Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-08-26 / 35. szám

1614 óta, mint Szinnyei írja, mert az egyházkerület akkor bízta rá a pápai egyházmegye kormányát, a mikor a pápai egyház fölszenteltette: az 1612. évi nov. hó 12. Köveskúton tartott zsinatán), „míg 1629. márcz. 18. a dunántúli egyházkerület a körmendi zsinaton püspökének választotta". Ebben az időben ugyanis meg szokta a püspök az alacsonyabb esperesi lisztet is tartani, ha győzte a munkát: Pálfi J. pedig győzte. De még rosszabbul mondja róla Szinnyei a következőt: „Midőn a kath." hitre tért, gróf Batthyány Ádám 1634-ben elűzte a birtokát képező Németújvárról, mire a kis-komáromi lelkészi állást foglalta el." Szegény Pálfi: még hogy ő esküdött volna fel a pápa katonájának ! És hogy földesura ezért űzte volna el! Százszor megírt, közönségesen tudott dologj hogy Batthyány Ádám lett pápistává s a hithű — neki már eretnek — papokat, legelső . sorban természetesen Pálfi János püspöküket, ezért parancsolta ki birtokáról. Pálfi abban reménykedett, hogy a reá zúduló fergeteg elől első egyházába, Pápa városába menekülhet; de csakhamar értésére esett, hogy ügyéért a prudentes ac circumspecti urak síkraszálni egyáltalában nem hajlandók. Más alkalmas hely sem lévén kilátásban, már-már a szomszéd egyházkerületbe, majd a csallóköz-mátyusföldibe, majd a pestmegyeibe, készült kibújdosni (mint a hogy kibújdosott előde a püspöki .méltóságban, Pathai István, 1628-ban Eszterházi Miklós haragja elől Belényesbe, az erdélyi fejedelem védő szárnya alá): de nem bírván elszakadni java ideje munkakörétől, a melyen egész lélekkel csüngött, a kanizsai pogány torkában fekvő Kis-Komárom végvárában húzódott meg s innét intézte nagy bajoskodással a kerület ügyeit. Az 1639 év elején szélütés érven, papi hivatalát kénytelen volt letenni, püspöki tisztét azonban megtartotta, 1641. április 9-én bekövetkezett haláláig. Milotai Nyilas Istvánról is, Bethlen Gábor fejedelemnek (1618—1623.) udvari papjáról, a ki előzőleg 16J4—1618 tiszántúli püspök volt, ugyancsak rosszul mondja Szinnyei az írók VIII. köt. 1064. hasábján, hogy „1621-ben ily alapítványt tett: 300 magyar frt.; 300 köböl búza; 100 akó bor ára, mely 24 nagyobb alunmus deák tartására fordíttassék." Az alapítványtevő nem István prédikátor volt, —- honnét telt volna tőle ilyesmi, — hanem Erdély fejedelme, a nagy Bethlen Gábor, A Heidelbergben 1619- évi ápr. hó 19-én beiratkozoti Bethlen Istvánról is helytelenül állítja Szinnyei az írók I. köt. 1021. hasábján, hogy „B. István fia és B. Gábor fejedelem testvére". (Pallas Lex. III. köt. 222. 1. zavaros czikkelyében : „a fejedelem öcscse"). Az egyetem anyakönyve félreérthetetlen -.világossággal megmondja, hogy a beírt ifjú „serenissimi principis Trans- . syluaniae Gabrielis Bethen . . . nepos ex fratre Stephano Bethlen, comite Hunniadiensi et Marraarussiensi", így említi maga Bethlen Gábor is, midőn Pareus Dávidhoz 1618. jún. 21-én intézett — először ennek Collég, theol. II. kötetében (Heidelberg, 1620.) lenyomtatott — levelében ezt írja : „Vestra rev. dominationi . . . intimare volumus . . . velle vos fratrunculum nostrum comitem Stephanum Bethlen ex fratre germano eiusdem nominis' nepotem, nunc annos duodecim agentem, pro linguarnm peritia simul etiam liberalium studiorum incremento in academiam . . . promovere." Nem nagy dolog, hogy egyik-másik íróról elmulasztotta Szinnyei fölemlíteni, hogy Heidelbergben is tanult, és pedig még olyanokról, is a kikről annál az egyetlenegy adatocskánál, hogy ott megvitattak, vagy sajtó alá készítettek valamit, semmi egyéb mondani-valója nincs. Például fölemlíthetők: Heidelbergben beiratkozását Szinnyei nem említi az írók névtárában: Barcsai Zsigmond beiratkozott 1619. ápr. 19. I. köt, 574. h. Budai János beiratkozott 1586. szept. 23. I. köt. 1387. h. Budai Karácsonyi János beiratkozott 1608. szept. 24. I. köt. 1387. h. Czeglédi János beiratkozott 1590. nov. 2. II. köt. 485. h. Csepei Sido Ferenez beiratkozott 1617. jan. 22. II. köt. 272. h. Csúzi Cseh Jakab beiratkozott 1663- II. köt.. 456—8. h. Érsekújvári Gáspár beiratkozott 1601. márcz. 29.. II. köt. 1442. h. Gönczi István beiratkozott 1584. okt. 12. III. köt'.. •1358. h. Kanizsai Mihály beiratkozott 1616. máj. 18. V. köt. 930. h. Károlyi András beiratkozott 1586. szept. 23. V. köt 1072. h. Kecskeméti Miháiyfi János beiratkozott 1614. jún. 17. VIII. köt. 1242. h. Komáromi Flórián Gáspár beiratkozott 1613. szept. 20. III. köt. 565. h.< Korodi Bedő Dániel beiratkozott 1615. máj. 15. I. köt. 748- h. Lenthi János beiratkozott 1663. VÍI. köt. 1099. h. Mindszenti Sámuel beiratkozott 1780. decz. 14. VIII. köt. 1442. h. Nádudvari Gergely beiratkozott 1618. aug. 12. IX. köt. 517. h. Száldobosi Pap János beiratkozottá 1776. nov. 10. X. köt. 301. h Szepsi Laczkó Máté beiratkozott 1609. aug. 25. VII. köt. 618—9. h. Nem nagy dolog az sem, hogy gyűjteményes munkákban megjelent apró czikkelyek, az egyetemeik szokásos vitatkozásokra megállapított tételek, ' itt-ott önnálló dolgozatoknak, külön könyveknek vannak feltüntetve. Nem még az sem, hogy másfelől meg - egyesek írói szárnypróbálgatásának főleg ilyen apró termékei el-elkerülték Szinnyei figyelmét.