Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-30 / 26. szám

BELFÖLD. A dunamelléki református egyházkerület közgyűlése. (Folyt, és vége.) A második napi ülés legfontosabb két tárgya a budapesti egyházzal karöltve felállítandó felsőbb leányiskola és a theologia kitelepítése kérdése volt. Ezzel a két fontos kérdéssel halaszthatatlanul foglalkoznia kellett már az egyházkerületnek. Az internátusos felsőbb leányiskolák felállítása tekintetében már csaknem az összes többi kerületek megelőzték a dunamellékit. Pedig, ha valahol, úgy itt van szükség gátat vetni annak, hogy az intelligens családok leánygyermekei zárdai iskolákban nevelődjenek és el ne neveltessenek. A felsőbb leányiskola felállítására vonatkozólag a budapesti ref. egyház agilis elnöksége indította meg a kezdő lépéseket, s a dolgot, azt lehet mondani, annyira előkészítette, hogy a kerületi gyűlésnek csak a pecsétet kellett reányomni. Mind a budapesti egyháznak, mind a kerületnek van egy-egy tekintélyes alapja, a mely felsőbb leányiskola felállítására van rendelve. Az egyházé a Baár-alap, a kerületé a Madas-alap, a melyeknek ma már évi 20,000 és 10.000, összesen 30,000 korona jövedelmük van. Ezeknek a felhasználásával fog felállíttatni az internátussal ellátott felsőbb leányiskola, már a jövő iskolai évre, az Albrecht-úton erre a czélra kibérelt Lónyay-villában. Az intézetnek egyelőre csak az I — II. osztálya fog megnyittatni, 24 bennlakó és a bejárókkal együtt legfelebb 36 növendékkel. Az osztályok száma, a szükségletnek és a fejlődésnek megfelelőleg, évrőlévre emeltetik, mindaddig, míg az intézet teljes hat osztályúvá nem válik. Az intézet élére, mint igazgatónő, Fráter Eszter, a főváros felsőbb leányiskolájának egyik kiváló tanítónője fog állíttatni. Az internátus főként a fővárosi és vidéki vagyonosabb családok leánygyermekei számára állíttatik fel, olyanok számára, a kik eddig, református felsőbb leányiskola hiányában, legnagyobb részben zárdai iskolákban nevelkedtek. Az ellátás díja egy növendékre nézve évi 1400 koronában állapitatott meg. A közösen felállítandó felsőbb leányiskola tervezetét és a két fentartó testület jogviszonyait szabályozó szerződést Szilassy Aladár terjesztette elő, és örömmel tapasztaltuk, hogy a közgyűlés a legnagyobb rokonszenvvel fogadta a tervet. A felszólalók egytől-egyig támogatták, sőt Morvciy Ferencz tanácsbiró még arra nézve is indítványt tett, hogy a fentartó testületek ne csupán alapitványaikat kössék le a nemes czélra, hanem vegyék fontolóra, vájjon egy-egy tanszék külön fentartása által nem volnának-e képesek az intézetet még nagyobb mértékben támogatni? A közgyűlés végül egyhangú lelkesedéssel kimondotta az intézetnek a budapesti egyházzal közös felállítását és lényegtelen módosításokkal elfogadta a két fentartó testület jogait és kötelezettségeit magában foglaló szerződést. Ez utóbbi értelmében közös igazgató-tanács alkottatván és abban a kerület öt rendes és három póttaggal levén képviselendő, rendes tagokká dr. Vécsey Tamás, dr. Kiss Áron. dr. Puky Gyula, Szöts Farkas és Mády Lajos, póttagokká Lévay Lajos, Kálmán Gyula és Veszprémy János választattak meg. A másik fontos kérdést, a theologia máshova helyezését, részint a budapesti egyház építkező szándéka, részint a mai intézeti, főként internátusi helyiség meg nem felelő volta, részint pedig egy kedvezőnek látszó épületvásárlási alkalom tette