Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-19 / 20. szám
ügyeknek, mert ott ezek a szabad egyházak valóban előharczosai a ker. szabadságnak, az emberek életét szebbé, nemesebbé tenni igyekező társadalmi reformoknak. Most is bizonyára szívükben azzal a törekvéssel oszoltak szét, ki-ki a magáéba, mert hiszen a gyűlés a kiváló lelkésznek, Dr. Cliffordnak e szavaival ért véget: ismerjétek meg az Igazságot és ez szabadokká tesz titeket. Dr. Cliflfordot pedig a találékony angolok a „Szabadság doktora" czímével tüntették ki. A mostani elnök a jövő évi elnökül dr. Watsont (Jan Maclarent) jelölte, a ki, mint már nyugalomba vonult lelkész, jelenleg Amerikában van felolvasó körúton. A gyűlésnek egy másik fontos és az egyházi életre nézve oly nagy jelentőségű intézkedése volt az, hogy a londoni „Christ Church" kiváló lelkészét, F. B. Mayert alkalmazta a következő évre mint misszionáriust, az evangelizálás terén. Az angol iskolai törvényjavaslat, a melyet úgy itt, mint másutt több ízben ismertettem, az angol felsőház ellenállása miatt nem emelkedett törvényerőre. A volt közoktatásügyi miniszter, Mr. Birrell, a ki oly nagy energiával védte az alsóházban a maga javaslatát, a megbuktatás feletti elkedvetlenedés miatt letette tárczáját és az ír ügyek élére állíttatott. Utóda Mac Kenna lett, a ki hivatalba lépése után azonnal benyújtotta törvényjavaslatát, a mely azt czélozza, hogy az ú. n. „voluntary schools", v. i. önkéntes adományokból alapított és fentartott, de a municzipiumok által segélyezett iskoláknál a felkezeti hitoktatás költségeit az illető fentartó testületek viseljék. Ilyen értelemben minden felekezeti hitoktatással megbízott tanítónak fizetéséből, illetve az ennek fedezésére szolgáló közsegélyből — school rates — a fizetés 15-öd része levonatnék s a hiányzó fizetésrószletet a fentartó testület fizetné. A törvényjavaslat czélja tehát az, hogy az államot, illetve a municzipiumokat — county — feloldja a felekezeti hitoktatás segélyezésének kötelezettsége alól. Ez a javaslat is előreláthatólag sem a radikális megoldást sürgetőknek, sem a konzervatívoknak, sem a felsőháznak nem fog tetszeni. E javaslat benyújtása azt igazolja, hogy az angol kormány nem szándékszik újra benyújtani a felsőház által elutasított törvényjavaslatot. Az említett újabb javaslattal, ha keresztül megy, meg akarja a kormány szűntetni a Balfour-féle iskolai törvénnyel szemben még mindig fennálló passziv rezisztencziát, a mely a Birell-féle javaslat visszavetése után megerősödött. A skót egyházi vagyon elosztásával megbízottak még most sem fejezték be munkájokat, s így bár a legégetőbb kérdések már elintézést nyertek, mégis sok felföldi gyülekezet még most is bizonytalanságban van jövendője felől. Bizony sajnálatos dolog az, hogy az előbbi két egyház helyett most tulajdonképen három van. Bizonyára ez a körülmény nagyon hátráltatni fogja az egyesült szabad egyháznak az államegyházzal való egyesülésének megvalósulását, a melyet pedig most, különösen az államegyház néhány vezérembere annyira sürget. Ez a kérdés egyébként évről-évre szóba jön mindkét egyház zsinatában. Lehet, hogy most a legközelebbin majd egy nagy lépéssel jut közelebb a megvalósuláshoz, hiszen a „disruptio" oka megszűnt és az unió utáni vágyakozás a szétforgácsolt egyházak között, nemcsak az anyaországban, hanem Amerikában és a koloniákon is mind élénkebbé lesz. A legközelebbi assemblyn fogják megválasztani Principal Rainy utódát, a szabad egyház új vezérét. A nálunk is jól ismert Dods Márkus van kiszemelve a díszes állásra. Még egy halottról kell megemlékeznem! Távol hazájától, Olaszországban hunyt el a mi egykori kedves patrónusunk, dr. Cunningham, az edinburghi Szt. Lukácstemplom volt lelkésze, a nagy Moody Stuart társa és utóda. Valóban atyai figyelemmel és szeretettel gondoskodott ő rólunk és bizonyára ez a körülmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mi oly hamarosan otthonosan éreztük magunkat ott a távolban. Legyen áldott közöttünk a jó barátnak emlékezete. B. Pap István. RÉGISÉG. Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez. (Folytatás.) De reméljük, hogy ha felséges Aszszonyunkhoz recurralunk, mint bizonyossan fogunk is recurralni, tehát Ő felsége, boldogult felséges Eleinek példájok és Ígéretek szerint mi nálunk, ezen Catechismusunkat, tovább is meg fogja tartani. Ugyan is: 1— Ezt a Catechismust nem Magyar Országban irták, hanem Német Országban; ott sem titkon, hanem nyilván, az egész Imperiumnak respective hírével vétettetett fel symbolicus könyvül; mert maga, az említett Elector Fridericus III^ 1566-ban Maximilianus Romai felséges, akkori Tsászár jelenlétében, ezt a Catechismust az Impérium Gyűlésére fel-vitte, és az asztalra fel-tette; hogy ha ki akarná, a szent irásbul, ezt a Catechismust tzáfolná meg, és maga az Elector fogná defendálni. 2= Attul az időtűi fogva, mindenütt, a Reformata Ecclesiak, ezt a Catechismust, maguk symbolicus könyveknek tartották, vallották, és ebben még tsak változást sem engettek tétetni. Vide Testimonium Theol. Helvet. item Synod. Dodr. in Adnexo, sub littera B.1 1 Littera B: Testimonia Theologorum Helveticorum, pro Catechesi Heidelbergensi in Epistola ad Illustrissimum Praesulem et Primatem Angliáé data; quae exstat in Bibliotheca Bremensi, classe pag. 40 et seq. Catechismus, Eccleae Archi-palatinae, ab universa Ecclesia Reformata pro aureolo Libro symbolico habetur. Item A«_ 1619. Synodus Dodrectana Kalend. Maji, Sessione 148, hoc habét: Declaratum fűit, consentientibus, oüm tam Exterorum, quam Belgicorum Theologorum suffragiis, Doctrinam in Catechesi Palatina comprehensam, verbo Dei omnibus esse consentientem, neque ea quicquam contineri, quod ut ei minus consentaneum mutari aut corrigi debere videntur. Ipsamque hanc Catechesim esse admodum