Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-24 / 8. szám
hangoztatott klerikális feltételek ellen, azonban a kormány, gyengesége érzetében-e, vagy a béke kedvéért, újabb és pedig igen lényeges engedménnyel igyekezett a béke útját egyengetni. Jan. 22-én új törvényjavaslatot nyújtott be a kamarához s azt el is fogadtatta. Ebben az 1881-diki gyülekezési törvénynek az esetről-esetre bejelentésre vonatkozó rendelkezését hatályon kivül helyeztette ; tehát lehetővé tette, hogy a papok a templomokban bejelentés nélkül is tarthatnak istentiszteleteket. Álláspontját csak annyiban tartotta meg, hogy különbséget kiván tenni a bejelentést teljesítő és nem teljesítő papok között, a mennyiben az előbbieket az 1907-jan. 6-diki törvény védelmében kívánja részesíteni, az utóbbiakat azonban nem. Egyben febr. 4-én körlevelet intézett Briand kultuszminiszter a prefektusokhoz, amelyben a kultusz nyilvános gyakorlata tárgyában köthető szerződések tekintetében ad utasítást. E rendelet szerint a szerződések megköthetők a plébánusokkal is és pedig 18 évi időtartamra is, s megengedhető, hogy a szerződő felek, a törvényesség tekintetbe vételével, egyházi szempontból preczizirozzák a helyzetet és hatalmat, a melyet az egyház szolgái elöljáróiktól nyernek. Az új törvénnyel és az új rendelkezéssel tehát két nagy nehézség háríttatott el: az esetről-esetre való bejelentés és a kultuszegyesületekben a világiak befolyása. Egy dologban azonban még nagy az eltérés. A püspökök szerződés-tervezete szerint, a plébánus változása esetén is fennáll továbbra is a szerződés, a lejáratig; — a kormány szerződés-tervezete szerint azonban megszűnik és újból kötendő. Ezzel a kormány-hatalmat kivánna kezében tartani, arra az esetre, ha a püspök nem tetszése szerint való új plébánust nevezne ki a parókhia élére, valamint meg akarná akadályozni, hogy a plébániák vezetését a megszüntetett szerzetek tagjai kerítsék hatalmukba. A püspöki kar és a vatikán azonban észrevette az ebben rejlő veszedelmet, s Rómából már meg is jött a hivatalos tiltakozás ellene. Feltétlen megadás ! ez a jelszó. S úgy látszik, hogy a franczia kormány, a melynek kebelében az egyházpolitika módjait illetőleg nem épen teljes az egyetértés, s a mely ellen a politikai pártok körében titkos aknamunka folyik, hajlandó is lesz Canossába zarándokolni; mert azt olvassuk, hogy Briandnak van egy modus vivendije, a mely a felmerült nehézséget alkalmas elhárítani. Hiába, úgy látszik, még nem érkezett el az ideje ama „nagy Babylon" teljes romlásának! Nem, mert a politika nem az igazságnak, nem a szabadságnak, hanem csak az exigencziáknak a tudománya! Szentmártorii. EGYHÁZ. Gyurátz Ferencz főrendiházi tag. Az evangélikus egyháznak a főrendiházban való képviseletére a király harmadik püspökül Gyürátz Ferencz dunántúli püspököt hívta meg. Zsinati gyűlés. Az 1904. november tizedikén megnyílt második budapesti országos református zsinat hetedik ülésszakát, a mely az összes függő ügyek elintézésén kivül, a legfelsőbb jóváhagyással és megerősítéssel ellátott új egyházi törvények kihirdetésére lesz hivatva, Kun Bertalan püspök és báró Bánffy Dezső egyházkerületi főgondnok, mint az országos zsinat elnökei f. é. márczius hó 12-én reggeli 3 /4 10 órakor fogják megnyitni Budapesten, az ügyvédi kamara Szemere-utczai épületében. Lelkészválasztások. A gyomai ref. gyülekezet, a Kálmán Farkas elhunyta folytán megürült lelkészi állásra Harsányi Pál olcsva-apáti-i lelkészt, — a gelsei ref. gyülekezet Tóth András nyírbátori segédlelkészt, — a bakonszegi ref. gyülekezet Bod Ferencz csökmői lelkészt, — a nayyszöllösi ref. gyülekezet Sarkady Mihály tiszaujlaki lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Egyházkerületi aljegyző-választás. A tiszántúli ref. egyházkerület világi aljegyzői állására dr. Baksa Lajos hódmezővásárhelyi ügyvéd választatott meg. Tanácsbíró-választás. A mármaros - ugocsai ref. egyházmegye, a Biró Lajos nagyszőllősi lelkész elhunytával megüresedett tanácsbíróságra Bihari Lajos salánki lelkészt választotta meg. Orgonaavatás. A szepesbélai evang. egyházközség f. hó 3-án avatta fel Isten dicsőségére uj orgonáját. Á fenyőgalyakkal szépen feldíszített templomban Kübecher Albert alesperes tartotta a felavató, Weber Samu lelkészesperes pedig az alkalmi egyházi beszédet. A 20 változatú és tiszta, kellemes hangú orgonát a jó nevű Riger czég építette, tízezer koronáért. Áz orgonaépítés költségeit a hívek önkéntes adományaikból gyűlt orgonaalap viselte. Néltai Hegedűs Sándor alapítványai. A dunántúli ref. egyházkerület elhunyt főgondnoka, a mint értesülünk, kerülete czéljaira összesen 20,800 koronát hagyományozott. Ez összegből tanítóképzői ösztöndíj-alap 2800 kor., a pápai kerületi leánynevelőintézeté 10,000 kor., a pápai kollégium szegény tanulóié és theologusaié, konviktusi segélyalapképen 4000—4000 korona. E hagyományokat a boldogult özvegye már be is fizette. Témák a lelkészegyesületek számára. Gyurátz Ferencz dunántúli evang. püspök minden évben ösze szokta állítani azokat a theologiai és gyakorlati kérdéseket, a melyeket a kerület lelkészegyesületei által megvitattatni Óhajt. Ez a szokása a püspöknek igen dicséretre és követésre méltó, mert míg egyfelől azt mutatja, hogy mély érzékkel bír az egyház vitális érdekei iránt, másfelől eléri vele azt is, hogy a lelkészegyesületek nem szerteszét ágazva, hanem egy nyomon járva működnek s ezáltal fontos kérdésekben kialakulhat az az egyház közvélemény, a melynek megnyilatkozása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hivatalos hatóságok megnyugtatólag tehessék meg intézkedéseiket. A folyó évre a következő témákat terjesztette a buzgó püspök a lelkészegyesületek elé: 1. Az ó- és újszövetség viszonya egymáshoz. A bennük megnyilatkozó szellem. 2. A kiizdo és diadalmaskodó egyház. Mi a czél, a melyért küzd ? Mely fegyverekkel vívhatja a harczot a Jézus életén, evangéliomán épült egyház ? Mit remélhet győzelmétől az emberiség? 3. A lelkész mellékfoglalkozásai. Melyek megengedhetők ? Melyek hathatnak bénítólag apostoli feladatának betöltésére?4. Elaggott lelkészek, tanítók menháza. Ohajtandó-e egy ilyen intézménynek létrehozása egyházunkban ? Ha igen, hogyan volna összegyűjthető az e szélhoz szükséges anyagi erő. 5. Egyházkerületi árvaház ügye, vonatkozással a m. évi egyházkerületi közgyűlés
