Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-09 / 23. szám

Dr. Körösy, debreczeni fiatal ügyvéd, alkotmányjogi szempontból méltatta Bocskay küzdelmének és békekötésének jelentőségét. Erczes, szép hanggal és így mindenki által élvezettel hallgatott lelkes szabad előadásában jellemezte Bocskay nemzetegyesítő és konzerváló politikájának jelentőségót. 0 is újból hangoztatta, a jelenlevő közönség többszörös éljenző elismerése közepette, azt a nagy igazságot, a mit pedig sokan feledni szeretnek, hogy Bocskay felkelése, az általa elért nagy siker inspirálta a nemzetet a létért, vallásszabadságért vívott későbbi nagy küzdelmeiben. Kozma Andor költeményét azóta sokan elolvasták. Méltó befejezője volt ez a szép ünnepélynek. A költemény maradandó becsű lesz a mi vallásos költészetünk körében ; odahelyezzük ezt is a „Krisztus mindenütt" szerzőjének mély vallásos ihletből fakadt művei közé és felhasználjuk ezekkel együtt iskoláinkban és azokon kívül. Gr. Degenfeld lelkészértekezlet! elnök rövid záró és búcsúzó beszéde fejezte be ezt a szép, lélekemelő emlékezetes gyűlést. Most még az „epizódokról" emlékezem meg, a melyek, ha mint ilyenek jelentek is meg a két főesemény mellett, mégis, nézetem szerint, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a böszörményi ünnepek nemcsak átfutó, hanem maradandóbb és becsesebb emléket hagynak hátra a résztvevők bensejében, mint az ilyen ünnepségek általán véve hagyni szoktak. E két epizód: a belmissziói egylet ós a prot. sajtó képviselőinek értekezlete. Népesebb, sikerültebb értekezletet a Belmissziói Egyesület tudtommal még nem tartott. Hogy az értekezlet oly népes volt, abban talán volt része a kellemetlen időnek is, de szeretem hinni;

hogy nagyobb része volt ebben annak a tudatnak is, a mely mindnyájunk lelkében ébredezik, hogy a mi evangeliumi egyházunkban, ennek autonómiájában rejlő erőket jobban ki és fel kell használnunk. A lelkeket, ha egyéb nem, de bizonyos olyan nyugtalanság fogta el, a melyben már benne van a jobb és biztosabb jövőt előkészítő munkakészségnek csirája. Dr. Szabó Aladárnak az irgalmas samaritánusról tartott bibliamagyarázata nagyon alkalmasan készítette elő a figyelmes és mindinkább lelkesülő hallgatóságot a továbbiak megszívlelésére. Takaró Géza a vasárnapi iskolák világszövetsége római nagygyűlésének lefolyásáról ós ott nyert benyomásairól számolt be érdekesen. E mellett szólott a vasárnapi iskolák, mint igazán építő gyermek-istentiszteletek nagy fontosságáról. Kónya Gábor ifj. egyleti titkár a ker. ifj. egyesületek nagy jelentőségéről, egyház és nemzetépítő hatásairól beszélt. Az összegyűlt nagy közönség a beimisszió e két lelkes iíjú munkását nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel hallgatta. Tóth József kőrösladányi lelkész vázolta érdekesen az ő falusi magyar belmissziói munkáját, a melyet az általa létesített Szeretetegyesület munkásaival karöltve végez gyülekezetében. Az értekezlet már-már lankadó figyelmét újból felébresztette és mindvégig lebilincselte Gergely Antal mezőtúri lelkész hatalmas buzdító beszéde. Nem hiszem, hogy lett volna egyetlen hallgató is ott, a kit ez a rövid, egyszerű és mégis oly tartalmas, eszméitető beszéd el ne ragadott volna. Az én véleményem szerint e belmissziói értekezletnek vándorközgyűlésünk szellemi, eszméitető tartalmának gyarapításában oroszlánrésze volt. Mindnyájan sajnáltuk, hogy e mozgalomnak érdemes vezére, Szilassy Aladár nem örvendhetett velünk a belmisszió újraéledésének. Ez a „revival" adjon erőt és bátorságot mindnyájunknak a jövőre nézve! Elmondjam-e még, hogy volt prot. sajtó-kongresszus is? Ez volt az első, de bizonyára nem az utolsó ; úgy jelent meg ez is ott a böszörményi ünnepségek közepette, mint a tavasznak, ébredésnek hírnöke ! És végül felemlítem még, hogy a lelkészegyesület alapszabályait készítő 12-es bizottság is összeült. Hogy mit végzett e bizalmas értekezlet, nem tudom, de hiszem: jó munkát végzett. Vajha a kölcsönös megértés, egymás véleményének tiszteletben tartása, hozzánk, lelkipásztorokhoz illő szeretetteljes közeledés véget vetne a gyanúsítgatásnak, féltékeny bizalmatlanságnak ! P. A tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűlése. Meczner Béla h. főgondnok indítványára már az Ungváron tartott közgyűlés kimondotta, hogy főt. Kun Bertalan 40 éves püspökké választásának nagy napját nyomtalanul nem engedi áthaladni fölöttünk, hanem, bár szerény keretben, de mégis ünnepelni fog e napon, nemcsak a miskolczi egyház, de az egész egyházkerület, sőt az egész hazai református világ. Úgy is történt. Közgyűlésünket május hó 28., 29., 30- napjaira hívta össze az elnökség Miskolcz városába. Megjelentek nemcsak a hivatalosak, de a lelkészek is, többen 100-nál, s nagyszámú világiak s előkelő hölgyek, Miskolcz városának minden rendű s rangú polgárai, a vármegye, katonaság díszben, fényben, pompában. Úgy hogy az óriás terjedelmű templom zsúfolásig megtelt. Mondanom sem kell, hogy a r. kath. papság [távollétével tündökölt; nem így Zelenka és a gör. katholikusok! Ott voltak s velünk együtt szívesen ünnepeltek. Az „ím bejöttünk" kezdetű ének elhangzása után Radácsi György egyházkerületi papi főjegyző tartotta felséges hálaadó imádságát s emelte lelkünket .ég felé. A meghatottságtól sírt a gyülekezet s mindenki érezte, hogy e remek ima áhítatos előadása egészen foglyul ejtette a szíveket. Az ima után a leánynövelde énekkarának gyönyörű éneke zendült meg a kóruson, Péter József ifjú tanító orgonakisérete mellett. Szebb éneklést soha nem hallottam; földi angyalok éneke volt ez. Hát hogyne lett volna óriási a hatás 1 Ennek végeztével Meczner Béla helyettes főgondnok tolmácsolta az egyházkerület ünnepi üdvözletét. A díszmagyarba öltözött h. főgondnok lelkes beszéde elragadott bennünket. Tapsoltunk, örvendeztünk. Majd a miskolczi presbyterium 24 tagból álló testülete jelent meg az ősz püspök előtt, részint díszmagyarban, részint polgári öltözetben s üdvözletét dr. Rácz György főgondnok tolmácsolta meleg érzéssel. Beszédét, mely mindvégig fokozatos emelkedettségben tartotta a sziveket és elméket, zajosan megéljenezte a több, mint 5000 főből álló templomi közönség. A tetszészaj lecsillapultával Kun Bertalan püspök emelkedett szólásra, hogy válaszoljon az üdvözletekre. Egyenesen, szilárdan állott. Érczes, messze hallható hangon mondotta el a következő beszédet: