplementre E rét le lesz kaszálva mind. A jó kaszás előre menjen, — Ha fenni kell, akkor pihenjen, — A méhsereg munkára inti Oh harmatos füvek, virágok, Gyilkos halált hoz bár tirátok A sok kaszás; csak dőljetek! Kimúlni szebb ifjonta, zölden; Ha ér halál duzzadt erőben: Nem lesz avar belőletek. És gúnyja sem lesztek a szélnek, Kaján öröm közt nem beszélnek Ti rólatok arczátlanul. A szénarend, ha feltakarva, Vígan nőhet megint a sarja, Ha rá az ég harmatja hull. A fürj se ül már a tojáson, Fészkét üres, kihaltnak látom, Mely a kaszás elé kerül. A nagy család rég szerteszállott Alkotni más újabb családot; — Vetést keres búvó-helyül. Elnézem én soká tűnődve, A mint a rét virága, zöldje Egymás után renden hever. Sorjába majd így vág le minket A nagy kaszás, ha terheinket Nem bírja már a tört kebel. Mint kasza-él fogyunk, kopunk mi, Óránk ha üt: innen kimúlni Elég csupán egy pillanat. Helyünk, nevünk se tudni többé, Zord éj borul ránk mindörökké A föld ölén — a sír alatt. De nem I Miként a szénaillat Az égre száll és szívekig hat, A lelkem is örökre él. Mit féljek én a nagy kaszástól? — Az én szívem a távozáskor Egy szebb, dicsőbb jövőt remél! S.-Kápolna. Szuhay Benedek.