Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-03 / 9. szám

szempontjából. Nem is kárhoztatjuk értök sem Dudek Jánost, sem elvtársait. Hanem azt már joggal kérdezhetjük, hogy gróf Apponyi Albert, Ugrón Gábor stb. stb., a kik oly lelkes előharczosai a r. kath. autonómiának, nem ismerik egyházuknak ezt a természetét és szervezetét ? Hogyan beszélhetnek olyan autonómiáról, a melyben valami eredeti jog alapján szerepet játszhatnának a világiak ? Ha ilyenről beszélnek, csak azt árulják el, hogy nem ismerik egyházuk természetét. Ha pedig ezt ismerik és annak megfelelőleg törekesznek az autonomia megvalósítására, akkor meg tudva hazafiatlan dolgot segítenek elő és tudatosan törekszenek azoknak a fejedelmi és állami jogoknak az eltörlésére, a melyek eddig lehetetlenné tették, hogy a r. kath. egyház státus legyen a státusban. Tertium non datur! A ref. lelkészegyesület ügye. Az alsó - szabolcshajdúvidéki ref. egyházmegye lelkészegyesülete február 20-án tartott gyűlésén, a melyen dr. Balthazár Dezső esperes lekes beázédben fejtegette az orsz. réf. lelkészegyesület jogosultságát és feladatait, a következő határozatot hozta: „Szívvel-lélekkel csatlakozik a mozgalomhoz, melynek czélja a magyar ref. lelkészeket egy országos egyesületben egyesíteni. A további szervezkedés alapjául elfogadja azokat a pontozatokat, melyeket a Budapesten 1906. nov. 22-én tartott lelkészértekezlet megállapított. Szükségesnek látja a készítendő alapszabályban kimondani, a) hogy az országos egyesületnek erkölcsi kötelezettség erejénél fogva kötelezett tagja minden református lelkészjellegű egyén; b) a lelkészegyesületek egyházmegyénként is szervezendők; az egyházmegyei lelkész-egyesületek képviselet útján kötelesek résztvenni az országos egyesületek gyűlésein ; ezen kivül azonban minden megjelent tag szólási és szavazati jogot gyakorolhat; c) az orsz. egyesület sajtó-orgánumot teremtsen, lehetőleg az egyházkerületek egyházi lapjainak sérelme nélkül. Legczélszerűbb lenne a tagsági díjat akként állapítani meg, hogy annak ellenében kaphatnák a tagok az egyesület kiadványát. Az egyházmegye kebelében fennálló lelkészegyletet akkor alakítja át, ha majd erre a központban megalkotandó alapszabály alapot nyújt. Helyesli, hogy az alakuló nagygyűlés helyéül Budapest tüzetett ki; azon két kiküldött, dr. Balthazár Dezső és Kis Ferenez lelkészek által képviselteti magát. Megkeresi a magyar ref. egyház összes egyházmegyéinek espereseit, hogy a kebelbeli lelkészeket értekezletre összehíván a mozgalomhoz úgy egyénileg, mint testületileg csatlakozzanak." — Foglalkozik a ref. lelkészegyesület alapszabály-tervezetével a Magyar Szó f. hó 1-i számában dr. Pályi Ede szerkesztő is;^ s eltekintve attól, hogy lapja megelőző napi számában lapunk szerkesztőjét és az előkészítő bizottságot is különféle, alaptalan vádakkal illeti, harczot indít az egyesület, mint olyan ellen, a mely más működési programmot írt maga elé, mint a mit ő akart „előírni". Az egyesület alapszabály-tervezete csak tervezet, a melyhez mindenkinek joga van hozzászólani s a melyet a kongresszus akképen módosíthat, a mint azt jónak látja. Egyet azonban már most is konstatálnunk kell, és ez az, hogy dr. Pályi Ede az alapszabály-tervezetről nyilvánított véleményében homlokegyenest ellenkező álláspontot foglal el azzal, a mit a „lelkészi kongresszus" „előkészítésnél ós