Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-03 / 9. szám

szüksége képesíti itt a tanárt igazán" tanárrá, a ^raikor nemcsak tudja, de érzi, hogy az ő igazságérzete egész nemzedékeknek hat ki jellemkialakulására, mikor érzi, hogy szeretete arra van hivatva, hogy szerető sziveket formáljon. Ebben van Borsos Benőnek örök érdeme. Tanári, igazgatói működésének minden egyes ténye annak a felséges elvnek hirdetése és megvalósítása: úgy fényi­jók a te igazságod, hogy azon a jövendő nemzedék természetes igazságérzete soha meg ne botránkozzék, mert különben nincs, nem is lehet előtte semmi szent, semmi tiszteletreméltó ; úgy szeresd azokat, kiket kezeidre bízott a szülői féltő gond, mint saját gyermekeidet, mintha Őket készítenéd elő a jövendőre, nemcsak a kötelességteljesítés rideg tudatával, hanem érző szívvel, ép lélekkel, hogy ezekkel fölvértezve, a hivatallal járó munka elvégzését ne tisztán kötelességnek, hanem erény­nek tudják és érezzék. A szívnek két kamrája van. Nála az egyik az igazságosságnak, a nyíltságnak, a természetes őszinteségnek volt szentelve ; igazságos, nyilt, őszinte volt tanítványaival s tanártársaival szemben, valósággal természetéhez forrott életszükség volt ez neki, melyet megtagadnia annyi lett volna, mint megtagadni vonzó egyéniségének egyik legszebb ékességét. A másik kamrában a barátság és a szeretet érzelmét ápolta. Valóságos szentek-szentje volt ez, melytől távol állott minden önzés és érdek, a hova csak annak volt szabad belépnie, a ki hasonló érzelmekkel közeledett hozzá, s ha valaki oda belépett, a legfelségesebb ihlettel, igazi akaratelhatározással tért vissza onnan. Gondolok egész egyéniségére. Tudás, munkásság, igazságosság, szeretet: négy szó ; egyenként is hatalmas erő egy ember életében, együttvéve: egy egész világ. Ebből a négy szóból — mint szemből — áll az az erős láncz, mely a földet az éggel, az emberit az isteni­vel összeköti. Borsos Benő elveszítésével e tudattal vi­gasztaljuk magunkat. Csak teste halt meg, mert sokat szenvedett, de lelke él, mert igaz volt és szeretett. Most a miénk az egészen, itt maradt nekünk szent örökségül, hogy lelkesítsen, buzdítson megszakadt nemes munká­jának tovább folytatására. A mi halottunk ő, de a mi halhatatlanunk is. Életrajzát röviden a következőkben foglalhatjuk össze. Ősrégi kálvinista papi családból származott. Ma is élő édesatyja néhány évvel ezelőtt ünnepelte meg — mint kolozsi pap — szolgálatának 50 éves jubileumát. Borsos Benő született 1860 márczius 31-én Kolozson (Kolozsmegye). Középiskolai tanulmányait a kolozsvári ev. ref. főgimnáziumban végezte s ugyanott az egyetemen a klasszika-filológiából középiskolai tanári oklevelet szer­zett. Helyettes tanár volt előbb a hódmezővásárhelyi, később a székelyudvarhelyi főgimnáziumban; 1887 no­vemberben Szatmárra választották meg rendes tanárnak s 1889-től kezdve állandó igazgató is volt. A szatmári főgimnázium történetében maradandó emléket állított magának buzgó tevékenységével. Nagy része volt az addig hat osztályú gimnáziumnak nyolcz osztályúvá való ki­egészítésében. A kiegészítés nagy munkájának befejezése után, — a mint azon idők értesítői is mutatják — da­czára a protestáns áldozatkészségnek s az akkori tanári kar önzetlen ügybuzgóságának, a főgimnázium nagy anyagi zavarokkal küzdött. Hosszú s nehéz munka árán — végre az állam segítségével is — sikerült oda fej­leszteni, hol hasznos szolgálatot teljesít a protestantiz­musnak, olyan vidéken, melyen a r. katholikus egyház jóval ezelőtt erősen szervezett középiskolákkal rendel­kezett. Az átalakítás nagy munkája Borsos Benő igaz­gatóságához fűződik. Ennek a munkának elismeréséül a közbizalom konventi tagsággal s legújabban zsinati képviselőséggel is megtisztelte. Tegyük le hát emlékére e helyen is koszorúnkat, a tisztelet, a hála és kegyelet nevében. Emléke egye­sítsen munkálni azokat, a melyekben ő példát hagyott, s akkor a legszebb áldozatot hozzuk neki, ez lesz az ő legigazibb emlékezete. * Osváth Elemér. IRODALOM. Az Olcsó Könyvtár új füzetei. A Gyulai Pál szerkesztésében s a Franklin-Társulat kiadásában meg­jelenő Olcsó Könyvtárból most jelentek meg az 1451— 1456. számú füzetek. Az egyik Emlékezés Deák Ferenczre czimen azt az úgy alaki, mint tartalmi szempontból ki­váló kegyeletes visszaemlékezést közli, a melyet Gyulai Pál az akadémiának Deák születése százéves fordulója alkalmából tartott ünnepén mondott. Ára 20 fill. A má­sodik füzet Istvánfi Pálnak a XVI. század első felében írt Voltér és Grizeldis czímű költői elbeszélését adja, a mely sokáig igen népszerű volt, s a Vende Ernő ma­gyarázataiból megvilágított kiadásban is érdekesés élve­zetes olvasmány. Ára 40 fillér. Végül a harmadik füzet tartalma Ihering Rudolf, a világhírű jogbölcselő Küzdelem a jogért cz. klasszikus műve, dr. Szilassy Czézár fordításában. Ára 60 fill. Új tanügyi folyóirat. „Országos Pedagógiai Könyv­tár és Tanszermúzeum Hivatalos Értesítője" czím alatt új hivatalos tanügyi folyóirat indult meg, melynek czélja a hazai tanügyet és a magyar tanszeripart szolgálni. Megjelenik minden hó utolsó napján, nagy 8°-rét alak­ban, nem számítván a hirdetéseket, egy ívnyi tartalom­mal. Ára egy évre 3 korona. Szerkesztőség: az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum (VIII., Szent­királyi-utcza 47 ); míg akiadóhivatal: Franklin-Társulat (IV., Egyetem-utcza 4.). Mutatványszámot bárkinek in­gyen küldenek. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A vámosproszi ref. gyülekezet Inczédy Márton szatmárnémeti segédlelkészt, — a beret­kei ref. gyülekezet Sélley László szinpetri-i helyettes lelkészt, -- a felsö-öri evang. gyülekezet Torda Lajos szárazdi lelkészt választotta meg lelkipásztorává. * Ez a necrolog már hetek óta várt a megjelenhetésre. A sürgős aktualitások miatt azonban csak most adhatom. A kése­delemért az iró szives elnézését kérem. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom