Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-31 / 13. szám
esketéssel nem akar élni és vallása áldásait semmibe sem veszi. A menyasszony magatartása annál dicséretesebb, mert vőlegénye vagyonos ember volt. Több ilyen példa és a térítvények rémétől nem kell remegnünk! Weber Samu. Az ország 1905. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. (Folytatás.) IV. Halálozások. A halálozások tekintetében az 1905. év rendkivül kedvezőtlen esztendő volt; a halálozások száma a Magyarbirodalomban 495,836-ról 560,921-re, tehát több, mint 65,000-rel szaporodott. Magában az anyaországban 485,624-en haltak el, közel 55,000-rel többen, mint 1904-ben, mig a társországokban a halálozásoknak 75,297-re rugó száma több, mint 10,000-rel haladta feliil az előző év halálozását. Az ezer lélekre eső halálozási arányunknál ehhez képest sajnálatos visszaesés mutatkozik ; az anyaországban 24'6-ről 27'5-re, a társországokban 25'8-ről 29'5-re, az egész államban 24'8-ről 27'8-re romlott a halálozási arányszám, a minek következtében halálozási arányszámunk javulása körülbelül 7 évvel esett vissza, mert az 1905. évi aránynál rosszabbat csak az 1898 előtti években találunk. A halálozási viszonyok az országnak úgyszólván egész területén mindenütt romlottak, legfeltűnőbben — sajnos — épen az alföldi színmagyar vármegyékben. Az ország 101 törvényhatósága közül mindössze 5 vármegye (Bereg, Sáros, Ugocsa, Besztercze-Naszód és Udvarhely) és két város (Selmecz- és Bélabánya és Sopron) akadt, melyekben némileg javult a halálozási arányszám, a többiben kivétel nélkül magasabb volt a halálozás aránya az előző évinél. A vármegyei törvényhatóságok közül aránylag legkedvezőbb halálozásuk volt a következőknek : Besztercze-Naszód (24*3), Nagy-Küküllő (23'3) Brassó (23*5), Szeben (23*7), Sáros (23*8). A társországokban Belovár-Kőrös 21'7-es arányával egyúttal az egész Magyarbirodalom legkedvezőbb halandóságú megyéje. Legrosszabb volt ezzel szemben a halálozási arány Csongrádban (34*7), Hevesben (34*6), Hajdúban (34*2), Békésben (33'5). A törvényhatósági városok közül egyrészt Szabadka (36*7), másrészt pedig Budapest (19*2) képviselték a két szélsőséget a halálozási arányszám tekintetében. A halálozások kedvező vagy kedvezőtlen alakulását hazánkban rendesen a . gyermekhalálozások döntik el. Á felnőttek halálozása évek óta alig mutat változást, míg az öt éven aluli gyermekek halálozási számában egyik évről a másikra feltűnő ugrások jelentkeznek, a mik természetesen az összes halálozások számában is kifejezésre jutnak. Az 1905. év ebben a tekintetben kivétel, mert ezúttal az öt éven aluliak és felüliek halálozása majdnem egyenlő mértékben emelkedett; az előbbi csoporté ugyanis 218,670-ről 254,150-re, az utóbbié pedig 277,166-ról 306,771-re. A gyermekhalálozási arány (száz halotthoz viszonyítva) ehhez képest csak kevéssé romlott: 44T°/<fr ól 45'3%~r a ' Ha azonban a gyermekhalálozásokat az élveszülöttek számával állítjuk szembe, a viszonyok rosszabbodása feltűnő. 1904-ben ez utóbbi arányszám csak 29*5% volt, mig 1905-ben 35"3°/o- Oly magas arányszám ez, a milyet 1898 óta nem találunk. Az egyes hitfelekezetek és nemzetiségek közül a gyermekhalálozás nagysága tekintetében első helyen állanak a róm. és gör. katholikusok és a gör. keletiek, továbbá a ruthének és a szerbek, kiknél a halottaknak több, mint fele volt gyermekhalott. Az összes halálozást véve, a népszámlálási aránynál ezúttal is a római és görög kath., továbbá a görög keletiek mutatnak magasabb arányt, a társországokban csupán a gör. keletiek. A nemzetiségek közül az anyaországban csupán a németekre és a ruthénekre esett kisebb arány a halálozásokból, a társországokban a horvátokon és különösen a szerbeken kivül valamennyi többi nemzetiség kisebb százalékkal szerepel a népszámlálási aránynál. De még szemléltetőbben mutatja be az egyes hitfelekezetek halálozási viszonyait a halálozásoknak ezer lélekhez való viszonyítása. Esett ugyanis ezer lélekre halálozás 1905-ben Magyarországban a róm. kath. 28*0 (28*4) [a zárjelben lévő számok Horvát-Szlavonországokra vonatkoznak], gör. kath. 28*7 (28*4), ev. ref. 27'9 (23-1), [összesen 70,781], ág. h. ev. 25*5 (29*8) [összesen 33,989], gör. kel. 29'8 (33*5), unit. 23*8 (—), az izraelitáknál 16'5 (16'1). A felekezetek közül e szerint a gör. kel. és az izraeliták képviselik a szélsőséget a halálozási arány tekintetében, a nemzetiségek közül pedig a szerbek és a németek. A magyarság halálozási aránya, habár az előző évhez képest rosszabbodott, az országos átlagon alul áll, sőt a társországokban valamennyi nemzetiségek között a legkedvezőbb. 1905-ben még csak 56'0%-ban szerezhettünk tudomást a halál okáról szakértő orvos véleménye alapján s a javulás e tekintetben rendkivül lassú, tavaly 55'9% volt a százalékos arány; még jó időbe fog kerülni, míg a halál-okra vonatkozó statisztikánk olyan megbízható lesz, hogy annak eredményeit aggodalom nélkül felhasználhatjuk. Összefoglalva az orvos és nem orvos által megállapított halálokokat, ezúttal is igen jelentékeny százaléka (24*7) a halál-okoknak esett a fertőző betegségekre. Habár ez az arány az előző évihez (25*4%) képest alacsonyabb, abszolút számban a fertőző betegségek okozta halálozások igen nagy mértékű emelkedést mutatnak, 125,992-ről 138,348-ra. Ez utóbbi számnak majdnem kétharmada, 89,120 £ gümőkór áldozatainak valóban óriási számát jelzi. Hogy milyen általános volt a gümőkór pusztításának terjedése, az is mutatja, hogy az összes vármegyék közül csak kettő (Árva és Sáros) akadt, a melyben a gümőrkórnak kevesebb halottja volt 1905-ben, mint az előző évben. Különösen az alföldi magyar vármegyékben terjedt ijesztően a gümőkór, a hol már eddig is legnagyobb mérvű