szervezésénél" elfoglalt. Az ügy megbeszélésére szívesen nyitjuk meg lapunk hasábjait s magunk is hozzáfogunk (nég szólni a dologhoz. I S K 0 L A. Királyi kitüntetés. Sass Béla debreczeni reform, theol. tanárt, az egyetemes konvent és a zsinat jegyzőjét, az egyházi élet és az egyház törvényhozó munkája körében szerzett érdemei elismeréséül a király a harmadosztályú vaskorona-renddel tüntette ki. A megérdemelt kitüntetés felett annyival is inkább örvendünk, mert azt látjuk belőle, hogy elvégre a saját világi elöljáróink és a magyar kormány is meglátják azt, hogy a mikor más, különösen róm. katholikus, egyházi és tanügyi férfiak naponként részesülnek felsőbb kitüntetésben, ugyanakkor vannak a prot. egyház körében is olyanok, a kik méltók arra, hogy elismerésben részesüljenek! Igazgató-jelölés. A pápai ref. főiskola igazgatótanácsa, február 20-án megtartott ülésén, a főgimnáziumi tanári kar javaslata alapján az igazgatóságra első sorban Faragó Jánost, másodsorban Borsos Istvánt terjesztette fel a kerületi közgyűlés elé megválasztás végett. Nyilvánossági jog. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hajdúnánási és a karczagi ref. gimnáziumok Y—VII. osztályainak az 1906/7. iskolai évre a nyilvánossági jogot megadta. Zsidó gimnázium a fővárosban. A budapesti izr. hitközség elöljárósága kérést intézett a fővároshoz, hogy a dohány-utezai izraelita templom melletti üres városi telket engedje át méltányos áron a hitközségnek, hogy ott zsidó gimnáziumot építhessen a körülbelül három millió koronát kitevő alapítványokból. A tanári fizetések rendezése. Az állami középiskolák vidéki tanárai febr. 24-én Szegeden országos kongresszusra gyűltek össze. A kongresszus egyértelémmel a rangsor eltörlését, a fizetésnek a szolgálati évek szerint való emelését, mértékül az első folyamodású bírák fizetését óhajtotta. Ez országos tanárkongresszuson a nem állami, közelebbről a ref. középiskolák tanárait is közelről érdeklő dolog történt. A Szegeddel szomszédos Hódmezővásárhely ref. főgimnáziumának tanári kara, kiküldött képviselői útján indítványt terjesztett elő, melyet a kongresszus határozattá emelt. Ennek értelmében az állami tanárok szegedi országos kongresszusa a maga memorandumában, a melyet küldöttség nyújt át a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hangsúlyozza, hogy a tanári munka, akár állami, akár felekezeti iskolában, egyforma s így egyformán becsülendő és értékelendő ; a nem állami középiskolák s így a református főgimnáziumi tanárok fizetésrendezése is tehát az állami tanárokéval egy időben, egyenlő mértékben s egy törvényben kell hogy elintézést nyerjen. (D—y —r.) EGYESÜLET. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság f. évi márczius 12-én d. u. 5 órakor Budapesten a református főgimnázium könyvtártermében (Lónyai-u. 4/c, II. em.) igazgató-választmányi ülést tart, Tárgysorozat: 1. Jelentés Hegedűs Sándor elnök haláláról, intézkedés a helyettesítésről. — 2. Jelentés az 1906. évi számadás megvizsgálásáról. — 3. Az 1907. évi költségvetés. — 4. Az 1907. évi kiadványok tervezete: I. Egyháztörténeti Adattár VII. kötet; II. Tudományos sorozat XX. kötet; IH. Házi Kincstár VHL kötet; IV. Koszorú 131—140. füzet. — 5. Folyó évi közgyűlés és nagy-gyűlés. — 6. Orsz. Ref. Tanáregyesület az Iskolai Adattár segítése tárgyában. — 7. Kisebb jelentések, folyó ügyek, esetleges indítványok.