aktuálissá. A budapesti ref. egyház, bár a Kálvineum terve kivihetetlennek bizonyult, nem adta fel azt a gondolatot, hogy már igen elavult és így kellőleg ki nem használható Kálvin-téri épülete helyébe egy modern, négy emeletes épületet emeljen. Hogy azonban ezt a gondolatát megvalósíthassa és főként, hogy emelendő új épületét jövedelmezőleg kihasználhassa, szeretne felbontani békességes úton azt a közösséget, a mely ma az egyház és a kerület között a theologiára és a Ráday-könyvtár helyiségére vonatkozólag fennáll. De ha még a budapesti egyháznak nem volna is ez az óhajtása, magának a kerületnek is foglalkoznia kellene a theologia megfelelőbb elhelyezésével. A mai helyiség ugyanis nemcsak szűk és nem engedi meg a kívánatos terjeszkedést, hanem közegészségileg is olyan állapotban van, a milyenben egy internátusnak lennie nem szabad. E két fő indító okhoz csatlakozik egy harmadik ok is, a mely egy kedvezőnek látszó házvásárlásban nyilatkozik meg. Á budapesti ref. egyház védelme alatt működő skót misszió ugyanis ki akar költözködni Hold-utczai épületéből és azt el akarja adni. A pesti egyház és a kerület vezető férfiai tehát arra gondoltak, hogy ezt a háromemeletes épületet kellene a theologia számára megszerezni. Az erre vonatkozó indítványt dr. Szabó Lajos kerületi vagyonkezelő terjesztette elő, kérvén egy bizottság kiküldését, a mely a tárgyalásokat a skót misszió elöljáróságával megindíthassa s általában arra is felhatalmaztassék, hogy ha ezek a tárgyalások eredményre nem vezetnének, a theologiának esetleg egy önállóan emelendő épületben elhelyezése kérdését is tanulmányozza és mindezekre nézve az őszi rendes közgyűlésre adja be jelentését. A közgyűlés, Mészáros János kívánságára, legelső sorban is azt az elvi kijelentést tette, hogy a kérdés érdemleges tárgyalásába belemegy, azután pedig, néhány felszólalás után, elfogadta a bizottság kiküldésére vonatkozó indítványt s a bizottságba, az elnökségen kivül, Puky Gyulát, Petri Eleket, dr. Nagy Dezsőt, dr. Szabó Józsefet, Mády Lajost, a theologia részéről pedig B. Pap István igazgatót és Szöts Farkast választotta meg. Az első nagyfontosságú lépés tehát ebben az ügyben is megtörtént. Hogy a skót misszióval megkezdendő tárgyalások kedvező eredményre vezetnek-e, s ha igen, a megveendő épületben el tud-e majd a theologia kellőleg helyezkedni? nem tudjuk, de alig hisszük. Valószínűbbnek tartjuk, hogy a bizottság az önállóan emelendő épület terve mellett foglal majd állást. S a nagy kérdésnek ilyen megoldását, az intézet érdekében, alkalmasabbnak is látnánk, mint az első terv szerint valót. Az ülés végét kisebb jelentések töltötték ki. Dr. Szabó József ker. vagyonkezelő a kerület birtokain szükségessé vált építkezésekről tett jelentést. B. Pap István theol. igazgató az intézet most lefolyt iskolai évéről és a theol. választmány üléséről referált. Az iskolai évről szóló jelentésből megelégedéssel értesült a közgyűlés a felől, hogy a növendékek szorgalma örvendetesen fokozódott és a tanulmányi eredmény sokkal kedvezőbb, mint volt az előző években. Megadta továbbá a közgyűlés az engedélyt arra, hogy a káplánszükségre való tekintetből, a most végzett IV. éves növendékek rendkivülileg I. lelkészképesítő vizsgára bocsáttassanak s a vizsga idejéül jún. 21-ét tűzte ki. A számvevőszék jelentése során a folyó évre ismét átengedte a kerület az orsz. prot. árvaháznak a Madas-