Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-07 / 14. szám

(3) Az inspectio ugyancsak Georges szerint „1. die Einsicht, Durchsicht, das Nachschlagen von Geschriebenem, tabularum, . . . librorum, plurium codicum; 2. die Besichtigung a) v. derHebamme, virginis insp. . . . b) v. Kaufer eines Ackers, prima insp. . . . c) als milit. t. t. die Musterung, insp. armorum." A Finály—Bégeni-féle kolozsvári szótár is azt mondja (1858. kiadása van a kezemben), liogy „inspectio 1. megnézés, tekintés, 2. átv. ért. A) keresztülnézés, átnézés, megvizsgálás. B) megfontolás, vizsgálat sb." X) Legyen szabad kiemelnem az inspectio szónak két olyan használatát, a melyben egyenes lehetetlenség a különben gyakori felügyelet értelem s egyetlen lehetőség a vizsgálat, megvizsgálás. E két példa egyikét Krebs-Schmalz1

Antibarbarusából veszem, a melynek adataihoz, gondolom, semmi kétség sem férhet. Másikát pedig Bartal „A magyarországi latinság (1901.)" cz. művéből (noha megjegyzem, hogy Bartal a superinspectiót felsőbb felügyelet-nek mondja). Krebs-Schmalz a második kötet 183- lapján ocularis alatt így beszél (magyarra fordítván a német szöveget): „A föntebbi ocularis-t teszik az újabb orvosok a megnézés, megtekintés (die Besichtigung) mellé; ezt ugyanis inspectio ocularis-nak mondják, a mi különben nem fordul elő, de előfordul, noha a késői latinban, oculata inspectio. Jobb volna ezt mondanunk helyette: perlustratio oculorum ope facta, vagy in rem praesentem ire, venire. V. ö. Sen. Ep. 6, 5." Bartal szerint inspectio mortuorum = haloitvizsgálat. Ugyebár mind a két kapcsolatban ki van zárva a felügyelet, értelem? Kérdem tehát, hogy az iuspectiónak föntebbi jelentéseihez nem a legkönnyedebben csatlakozik-e a klasszikus szótáraktól különben nem ismert superinspectio-wók felülvizsgálat stb. értelme ? De hogy a törvény értelmét korántsem csak én konstruáltam ekként — talán valami önkényes ülologiai alapon — hanem, hogy a superinspectió nak kétségtelenül több könyvben található, de ebben a kapcsolatban téves főfelügyelés fordításával szemben, az általam képviselt felfogás az idők folyamán a legilletékesebb szakemberek és egyházi testületek tudatában mindig élő valóság is volt, legyen szabad az alábbiakban rámutatnom. 3. Maga a szóban forgó törvényczikk természetes latitude-del használja ugyan az inspectio szót, de úgy tetszik, ezt is veszi megvizsgálás értelemben. Legyen szabad egy szakember szakművét idéznem. A törvényczikk 11. §-ának ezt a mondatát: „sed et ipsa principia, inxta quae Consistoria haec suo tempore causas inatrimoniales dijudicandas habebunt, fine inspectionis et confirmationis Sibi exhibeantur". Kassai-Békési Tóth Vincze (Kassai A.: A protestánsok házasságát szabályozó törvények, rendeletek és kúriai döntvények stb. Kézi könyv birák, ügyvédek, lelkészek ós magánfelek haszná-1 Krebs-Schmalz: Antibarbarus der lateinischen Sprache. Basel. Benno Scliwabe, Verlagsbuckhandlung, 1886. latára. Sajtó alá rendezte s kiadta Békési Tóth Vincze. Ára 1 forint 40 krajczár. 152 lap), a 28. lapon, így fordítja: „de maguk az elvek is.... megvizsgálás és jóváhagyás végett neki benyujtassanak". 4. Gróf Mailáth János „Vallás-mozgalmak Magyarországon. Első kötet. Pesten, 1844. Emich Gusztávnál" czímű műve 71. lapján, az alulról számítandó 14. sorban így fordítja a törvényt: „miután azok királyi megvizsgálaton keresztülmentek"; a 79. lapon pedig így (felülről 1—2. sor): „csak miután királyi megtekintésen keresztülmentek és helybenhagyást nyertek". 5. Irinyi József fentidózett művében promiscue használja ugyan a superinspectió főfelügyelés fordítását is, de a felülvizsgálat kifejezéssel lépten-nyomon helyesbíti önmagát. Ezt az utóbbit találjuk például nála a 183- (alulról 7. sor) 184. (felülről 3—4. sor), 185. (alulról 7- sor), 186. (alulról 6. sor) lapokon. 6. A nagynevű Révész Imre, a kinek alapos tájékozottságát senki sem vonhatja kétségbe, „Révész Imre munkái a pátens korából. Sajtó alá rendezte Révész Kálmán. Budapest, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája 1900" czímű művének 25. lapján (felülről 4. sor) így beszél: „A pesti és budai zsinat, a maga kánonait, a felség legfőbb felügyeleti jogára való tekintetből, átnézés, helybenhagyás és megerősítés végett terjesztette fel". Sajnos, nem sikerült ugyan megkerítenem a budai zsinat, törvényeinek fölterjesztését kisérő felirati szöveget, a mely — mint Balogh Ferencz kartársam szívességéből értesülök — az 1791- november 12-én tartott tizennegyedik ülésből, Domokos Lajos fogalmazványában kelt és mint csatolmány R betű alatt található ; de mivel Révész Imre idézett műve 66. lapján ugyanazon zsinatokról azt mondja, hogy „pro suprema inspectione et approbatione regia" terjesztették föl kánonaikat: kétségtelennek tartom, hogy Révész Imre a latin superinspectiót a magyar átnézés egyenértékének tekintette, vagyis, hogy a jelenlegi vitában az ő tekintélye is az én álláspontomat támogatja, mert azt fölösleges magyaráznom, hogy az országos zsinatunkon általam szőnyegre hozott kérdés szempontjából tökéletesen mindegy, akár felülvizsgálat-ot jelent a superinspectió, akár pedig átnézést. 7. Végül a kezemben van a tiszántúli egyházkerület 1859. október hó 8- és többi napjain tartott közgyűlésének a pátens ellen kelt és Balogh Péter helyettes szuperintendens által aláírott ünnepélyes felirata (Egykorú példány. Nyomatott Debreezenben, a város könyvnyomdájában. 1859., négy lap). Ebben a tiszántúli egyházkerület közgyűlése, tehát abban az időben legilletékesebb egyházi hatóságunk, az első lap alján I. 1. c) alatt így beszél: „A Budai zsinat Canonai a legfőbb felügyeleti jog tekintetéből csupán átnézés és helybenhagyás végett terjesztettek fel a Cs. Kir. Felség elébe; az 1790—1. 26-ik törvény czikk 4-ik §-a is a Fejedelem részére csupán a superinspectiót és approbatiót tartja fenn az alkotandó Canonok irányába, de azt, hogy ha a Canonok az államhatalomnak nem tetszenek, hatalmá-