Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-28 / 30. szám

törvényeket. Szinte restellem már mindegyiknek bevallani, hogy a könyvvel nem szolgálhatok, mert nem adják könyvkereskedői forgalomba. Mindenki hihetetlennek tartja ezt az állapotot, pedig csakugyan úgy van. Én már több ízben fordultam az illető körökhöz ebben az ügyben, de semmi intézkedés nem történt. Megkérném tehát Nagytiszteletűségedet, méltóztassék becses lapjában szóvá tenni ezt a dolgot, talán úgy lesz eredmény. Ausztráliából vagy Amerikából a legrövidebb idő alatt meg tudok szerezni bármilyen könyvet s magyar könyvet csak a legnagyobb nehézséggel, vagy egyáltalán nem. Nagyrabecsülésem kifejezése mellett vagyok őszinte mély tisztelője N. N. könyvkereskedő. EGYHÁZ. Bennebb a kiérik alizinus vizein. (Erd. Prot. Lap.) „Az Újság" írja július 10-iki számában „Fegyelmi egy mise miatt" czímen, hogy Zemplénmegye főispánja, Meczner Gyula, Székely Elek sátoraljaújhelyi polgármester ellen fegyelmi eljárást indított azért, hogy a koronázási jubileum alkalmával nem jelent meg „a hivatalos ünnepi nagymisén". A dolog elintézése, úgy látszik, az lett, hogy a városi képviselőtestület kimondta, miszerint „nem azonosítja magát a polgármester eljárásával", a polgármester pedig „sajnálatát fejezte ki a történtek felett". — A mennyiben e tudósítás megfelel a tényeknek, megdöbbentő világot vet arra, hogy közéletünk mennyire a klerikalizmus vizein evez. Évek óta tapasztaljuk s ismételten fel is hívtuk rá a figyelmet, hogy a reakcziós ultramontánizmus a protesantizmus érzéketlenségére s a társadalom könnyű befolyásolhatóságára számítva, a liberális hagyományok védelmétől — ha csak nem zsidó érdekről van szó —- rég elszokott sajtó útján folyton propagálta a „hivatalos istentisztelet" fogalmát. Pár óv előtt már hivatalos miniszterelnökségi meghívóban is előfordult a programúi első pontjaként: „hivatalos főistentisztelet a koronázó Mátyás-templomban". 1906 májusában „a nagy nemzeti kormányl

