Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-19 / 20. szám

ségig támadni nem hagyom s egész életem küzdelmeinek egyetlen gyümölcsét, becsületemet sárba tiportatni nem engedem. Nagyváty, 1907. május 14. Morvay Ferenez, ref. lelkész. Az amerikai magyar reform, gyülekezetek ügye nemhogy rendbe jönne, hanem mindinkább komolyra fordul. Az amerikai Ref. Church missziói bizottsága a mult hónapban Filadelfiában tartott ülésén folgalkozott ezzel a kérdéssel és olyan határozatot hozott, a mely az eddig is dúlt harezot még élesebbé teszi és komoly bonyodalmaknak lehet az okozója. A bizottság határozata így hangzik: „Az Egyesült-Államokbeli Reform. Egyház különböző helyeken magyar ref. egyházakat és gyülekezeteket alapított, az egyházak előírt törvénye és módja szerint, s e magyar ref. egyházakat a belmissziói hatóság útján, erkölcsi és anyagi segítésben részesítette, főleg azért, hogy lelki szükségeiket kielégítse és megismertesse velük az amerikai egyházi életet és egy szabad ország igazi polgárjogait. De mivel előttünk megmagyarázhatatlan okokból egy külföldi ország egyházának hatósága ú jra és újra képviselőket küldött ez országba, azzal a czélzattal, hogy szülőföldjük iránt olyan szimpátiát és bizalmat gerjesszenek, mely visszatartsa a népet attól, hogy igazi hű polgárai legyenek fogadott hazájuknak ; és hogy ezt elérhessék, a mi haótságunk által szervezett s a mi adományaink által fölvirágoztatott magyar ref. egyházakat igyekeztek elidegeníteni mi tőlünk, mi némely esetben sikerült is, s folytatják működésüket, abban a reményben, hogy ezután is sikerülni fog: ezért missziói boardunk határozatilag az egész ügyet az egyházi hatóság elé viszi, hogy az egyházmegyék, kerületek és a zsinat kisérjék éber figyelemmel egyházunkban e külföldi beavatkozást, adják meg a szükséges tanácsot, az anyagi és erkölcsi támogatást azoknak az egyházaknak, gyülekezeteknek vagy személyeknek, kik hűek a mi forrón szeretett Sionunkhoz, és ha szükséges, vegyék segítségül a polgári hatóságot és törvénykezést is azok jogainak és érdekeinek megvédésére, kik egyházunkhoz és az amerikai polgárosodás alapelveihez hűek maradtak. Határozatba vesszük, hogy e végzést titkárunk megküldje minden egyházmegye elnökének, az egyházkerületeknek és zsinatnak, hogy legközelebbi gyűlésükön megtegyék a szükséges lépéseket". Olvasva ezt a határozatot, csak egy óhajtásunk van, az, hogy hazai egyetemes egyházunk s annak vezetői bár tudnák megtalálni elvégre az a méltányos megoldási módot, a mely mellett helyre állhatna a békesség, mind a magyar reformátusok, mind hazai egyházunk és az amerikai fentartó egyházak között. Mert ha a dolog így halad, igen félő, hogy komoly veszedelen fog belőle támadni, orvosolhatatlan kárára az Amerikába szakadt magyar reformátusoknak. ISKOLA. Ref. felsőbb leányiskola ós gimnáziumi internátus a fővárosban. A budapesti ref. egyház tanácsa, f. hó 8-án tartott ülésében két rendkivül fontos és nagyjelentőségű ügyben hozott határozatot Kimondta nevezetesen, a dunamelléki ref. egyházkerület kiküldött tagjaival történt előzetes megállapodás alapján, hogy az egyház Baar János-féle és a dunamelléki ref. egyházkerület Madas-alapítványának a bevonásával, az 1907/8. iskolai évvel református felsőbb leányiskolát nyit, internátussal egybekötve. Az intézet számára, a melyből a jövő iskolai évvel egyelőre az I—II. osztály fog megnyittatni, az egyház kibérelte Budán néh. gr. Lónyay Menyhértnek, jelenleg gr. Lónyay Elemérné, Stefánia főherczegnő tulajdonát képező épületet. Az