Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-17 / 11. szám
IRODALOM. Újabban megjelent és hozzánk beküldött müvek: A Magyarhoni Prot. Egyház Története. A művelt közönség számára. Farkas József, Kovács Sándor és Pokoly József közreműködésével szerkesztette Zsilinszky Mihály. Az Athenaeum kiadása. Ára fűzve 14, vászonkötésben 17, könyvtári kötésben 19 korona. Ismertetését legközelebb megkezdjük. Gazdák könyve, mezőgazdaság, állat-, baromfi ós selyemtenyésztés, méhes, gyümölcs- és konyhakertészet, szőlőmívelés, borkészítés, erdő, gazdasági építkezés, a gazdálkodás rendje, számvitel, földmérés, adó, egyletek, szövetkezetek, hasznos. tudnivalók. írta: István gazda (Rombay Dezső). Harmadik bővített kiadás. Kiadja a Franklin-Társulat. Ára kemény kötésben 4 K, Az országszerte ismert népies gazdasági írónak művét haszonnal olvashatja úgy a kezdő, mint a haladottabb gazda és hogy a jeles mű czéljának teljesen megfelelő, bizonyítja az, hogy rövid idő alatt immár három kiadást ért. A 335 oldalra terjedő, számos rajzzal illusztrált könyv az egész mezőgazdaságnak világos, könnyen érthető előadása, elmondja mindazt, a mi a gazdának szükséges és hasznos tudnivaló, ezért jó lélekkel ajánlhatjuk minden gazdának. EGYHÁZ. Lelkész választások. A nagykeszi-i ref. gyülekezet Tóth Kálmán komáromi segédlelkészt, — a madi ref. gyülekezet Végh János esetónyi segédlelkószt, — a maroshévizi ref. gyülekezet Pálffy Endre, dési segédlelkószt, — a gyüdi ref. gyülekezet Széles Sándor nagypali lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. Varga Béla, a köbölkúti ref. gyülekezet új lelkipásztora, a kit a hívek bizalma külföldi tanulmányútja alatt állított az Űr székébe, f. hó 3-án foglalta el lelkipásztori hivatalát, A hivatalos beiktatást Demjén Ferencz ér-olaszii lelkész végezte. A református egyház zsinata, mely f. hó 12-én nyitotta meg 7-dik ülésszakát, f. hó 14-én, a késő esti órákban végezte be tanácskozásait és napolta el iilóseit bizonytalan időre. Legfontosabb tárgyai a zsinat ez ülésszakának a törvényczikkeket megerősítő királyi záradék tudomásul vétele, a törvények kihirdetése s az azok életbe léptetése iránti intézkedések megtétele, továbbá az énekeskönyv megújításának a kérdése voltak. Az első napról más helyen számolunk be. A második és harmadik napról jövő heti számukban hozunk részletes tudósítást. Rabbinus a főrendiházban. Tolna vármegye kérvénye kapcsán pikáns ügy került szőnyegre a képviselőház f. hó 7-diki ülésében: a zsidóságnak a főrendiházban való képviseltetése. Tolna vármegye közönsége, hivatkozván arra, hogy a zsidó vallás recepta religió s a főrendiházi törvény szerint minden törvényesen bevett felekezet képviselve van a főrendiházban, kérvényt intézett a képviselőházhoz, hogy a zsidó vallásnak eme képviseltetése ügyében tegye meg a szükséges lépéseket. A kérvényi bizottság, tekintettel arra, hogy a magyarországi zsidóság egyházi tekintetben országos szervezettel nem rendelkezik, sem pedig olyan főpapjai és világi móltóságai nincsenek, a kik a törvény alapján a főrendiházban helyet foglalhatnának, azzal a véleménynyel terjesztette Tolna vármegye kérvényét a ház elé, hogy a kérés ez idő szerint nem teljesíthető. A függetlenségi párt azonban állást foglalt a kérelem mellett, s ennek folytán a ház, a kérvényi bizottság véleményét mellőzve, Tolna megye kérvényét tanulmányozás végett kiadta a kormánynak. — Miután törvény szerint minden recepta religio képviseltetési joggal bír a főrendiházban, nincs semmi kifogásunk az ellen, hogy a magyarországi zsidóság ehhez a képviselethez hozzá is jusson. Egyet azonban hangsúlyoznunk kell, és ez az, hogy mindaddig, a míg a magyarországi zsidóság csak abban a gyülekezeti szervezetlenségben és abban a benső szétszakadozottságban él, a melyben jelenleg van, a főrendiházi képviseletet meg nem nyerheti. Annak első és elengedhetetlen feltétele szerintünk az, hogy a magyar zsidóság megalkossa egyházi, egységes konstituczióját. Második feltótele pedig az, hogy gondoskodjék gyülekezeteinek megfelelő képzettségű, magyarul tudó s magyar állampolgár papokkal való ellátásáról. A míg ezek, de legfőkópen az elől említett dolog, meg nem történnek, addig a főrendiházitörvények a bevett egyházak képviseltetésére vonatkozó rendelkezése a magyarországi zsidóságra nézve semmiképen sem léphet érvénybe' mert hiányoznak az ahhoz szükséges előfeltételek. Gerhardt-emlékünnep. Gerhardt Pálnak, a nagy prot. egyházi költő születésének 300-ik évfordulója alkalmából, e hó 18-án este fél 8 órakor, a német ref. templomban (Hold-u. 20.) jótékonyczólú hangverseny lesz, melynek jövedelme a betegápoló és szegényeket gyámolító új diakonissza-állomásnak jut. A hangversenyen több Gerhardt-féle éneket s más nagyobb szabású művet fognak előadni, a következő művészek közreműködésével : Palotai Békéi Józsa úrnő (hegedű), Fröhlich Feodora k. a. (ének), Ozanic Antónia k. a. (ének), Mosshammer Román tanár (hárfa), Pasoldt K. (hegedű) Clement K. és Victor János (orgona) és Neuhauser tanár (férfikarával). Jegyek 4 és 2 koronáért, családjegyek 3 személyre 4 koronáért kaphatók az egyházi hivatalban (Alkotmányutcza 15. sz. földsz.) Régi nagyjaink emléke. A Debreczeni Prot. Lap írja, hogy a debreczeni Csokonai-kör mozgalmat indított az iránt, hogy Diószegi Sámuel debreczeni ref. lelkésznek, az első Magyar füvészkönyv írójának s Fazekas Mihálynak, a ki a könyv megírásában társa volt, szobrot állítson. E czélból gyűjtést indított s kérelmet intézett már a tiszántúli egyházkerülethez, a kollégiumhoz, a debreczeni, hajdúböszörményi, hajdúnánási és kecskeméti ev. ref. egyházhoz és Debreczen szabad királyi városához is. Reméli a Csokonai-kör, hogy az emlékmű létesítésére szükséges 3000 kor. minél előbb együtt lesz. Diószegi utódai már 1000 koronát adtak erre a czélra. Kitért zsidók. A pesti zsidó hitközség rabbija évi jelentésében arról is beszámol, hogy hány zsidó tért át a keresztyén vallásra, viszont hány keresztyén lett zsidóvá. Adatai szerint 1906-ban 238 zsidó keresztelkedett ki, a kik közül azonban 152 vidéki volt, a kik, hogy áttérésüket feltűnés nélkül hajthassák végre, a fővárosba jöttek fel. A kikeresztelkedettekkel szemben 72 keresztyén ember lett zsidóvá. A dunántúli ref. egyházkerület új főgondnoka. A Hegedűs Sándor elhunyta folytán megüresedett dunántúli egyházkerületi főgondnoki szék immár be van töltve. A beérkezett gyülekezeti szavazatokat f. hó 10-én bontotta fel Komáromban az e czélból kiküldött bizottság. Beadatott összesen 289 érvényes szavazat. Ebből gróf Tisza Istvánra esett 265, báró Wesselényi Miklósra 17, Thaly Kálmánra 3, Sárközy Aurélra 1, Eötvös Károlyra 1, Kalocsay M.-ra 1, dr. Darányi Ignáczra 1 szavazat. E