í

első idejé ben már odáig megy a dolog, hogy Baranya vármegye főispánja beiktatásának programmjában ilyen pont szerepel : „A főpap beveszi a főispántól a hivatalos esküt". Az idén nemzeti lelkesedés közt lefolyt koronázási jubileumon pedig az országház példája nyomán a legtöbb helyt a jubeliumi ünnep formája „hivatalos ünnepi nagy -mise" volt, bár minden vallásfelekezet templomában tartattak „hálaadó istentiszteletek". Mi következett volna ebből ? Nemde az, hogy a különböző hivatalos testületek tagjai közül kiki a saját hitfelekezete templomában saját vallása szerint vegyen részt a „hálaadó istentiszteleten". Igy történt-e Zemplénben, a hogy mindenütt történni kellett volna: nem tudjuk. De hogy a „hivatalos nagymisén" való meg nem jelenésért valaki ellen „fegyelmi vizsgálatot lehessen indítani: ez új dolog. S ki adja erre a preczedenst? Egy kálvinista vallású főispán. Mert úgy tudjuk, hogy Meczner Gyula főispán ugyanazon Mecznerek közül való, kik közül József abauji egyházm., Béla alsózempléni egyházm. gondnok, Sándor sárospataki akad. tanár. S lehet, hogy Székely Elek polgármester épen református ember maga is, ki akkor épen saját papjának, a híres szónok Fejes Istvánnak fenkölt szellemű imája vezetésével adott hálát Istennek. Nem tudjuk, de lehet; mert a névsor-olvasás a templomban eddig csak az iskolás tanulóknál volt szokásban. S hogy „a képviselőtestület nem azonosítja magát a polgármester eljárásával" ? ! Abból a nagy tekintélyből következtetve, mellyel Fejes István sátoraljaújhelyi parókhiájában s egész Zemplénmegye közéletében bír, azt hisszük, hogy ő is tagja a városi képviselőtestületnek. Es ő nem azonosítja magát a polgármester eljárásával? De kezdjük előbb. Azonosította magát azzal a határozattal, hogy a város jubileumi ünnepe a „hivatalos nagy misén való részvételben" álljon? Ha igen: elment-e maga is? Ha nem: mit tett ezen határozat ellen? S ha Székely Elek polgármester talán épen az ő nyájához tartozik : mit tett vagy mit szándékszik tenni pásztori kötelességéből kifolyólag arra, hogy hívei vallásukkal ellenkező szertartásra ne kényszeríttessenek? S végül: lett légyen Székely Elek polgármester bármily vallású: mit szándékoznak tenni Buza Barna, Sátoraljaújhely ref. vallású országgyűlési képviselője és a protestáns papkópviselők: dr. Kecskeméthy István, Bakó József, Szabó Károly, Veress József — hogy a gondnokokat s köztük Meczner Bélát ne is említsük — arra, hogy az állampolgárokat valláskülönbség nélkül érdeklő nemzeti hivatalos ünnepélyek ne „hivatalos nagymisék" alakjában rendeztessenek s így a nem katholikus vallású hivatalnokok meg legyenek kiméivé attól, hogy vallásukkal ellenkező szertartásokra kényszeríttetnek — még fegyelmi úton is. Bátrak vagyunk e kérdésekre a feleleteket tisztelettel kérni. Az Orsz. Ref. Lelkészi Egyesület sikere biztosítva van. Örömmel tudatjuk t. lelkésztársainkkal, hogy a szept. 18-ra hirdetett Orsz. Ref. Leik. Egyesület alakuló gyűlésének sikere már eddig is biztosítottnak tekinthető; mi több, az minden valószínűség szerint országos jelentőséggel bírand. Az eddig (júl. 22.) hozzám érkezett jelentkezések erre biztos kezességet nyújtanak; a mennyiben a hivatalos elők. bizottságot, az előadókat s a hivatalos küldötteket ide nem értve, eddig 55 új jelentkező van, a kik közt egy sincs olyan, a ki a uov. 22-iki gyűlésen részt vett volna (s feltehető, hogy ezek is teljes számban résztveendenek) s a jelentkezésre még 9 nap van hátra. A legelső jelentkezés Tiszáninnenről jött, de fájdalom, csak eggyel szaporodott. A legtöbb Tiszántúlról. A meghívók Erdélyben küldettek szét legkésőbben, honnan csak 3 jelentkező van. Bukarestből is érkezett jelentkezés. Dunántúlról tömegesen, Dunamellékről naponként jönnek a jelentkezések. A menetjegy-kedvezményért a kérvényt még e hó 8-án beterjesztettem s ha ezt megnyerjük, a jelentkezés szerint az igazolványt kitöltve, mindenkinek a lelkészi hivatalok útján fogom megküldeni. Megnyugtatásul közlöm, hogy az igazolványt a családtagok számára is kértem. A déli vasútnál eddig nem tettem lépéseket, mert alig volt jelentkezés. Azonban ha sűrűbben jelentkeznek, kötelességemnek tartom ott is kérvényezni. Az előadók nem annyira értekezést tartanak, melynek csak akadémiai értelme lenne, mint inkább jól megokolt határozati javaslatokat terjesztenek elő, melyeket a gyűlés megvitatván, azok el-, vagy el nem fogadása felett határozand. Többek sürgetésére, mint indítványozó, a leik. orsz. nyugdíjintézet ügyében alulírott fog határozati javaslatot benyújtani. Indítványok esetleges beadása esetén (alapszabály 12. §. d.) kérjük lelkésztársainkat, hogy azokat teljes szövegükben augusztus hó 31-ig alulírotthoz beküldeni szíveskedjenek, hogy azokat a bizottság elé terjeszthessem. Mivel pedig a kedvezményes jegyeket úgy kértem, hogy azok számát a jelentkezés mérvéhez képest növelhessem is: tisztelet-