Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-05 / 18. szám
Aztán b. e. Hegedűs Sándor halála felett meghatottságának, igaz részvétének adott kifejezést s ezt özvegyéhez is eljuttatni rendelte a közgyűlés. Közös jóleső örömmel vette tudomásul Tisza István grófnak egyh. ker. főgondnokká történt megválasztását s erről az illető kerületet üdvözlő iratban tudósítani hau ózta. Újonnan választott tanítók 11-en és tanítónők 3-an, a hivatali esküt letették s elnöki áldáskivánsággal bocsáttattak el vallásos és hazafias missziójukra. Itt említeni meg, hogy egyházi nevelésügyünk érdekében általános az aggodalom. Sőt az elégedetlenség is kezd köztünk közvéleménnyé alakulni, hogy iskoláink vallásos eredménye nem éri meg a ráfordított költséget. Szinte vágy támad az államosítás után. Szomorú dolog az, és komoly aggodalomra ad okot, nemcsak vallásfelekezeti, hanem általános emberi érdekből is. Mert az emberi élet nem az iskolai leczketudásért, hanem erkölcsi tartalmáért értékes és becses. Jelentős intézkedése volt közgyűlésünknek : összes pénztárainknak egy kézben való egyesítése. Közigazgatási pénztárnokunk lemondván, ez az állás nem lett betöltve, hanem jelenlegi gyánipénztárnokunk : Veress János paszabi lelkész lett egyetemes pénztárnok, 1000 K évi tiszteletdíjjal. Ma már, különösen a hitelszövetkezeti ügyvitel, belenevel bennünket a pénzkezelés könnyebb és tisztább formáinak alkalmazásába s egy egyén százféle természetű pénzt kezelhet teljes biztonsággal és nem nagy nehézséggel. Az egyházakból beérkezett költségelőirányzatok és vagyonleltárak átnézetvén, még mindig akadnak egyházi elöljárók, kik az eshetőleges hiány fedezéséről nem gondoskodnak, illetve nem jelzik a fedezet forrását. Már szinte belefáradtunk a fenyegetésbe, utasításba; a pénzbírságot pedig resteljük alkalmazni s — várunk az időtől! A Bocskay-alapra egyházmegyénkből összegyűlt 236 korona, melyet a debreczeni egyetemre óhajtunk fordítani; sőt az országos gyűjteléket is a debreczeni egyetemre, gyűjtvén addig, míg tőkéje egy tanszékre elegendő. Ezt látnánk legmegfelelőbb emléknek. Folytonos fejtörést és aggodalmat okoz nagyobb községekben a nem felekezetünk különféle fajú iskoláiba járó református növendékek vallásos oktatása, valamint a szétszórt tanyákon élő népünk és gyermekeinek nevelése és hitünkben való megtartása. Idevonatkozó törvényünk betűjének testet adni nem vagyunk képesek. Népesebb egyházainkban annyi sablonos teendő néz a lelkészre, hogy iskolai megszabott órákat nem tarthat meg, belmissziói dolgokra alig gondolhat. És csak imádkozni tudunk több aratóért a folyvást növekvő munkamezőkre. Pénzünk nincs, sem alant, sem fent. Vallástanitók, káplán tanítók kellenének. Gyülekezeteink népe, megszabott egyházi és iskolai szükségleteit is alig-alig fedezheti. Rohamosan nőnek a szükségletek s a népvagyonosodás nemhogy aránylagosan nem növekszik, sőt a kivándorlás egyre terjed, a munkabérek emelkednek, most már napszámos-sztrájkok is divatba jöttek; egyedül a korcsmaipar lehet megelégedve a mai társadalmi bomladozással. A korcsmárosok vigan fütyörésznek. Mi pedig, gyűléstől gyűlésig, aggódva kérdezzük egymástól: mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak! S az egyiedüli felelet: majd csak lesz valahogy ! Az országos lelkészegyesület ügyében vdr. Balthazár Dezső indítványa lelkészegyletünkhöz tétetett Vi+ ; javaslat végett. ~>. Iskola-államosítási ügyekben kénytelen volt egyházmegyénk több esetben belenyugvását adni. Szokásos adásvételeket, építkezéseket, díjlevélügyeket, mely ügyek mindenütt egyformák, — csak megemlítem. Azt mégis külön, hogy a tanítói díjlevelek egyetemes, biztos megállapítása végett, a küszöbön levő állami kiegészítések okából, a most induló egyházlátogatók bízattak meg, hogy minden egyházban kérjék elő s a hol a dijlevél nem a tényleges fizetést jelöli, az ilyen egyházakat utasítsák törvényes díjlevél kiállítására, nehogy az állami kiegészítés előtt akadályul álljanak. Néhány közigazgatási bírósági és fegyelmi ügyünk is volt. „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek" — mondja Krisztus Urunk. Hát persze hogy nem 1 A hol nincs a Krisztus, ott van a bűn. Akár szívben, akár főben. Akár daróczban, akár selyemben. Harmadnap jódélre bevégeztük s eloszoltunk kiki övéihez. Andrássy Kálmán. Vegyesházassági statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatal havi közleményei szerint a mult évi október havában összesen 10,522 házasság köttetett, ebből vegyesházasság 1448 (%-ban 13*76). Tiszta ág. h. ev. házasság 458, ev. ref. 863. A gyermekek vallására vonatkozólag 389 megegyezés létesült, 163 az apa, 226 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. A róm. kath. egyház javára 226, gör. kath. 14, ev. ref. 100, ág. h. ev. 41, gör. kel. 7, izraelita felekezet javára 1. Horvát-Szlavonországokban a mult évi október havában összesen 1187 házasság köttetett. Ebből vegyesházasság 53 (%-ban 4'48). Tiszta ág. h. ev. házasság 34, ev. ref. 2. A gyermekek vallására vonatkozólag 19 megegyezés létesült, 11 esetben az apa, 8 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. A róm. kath. egyház javára 16. gör. kel. 2, ev. ref. 1. Az ág. h. ev. egyház vesztesége szemben a róm. kath. egyházzal Magyarországon, a 252 vegyesházasságnál létesült 94 megegyezésből 24. Vesztesége más hitfelekezetekkel szemben, a 116 vegyesházasságnál létesült 14 megegyezésből 2. Horvát-Szlavonországokban a r. kath. egyházzal szemben a vegyesházasságnál létestilt3 megegyezésből vesztesége 3. Más felekezetekkel szemben 4 ilyen vegyesházasságnál megegyezés nem létesült-A Magyarbirodalomban a r. kath. és más hitfelekezetekkel szemben összes vesztesége október havában 29.
