Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-10 / 10. szám

felénél nagyobb űzetéskiegészítŐ államsegéllyel járul, ezen tanítói állásra a tanítót a vallás- ós közoktatásügyi miniszter nevezi ki, a felekezeti iskolához azonban szintén oly korlátozással, hogy a kinevezendő tanító ugyanahhoz a vallásfelekezethez tartozzék, mint az illető iskola, és hogy a tanító személyére nézve az illetékes egyházi főhatóság élőlegesen, záros határidő alatt, nyilatkozattételre hivassék fel. A 200 koronát meghaladó államsegélyt élvező községi elemi iskolák tanítóinak választása körül felmerült vitás ügyek végérvényes elintézése a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe tartozik. 22. §. Ha az állam valamely községben állami elemi népiskolát tart fenn, a helyben levő községi és hitfelekezeti elemi népiskola tanítói fizetésének kiegészítésére és korpótlékaira csak abban az esetben engedélyezendő államsegély, ha az állami elemi népiskola a községben lévő" 6—12 éves összes tanköteleseknek törvényszerű oktatását helyszűke miatt el nem láthatja s így más jellegű népiskolára tényleg szükség van. Ellenkező esetben a miniszter a segély megadása iránt, az állami érdekek mérlegelésével és a közigazgatási bizottság véleményének meghallgatása után, saját belátása szerint határoz. 23. §. A hitfelekezeti hatóság a fegyelmi eljárást saját szabályai szerint foganatosítja. Minden hitfelekezeti hatóság köteles fegyelmi szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszternek tudomás végett előzetesen bemutatni. A hitfelekezeti iskolai hatóság olyan felekezeti tanító ellen, a kinek fizetéskiegészítés, vagy korpótlék czíinén bármilyen összegű államsegély van engedélyezve, a vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívására a fegyelmi eljárást megindítani köteles minden oly esetben, a melyben az 1876. XXVIII. t.-cz. 7. §-a értelmében fegyelmi eljárásnak van helye. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter kívánságára a tanító állásától mindenesetre felfüggesztendő. Ha a hitfelekezeti hatóság a fegyelmi eljárást a rendelet vételétől számított 15 nap alatt meg nem indítaná, vagy ha azt kellő igazolás nélkül három hó alatt be nem fejezné, vagy pedig, ha az ítéletet aunak meghozatalától számított 15 nap alatt a miniszterhez fel nem terjesztené, mindez esetben a fegyelmi ügyet az 1876. XXVIII. t.-cz. szabályai szerint a közigazgatási bizottság látja el. Ha az egyházi főhatóság valamely hitfelekezeti iskolai tanítót, a ki akár fizetéskiegészítés, akár korpótlék czímén államsegélyt élvez, fegyelmi úton hivatalvesztésre ítél: határozatát a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez 15 nap alatt felterjeszteni köteles. A miniszter a határozat vételétől számított egy hónapon belül, a közigazgatási bizottság kiküldött tagjának közreműködésével, új eljárást s ennek alapján újabb határozathozatalt rendelhet el. Ha a miniszter az említett időn belül nem nyilatkozik, a határozat végrehajtható. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a fegyelmi eljárás megindítása iránt a hitfelekezeti hatósághoz intézett felhívással egyidejűleg, vagy az eljárás folyamán bármikor az államsegély kiszolgáltatását felfüggesztheti. 24. §. Bármilyen jellegű elemi népiskolánál alkalmazott tanító ellen, tekintet nélkül arra, vájjon van-e fizetésének kiegészítésére vagy korpótlékára államsegély engedélyezve vagy sem, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a közigazgatási bizottság által az 1876. évi XXVIH. t.-cz. 7- §-ában megszabott módon és az ott megállapított felebbezési jog mellett foganatosítandó fegyelmi eljárást rendelhet el a következő esetekben: a) ha a tanító a magyar nyelv tanítását elhanyagolja, vagy azt nem a jelen törvény 16., 19. és 20. §-aiban kitűzött czélnak megfelelő sikerrel, illetőleg nem az ott felsorolt rendelkezések szerint tanítja, vagy ha a 16. és 17., illetve 20.§-ok meghagyásainak nem tesz eleget; b) ha az iskolában a kormány által eltiltott vagy a 20. §. esetében a miniszter által nem engedélyezett tankönyveket vagy ilyen taneszközöket használ; c) ha államellenes irányt követ. Államellenes iránynak tekintendő különösen minden cselekedet, a mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, különállása vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása ós az állam czímere, jelvényei és zászlója ellen irányul, történt legyen az akár tanhelyisógben, akár azon kivül, vagy más állam területén, élőszóban, írásban vagy nyomtatvány, képes ábrázolat, tankönyv vagy egyéb taneszközök által; d) ha hitfelekezetek vagy egyes társadalmi osztályok ellen, úgyszintén, ha a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat, vagy ha törvény ellenére magán- vagy köztulajdon felosztásával ámít; e) ha az 1903. IV. t.-cz. 18. §-ának tilalma ellenére kivándorlási ügyekkel foglalkozik. E szakasz intézkedései nem szüntetik meg az iskolafentartók azon kötelességét, hogy az abban érintett nemzeti szempontok fölött saját hatáskörükben is őrködjenek. Fegyelmi jogukat tehát ezekre nézve is érvényesíthetik, de ily esetekben ítélethozatal után tartoznak az ítéletet az összes fegyelmi iratokkal a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszteni. A miniszter, ha szükségesnek látja, e szakasz első bekezdésének értelmében, a felterjesztés vételétől számítandó 15 napon belül, e § rendelkezései szerint foganatosítandó új fegyelmi eljárást rendelhet el és ez esetben a más hatóság által hozott fegyelmi ítélet az új eljárás befejezéséig függőben marad. Ha a miniszter e határidő leteltéig új eljárást el nem rendel, a fentartó hatóság ítélete végérvényes. A miniszternek jogában áll minden más hatóság által a jelen szakaszban felsorolt fegyelmi vétségek czímén megindított fegyelmi eljárás bármely szakában az ügyet a közigazgatási bizottsághoz utalni és ez esetben ama fegyelmi eljárás megszűntnek tekintendő. A fegyelmi eljárásból eredő költségek viselése tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg intézkedik. 25. §. A fegyelmi vizsgálatnak a 24. §. alapján felekezeti tanító ellen történt elrendeléséről az illetékes felekezeti hatóság értesítendő ; ugyanazzal közlendők a fegyelmi eljárás iratai és a fegyelmi ítélet is. Ha büntetendő cselékmény (bűntett, vétség, kihágás) jelenségei mutatkoznak, a közigazgatási bizottság az ügyet az illetékes büntetőbírósághoz teszi át. Ázonban oly esetben, hol a fenforgó vétség már tisztán fegyelmi szempontból is a hivatalból való elbocsájtás kimondását teszi szükségessé, a fegyelmi eljárásra való tekintet nélkül folytatandó és befejezendő; míg ha a fenforgó vétségek a hivatalból elbocsájtást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolják, az iratok azonnal átteendők a büntetőbírósághoz, és ez esetben a további fegyelmi eljárás a bűnügynek jogerős ítélettel befejezóseig függőben tartandó. 26. §- Az olyan iskolát, a melynek tanítója állásától a 24. §. a), b) és c) pontjában felsorolt okok valamelyikéből mozdíttatott el, a vallás- és közoktatásügyi miniszter megszüntetheti és helyébe állami iskolát állíthat.