Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-02 / 22. szám

Komáromi Ferencz Dömsödröl eltávozván, Halason mint káplán állíttatik be, egyúttal megbizatik a leány­iskola vezetésével és a kántori teendők végzésével. a gyóniaknalc Dömsödi Horog István, a gyömröieknek Monori András senior, a pócsmegyerieknek Szentmiklósi Sámuel, a decsieknek Visziai István, a rétfalusiaknak Dömjén Pál, a siklósiaknak Karancsi István, a tószegieknek Kapitány István ajánltatnak lelké­szekül. A pátlcai gyülekezetben a pásztor és a nyáj közötti hosszú czivódás és káros vetélkedés dicséretesen meg­szűnik ; a gyülekezetnek nincs kifogása, hogy Polgári János lelkész továbbra is közöttük maradjon. A dabi egyház vezéremberei, tévútra vezetés, a lelkészre való ráunás, más titkos ok miatt-e, nem tudni, s ők maguk sem tudják elhatározásukat elfogadhatólag indokolni, sehogysem akarják tovább megtűrni Hajdú János lelkészüket. Úgy a partialis, mint főleg a generális congregatio úgy határozott, hogy a lelkész állásában okvetlenül meghagyandó. E határozatra az indokolatlanul vádaskodó emberek (homines barbari) fenyegetéssel vála­szoltak és kijelentették, hogy a lelkészt, ha jó szántá­ból el nem távozik, erővel is eltávolítják. A kegyetlen szándék kivitelében csak a tractualis senior megjelenése akadályozta meg a dabiakat, úgy, hogy a lelkészt, a kinek keserű sorsát csak az itt tárgyalt közgyűlés 6. sz. alatti határozata enyhítette valamennyire, magával vitte. A madocsai gyülekezetben is helyre állott a béke lelkész1 és a hívek között. Meddig fog tartani, bizony­talan. Félő, hogy különösen egy Térjék nevű szenátus­béli embernek veleszületett kevélysége és féktelensége ismét háborúságot okoz, ha a felettes hatóság nem őrködik. A decsi egyház2 lelkészét, Birta Mihályt, erkölcstelen magaviselete miatt el kellett tiltani a lelkészi teendők végzésétől. Mód felett kapzsi, eljárásában durva, tapin­tatlan, beszédében rágalmazó, a kathedrán nyers és gőgös annyira, hogy az egyház tovább nem tűrheti. Azt mondják, hogy a római katholikus földesúr szerfelett kedvez a prédikátornak, a ki ebben bizakodva, mindig vakmerőbb lett. A szigorú ítélet mellett mindjárt meg­nyilatkozik a kegyelem is: a superintendens, a kinek magamegjobbításáról Ígéretet tett, megmondotta Birtának, hogy visszahelyezése felől jó reménységben lehet, ha erkölcseit valósággal megváltoztatja. A csákvári egyháznak a földesúr, gróf Eszterházy Ferencz, megengedi, hogy bizonyos feltételek mellett prédikátort vegyenek magukhoz. íme az érdekes levél: „Én alább megnevezett, praesentibus recognoscalom, s adom tudtára, a kiknek illik, mivel Méltóságos Gróf, Eszterházi Ferentz, jó kegyelmes Uram, ő Excellentiájá-1 Turgonyi Gergely; nevet a jegyzőkönyv nem említ. 2 Itt az egyház megnevezése hiányzik a jegyzőkönyvben. tul, meg vagyon engedve, fel-tett pnuctumok szerint,1 hogy Tsákvári Helvetica Confession lévők, ha valahol, jó, jámbor, betsületes embert, Magyar- Országban tanultat tanálunk, curn recommendatione et attestatione, szabadon bé hozhattyák Tsákvárra Prédikátornak, és nálunk prae­sentáltassék. Signat. Tsákvár die 27. Mártii. 1758. — Gergye Ádám számtartó." Május 31-én a papszentelés ünnepélye gyűjtötte össze — csekély számban — az Atyákat Kunszentmikló­son. Ott voltak Olvedi András kecskeméti, Monori András cserháti és Dallos István solti esperesek és Lossonczi János generális scriba. A felszentelendő lelkészek, a kiknek kíséretében az egyházak küldöttei is megjelentek, a következők voltak: Kalmár Ferencz halasi, Vitéz József bogyiszlói, Szabó János dabi, Veszprémi János csákvári, Böszörményi József szávai, Járdánházi Sámuel piskói, Földváry Sámuel séllyei, Dömjén józsef rétfalusi, Nagy György szőlősi, Tolnai István kölkedi új Iekészek és Lendvai László szentmiklósi káplán. Az ünnepi beszédet a felszentelendők egyike, Kal­már Ferencz halasi lelkész tartotta. Isteni tisztelet végével a superintendens latin beszéddel nyitotta meg a vizsgát. A thesisek felolvasása után megkezdődött a disputatio, a mely sok órát vett igénybe, majd a kérdezés és a jelölteknek a héber és a görög nyelvből való alapos megvizsgálása. A hosszúra nyúlt vizsga után, bár nem mindegyik vizsgázóról voltak kedvező véleményben a censorok, ünnepélyesen felszentelték mind a tizenegy jelentkezőt, a kik a „formatant (lelkészi oklevél) kézhez véve, visszatértek egyházaikba. Az október 10-iki, Kunszentmiklósra Összehívott gyűlésen a superintendens mellett csak a generális scriba ós Ölvedi András kecskeméti esperes jelentek meg. E gyér látogatottságú consessuson egyedül a bogyiszlói rektor ügyét intézték el, a ki miatt a generális scriba 1 „Sub his tamen, Tsakvariensibus proponendis conditioriibus, quod nimirum Modernus Praedicans, ad peragendum officium suum, vere incapax et inhabilis sit. 21 " Ne novus Praedicator sit niinium juvenis, ne pacem, quae hucdum, inter Tsakvarienses, utrimqiie colebatur, subvertat, sed qui in Ungaria studia sua finivit, ne talis Aeadomicus, ad novitates exoticas Tsakvarienses instruat. Qua occasione proponendum ipsis (sic legitur in exemplo) poterit et id, quod nuper Domiuo Parocho Tsákváriensi scripsi, forte citius cum adeptione novi Praedieantis, ad id consentient, ut nimirum Communitas collective sumpta, nempe Catholico acatholica, vineas Ecelesiae Catholicae excolat, et necessarios, penes* eam labores praestet. Vei ex eo etiam, cum prius Ecclesia, proventus educilli usuabat, nunc autem ipsos Domínium accopit, ut saltem per labores illos, et excultivationem vinearum, damnum Ecclesiae aliqno pacto reooinpensetur, cujus intuitu Dominatio Vestra cointelligenter semet iiabere velit, cum Domino Parocho; super cujus ultimi puncíi efí'ectu. informationem Dominationis Vrae praestolaturus persisto." (Sup. jkv. I. 722—723. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom