Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-21 / 29. szám

az jövő Csötörtökön megláthassak idest 174 Juny és helyben hagyván, adgya fel kend az Érseknek. Elkészítvén azért az Instantiát ez mod szerint, néki bémutattam és némely kedve ellen való observatiókat belőle kihányván az utólyábul, ekképen állót meg benne: Méltóságos Uram nekem mindenek felett való Kegyes Uram, Pátronus Uram! Minden igasságom nékem Excellentiád vele született kegyelmessége honnét bátorkodom én is mélységes alázatosságal Jó Kegyelmes Uramhoz ezen In s tantiám mai ragaszkodnom, a méltatlan informatio ellen magamat mentenem. Miként és hogy hogy esset légyen nékem akaratom ellen Sz. Benedekre való vitettetésem, ugy vélem már instantiában Excellentiádnak bé vagyon adva. Tagadom az bal informatiót, mellyel Kegyes Uram Excellentiád terheltetett. De ezen kivül talán lehet még Méltóságos Uramnak irántam való kedvetlen observatioja, hogy én a Templomba menyek, az néppel imádkozzam, az sz. írást olvassam előttök. Ez ugyan magam is tudom nem Nótárius Tiszti, sem Mesteré, hanem Levitáé, mely fél papság, ha azért Jó Kegyelmes Uram tolleralni nem akarja Jobbágyinak kedvekért, hogy én az előbbi mód szerént cselekedgyem közöttök, nem járhatok akaratya ellen, csak hogy arra kérem Excellentiádat, hogy ez mostani változásomra alkalmatlan időben szenvedgyen el helyemben és Notáriusi magános hivatalomban az jövő Sz. György napig, vagy tovább is, mig Excellentiád kegyes akaratya tartya. Mely kegyes Atyai grátiáját midőn továb is nagy óhajtva várnám, maradok Jó Kegyelmes Urunk Excellentiádnak alázatos mindenkor szegény szolgája Sallaj Beniámin. Melyre ezt adá ki Prefectussa által: ez idén meg maradhatok Notáriusi magános hivatalomban, de az többirül tellyességel le tégyek, Templomban bé ne menyek, ott az nép előt ne könyörögjek és semmi féle tanítást ne tégyek, külömben mindgyárt az falubul kiküldetem és helyemben Pápista Nótárius illocáltatik, légyenek veszteglésben, mig nem ő Excellentiája kegyelmessége szerént vagy csak rész szerént is engedelmeskedni fogna Isteni Tiszteletetekk megengedésében. Most is ugyan szabad háznál könyörgést tenni és harangoztatni, de az Templomban telyességel nem. De az Birák magános háznál könyörgést tétetni nem javaslották az Templomon kivül, hogy ne láttassanak magok lemondani róla, hanem várják az Innék szabadítását. Jövel Szabaditóm Ur Isten ne késsél. Ammen. Az Érsek ez idő folyásában felmenvén Pestre, a Birák ugy gondolkodtanak, talán jó volna fel menni utánna Instantjával, ott nem lenne anyi informatora, mint ide alá, ha valami engedelemmel lenne, megirattatot azért az Instantia eképen: Méltóságos Érsekünk, Kegyelmes Urunk! Ez előt Hajósson bé adott könyörgő Instantiánkra szóval kegyeimessen resolválni kivánt vala Jó Kegyelmes Urunk hogy Levitánk s Nótáriusunk dolgát Sz. Benedekre, az ott lakó Helvetiai hitet tartóknak tanács adásokra ment volna é által vagy nem : inquirálni méltóztatik, ha hogy az ugy nem lészen, jól vagyon, ha pedig ugy nem lészen ki kelletik közziilünk néki menni, mellyről való dolgát Jó Kegyelmes Uram bizná Prefectus Uramra és tellyes resolutiot adni méltóztatna. Mellynek alkalmatosságával midőn Jobbágyihoz való szokot kegyelmességét várnánk, az Ur Prefectus Uram Excellentiád neve alatt a mult őszei Instantiánkra tett kegyes indorsátiója ellen, minden Mesterünkre való Inquisitio nélkül Prédikátorunknak nem lételitül 42 esztendőktül fogvást, sok Érsekek uralkodasoktul fogva usuált oratoriumunktul eltilta, holott, ha igaz volna is fen nevezett Mesterünk dolga, mi annak büntetését nem hordozhatnánk, mivel a fiu nem viselheti az ő Atyának álnokságát. Mivel azért Jó kegyelmes Urunkban vagyon első bizodalmunk, ugy alázatossággal kérjük Excellentiádat, hogy kegyes Predecessorinak módgyok szerént Jobbágyihoz való szokot könyörületességét megtartván, had élyünk békességgel a mi földünkön, hogy Excellentiád hitünkben sem maga nem háborgat, sem másoknak nem enged, ezen tett igéretire való megemlékezésivel méltóztasson kegyessen resolválni, és Atyai engedelemmel hozzánk lenni, Mellyet látván mi, is nagy hűségei és örvendezéssel, sok Isteni áldásoknak mondásával készek leszünk Excellentiádnak szolgálni, maradván Jó Kegyelmes Urunknak Excellentiádnak hűséges szolgái és örökös jobbágyi Uszódi Lakosok. Mit felel erre is az Érsek ? ezt, hogy miért jöttök ide is utánnam, az lész belőle, hogy egyszer megcsapatlak benneteket. Az Prefectusnak megírtam már mit cselekedgyen, mennyetek haza ! Még az Instantiánkat sem akarta elvenni, rivogatóssan, nagy haraggal szóllot az követeinknek. Az Prefectus pedig ide alá 50 pálczát igére azoknak, kik ezután hozzája felmennének, vagy utána utyában járnának. Ezek igy lévén magam a Prefectushoz bémenvén instáltam, hogy könyörüljön rajtunk és fáradságáért száz forintokat fogunk adni, ha elnyoinattatot sorsunkat kidolgozza, fogadta, de még ecldig semmi lett belőle; a sok várakozást elunván és Pesten az Nemes Vármegyének párticularis Gyűléssé esvén, 30= napján Sz. Jakab Havának, az hova az Foktőiek is felmenvén, tanácsiák, hogy mi is Instantiát készítvén mennénk fel és adnánk be panaszunkat a Vármegyére; melyhez képest oda is ilyen Instantiát iráuk, felküldvén két követeinktől Ao 1762: