Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-28 / 30. szám
egész latba vetésével hathatósan sürgeti az állam kormánynál, hogy a 2400 korona fizetési minimum, vagy legalább egyelőre a lelkészi működés után visszamenő évekre megállapított ötödéves korpótlékek a lehető rövid idő alatt folyósíttassanak. 5. „A csonka törvény" cz. a. a Sárospataki Lapok f. évi július 21-iki számában Sallay Gyula ref. lelkész, míg egyfelől a szükségesség szemponjából nem kívánja bírálat tárgyává tenni a törvényt, addig a czélszerüsóg nézőpontjából határozottan kijelenti, hogy a zsinat által alkotott törvény „annak a czélnak, a melyért alkottatott, nem felel meg". Eltekintve a 23% ~os belépési díjnak és a 4% kamatfizetésnek általa is elismert terhes voltától, a törvény csonkaságát különösen abban találja, hogy „a lelkészi özvegyekre és árvákra nem terjeszti ki a nyugdíjintézet áldásait, hanem azokkal szemben — alig számba vehető módosítással — fentartja a régi vigasztalan állapotokat !8 Rámutat tehát arra, a miről lapunk előző számában dr. Tüdős István szólott, mint a törvény legkegyetlenebb paragrafusáról. A törvénnyel szemben általánosságban mutatkozó elégületlenséget úgy gondolja jóakarattal lecsillapítani, ha a konvent az egyházi hatóságok egyhangú állásfoglalása után a törvény végrehajtását, tekintettel a lelkészek elégtelen anyagi helyzetére s a törvényben levő hiányokra, a 2400 koronás lelkészi fizetés megvalósulásáig felfüggeszti. Ama kérdés megoldására vonatkozólag pedig, hogy mi történjék azokkal a lelkészekkel, a kik a törvény végrehajtásának újólag való felvételéig hivatásuk folytatására képtelenek lennének, úgy vélekedik, hogy egyházkerületenként, esetleg a konvent közvetítésével az országos református karra kiterjedő önbiztosítás szerveztessék. Például adja a következő számítást: a tiszáninneni egyházkerületben van 356 anyaegyház, az önbiztosítás czéljaira megadóztatnának a lelkészek évente 30, az egyházak 20 koronával. Az így évente összegyűlő 17,800 koronát fel lehetne használni a) a segédlelkészi tartási segélynek 1000 koronára való kiegészítésére, b) a szolgálatkóptelenné vált lelkészeknek 1600 koronával való javadalmazására. M. J. TÁRCZA. Szőnyi Virágh Mihály dunamelléki superintendens levelei. ni. Sz. Virágh Mihály — Ráday Gedeonhoz. Tekéntetes Nagy Érdemű Ur! Bizodalmas Fautor Uram! Jővén hozzám Földvári Gergely olcsai Tiszteletes Prédikátor Uram, meg iuutatá az Tekéntetes Nemes Váczi Káptalannak ő kglme ellen való grávámennyeit, és azokra, nálam ő kglme magát oltalmazván, bölcs és törvényes declaratiót tett, szándéka vala, hogy minden késedelem nélkül scriptotenus apologiáját az T. N. Káptalannak submittálná ós Tanúk által repraesentálná; de én nem akartam, ezen dolog az Urat hogy elkerüllye, mert az Urnák illy dolgokban való bölcs informátiói igen hasznossak az Causánsoknak, kérem azért mélly alázatossággal az T. Urat, jó rendben ezen dolgot vévén, Tiszt. Földvári Gergely Prédikátor Uramat az Feleletnek 's annak törvényes módgyának expeditiójában informálni méltóztassék. Magamat ajánlván az Urnák tiszta szeretetére, az Urat pedig szerelmesseivel edgyütt Jó Istenem gondviselésére, vagyok Kiín Sz: Miklóson 9. octobris 1759. Tekéntetes Fautor Uramnak igaz jó akarója Virágh Mihály superintendens m. k. (Boríték nincs.) IV. Sz. Virágh Mihály — Ráday Gedeonhoz. Tekéntetes Nagy Érdemű Ur, Bizodalmas Fautor Uram ! Minekutánna az Urnák 11— octobris dátált levelét, minden tisztességgel 15= ejusdem vettem volna; azon szorgalmatoskodám, hogy azt mennél hamarébb válaszadással fel váltanám; de mivel azon levélnek merituma magával azt hozá, hogy én azt hozzám közelebb lévő T. T. Presbyterialis személyekkel közleném, 's ennek közlésére bizonyos időt 's napokat engednék, ezen az okon válaszadásomnak valamennyire késni kellett. írja az Úr, hogy Posonban Religosus Ágens N: Nógel Uram meg hólt, és bizonyos circumstántiákra nézve hogy más azon hivatalban succedállyon szükséges dolog lészen, az successiót pedig az T. Pátronátusnál solicitállya edgy jó ifjú Nagy István nevű, ki sokak előtt virtusiról isméretes személy. Melly dolgot mivel az Úr méltóztatott tudtomra adni, nagy reflexióval köszönöm. Azon említett jó dolognak a' mint eddig, úgy most is ellene nem mondunk, légyen az Úrnak nevében, és ha az Tekintetes Pátronátus alkalmatosnak ítéli az említett Jó Ifjat Nagy Istvánt, el hiszem hogy az hivatalban be is állittya, kinek lejendő foglalatossága, Isten dicsősségére ; Hitünk sorsosinak hasznára; és tudományok mellett fáradni kivánó Iffjainknak javokra szolgállyon, egész szível kívánom, és midőn az Tekéntetes Urat, drága szerelmes Feleségével és Jóra született edgyetlen edgy Urfival, Istenem kegyelmességének ajánlanám, maradok Kún Sz: Miklóson 27. octobr. 1759. Tekéntetes Fautor Uramnak igazi jó akaró szolgája Virágh Mihály superintendens m. k. Borítékczím: Spectabili et Perillustri Domino, D. Gedeoni Ráday de eadem, certorum Inclytorum Cottuum Tabulae Iudiciariae Assessori Dignissimo (etc.) Domino ac Fautori colendissimo. Péczelini.