intézet igazgatónőjévé az egyháztanács Fráter Esztert, az Erzsébetleányiskola kiváló tanítónőjét választotta meg. A helyiség egyelőre, három évre ideiglenes lesz, a mely idő alatt a fentartó testületek vagy megfelelő épületet vesznek, vagy pedig magok építtetnek, hogy az intézet a teljes hat osztályt és annak internátusi növendékeit befogadhassa. A fentartó két alap körülbelül 30,000 koronával járul az intézet fentartásához. Az egyház és a kerület közös bizottsága már megállapodott a fentartó testületek jogait és kötelességeit magában foglalandó szabályzat alapelveire nézve. A szabályzat legközelebb a kerületi közgyűlésre fog beterjesztetni. Az intézetbe való felvétel feltételeit illetőleg még e hónapban közzéteszik a tájékoztatást. — Az egyháztanács másik határozata hasonló fontosságú az előbbihez. Kimondta ugyanis, hogy a jövő iskolai évtől kezdve, a főgimnáziummal kapcsolatban, fővárosi és vidéki intelligens szülők gyermekei számára, egyelőre 20 növendékre számítva, internátust fog felállítani, a melyben a bennlakók, az iskolai korrepeticzión kivül a modern nyelvekben, zenében és a komolyabb sportokban fognak oktattatni, a leggondosabb valláserkölcsi neveléssel kapcsolatban. Az internátus számára az egyház elöljárósága, a főgimn. közvetlen szomszédságában, a Lónyay-utcza 7. sz. alatt fekvő Nagel-házban bérelt megfelelő és idővel bővíthető helyiséget. Az internátus élére az egyháztanács Csűrös Istvánt, a főgimnázium kiváló vallástanárát állította, a kinek személye már maga is kellő garanczia arra nézve, hogy az intézet növendékei igazi komoly kálvinista valláserkölcsi gondozásban fognak részesülni. Az intézetben való ellátás díját 1400 koronában szabták meg egy iskolai évre. A dr. Kovácsy Sándor főgondnok elnöklete alatt kiküldött kuratórium legközelebb ki fogja bocsátani az internátus részletes prospektusát. — A budapesti ref. egyház tanácsának e két elhatározása örvendetesen jelzi azt az öntudatosságot, a mellyel az egyház vezetői nemcsak a gyülekezet belügyeinek helyes intézését, hanem a budapesti egyháznak magasabb, egyetemesebb jelentőségű kulturális hivatását is felfogják és betölteni igyekeznek. Ma már a főváros tele van mindenféle róm. kath. leánynevelő intézettel és diák-internátussal, a melyekben, fájdalom, seregestől találhatók a prot. szülők gyermekei is. Csak a legnagyobb elismerés illeti tehát meg az egyház, illetve az egyházkerület vezetőit, ha ők is cselekvésre indulnak és megteremtik azokat az intézményeket, a melyek által, úgy a férfi, mint a nő újabb generácziót az egyház öntudatos és buzgó tagjaivá nevelni igyekeznek. A népiskolai törvényjavaslatok közül a nem állami iskolákra vonatkozó is változatlanul keresztül ment a főrendiházban. A részletes tárgyalás során a 35. §-nál Antal Gábor dunántúli ref. püspök hosszabb beszédet mondott ós a szerzetesrendi és apácza tanítókra és tanítónőkre vonatkozólag becsúsztatott pótlás elhagyását indítványozta. Antal Gábor a legalaposabban kimutatta, hogy ez a becsúsztatott pótlás ellenkezik a törvényjavaslat általános szellemével és a szerzetesrendi tanítókra nézve oly kivételeket statuál, a melyek nemcsak a többi, nem állami tanítókra nézve sérelmesek, hanem a javaslatnak a magyarság érdekeit védő rendelkezéseit is hatálytalanokká teszik. A felszólalás azonban, fájdalom, eredménytelen maradt. A szavazásnál mindössze még négyen szavaztak Antal Gábor indítványa mellett. A néppárt valóban jogosan hirdetheti azt a sikert, a mit e javaslatok tárgyalásánál elért. A; klerikálizmus trójai falovát