Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-05-06 / 19. szám

oldalúsággal tárgyalja konventünk, mint a milyennel eddig kezeltetett, hanem széles látókörrel és kellő mél­tánylással vegye fontolóra az amerikai specziális viszo­nyokat és az azokban megadott helyzetet. Igen óhaj­tandó volna, ha akár maga Antal Géza, vagy a konvent elnöksége publikálná a szerzett tapasztalatokat, mert az amerikai magyar gyülekezetek ügye általában homály­ban van, még azok előtt is, a kik azt figyelemmel kisérik. Tisztelgés a kultuszminiszternél. Az evang. egy­ház a mult hónap 26-án küldöttségileg tisztelgett gróf Apponyi kultuszminiszternél. A küldöttségben, a melyet báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő vezetett, részt vettek : Zelenka, Baltik és Gyurátz püspökök és Lasz­káry Gyula, Zsilinszky Mihály és Ihász Lajos kerületi felügyelők. Prónay Dezső üdvözlő beszédéből idézzük a következő, mint legfontosabb részletet: „Nagyméltóságod a kormány körébe azon párt részéről lép be, a mely a 48-iki eszméket és a 48-as törvényekben lefektetett törvényeket vallja. A 48-iki törvényhozás volt az, a mely a vallásszabadságnak nagy elvét törvénybe iktatta és ezzel mintegy befejezte azt a százados küzdelmet, a melyet Magyarországon a protestantizmus a vallásszabad­ságért vivott. Ámde a magyar protestantizmusnak a magyar vallásszabadságért vivott küzdelmei mindenkor összeforrtak az alkotmányért vívott küzdelmekkel. Nem kételkedünk abban, hogy nagymóltóságod elfogulatlanul bírálja a magyar protestantizmus múltját és teljesen tárgyilagosan ítéli meg annak jelen helyzetét is. Meg vagyunk győződve, hogy nagyméltóságod mostani állásá­ban méltányolni fogja az egyháznak azon szolgálatait, a melyeket a hazai közművelődés érdekében eddig tel­jesített és a melyeket ezentúl is teljesíteni legfőbb fel­adatunknak tartunk." A miniszter válasza az üdvözlő beszéd eme részére a következő volt: „Nem hiába idézte az én tisztelt barátom az 1848-dik évi törvényt, mint azt az alapot, a melyen a magyar egyházpolitikának nyu­godnia kell, a mely alapon azt teljesen ki kell építeni a lelkiismereti szabadságnak és egyenlőségnek megren­díthetetlen alapjain. És én azt hiszem, hogy az urak abban a körülményben, hogy én saját egyházam­nak buzgó tagja vagyok, nemcsak bizalmatlanságra nem, hanem inkább arra találnak támpontot, hogy má­sok vallási meggyőződése is szent előttem és hogy azokat az alapokat, a melyeken egyedül nyugodhatik az országban a vallási béke, a melyeken egyedül fej­lődhetik ki intenzív vallási élet és ezzel karöltve járó magasztos, hatalmas nemzeti kultura, hogy azokat az alapokat ón sértetlenül nemcsak megóvni, hanem tőlem telhetőleg meg is erősíteni, törekvésemnek ismerem " A miniszter nyilatkozatához ez idő szerint nem fűzünk kommentárt. Megvárjuk a kormánynak az összeülendő országgyűlésen előterjesztendő prograinmját. Eleve is jelezzük azonban, hogy a 48. XX. törvényczikknek egyenlőségi és viszonossági elveinek csak szóval való hangoztatásával nem elégszünk meg, hanem azoknak tényleges realizálását követeljük. A gömöri evang. egyházmegye válsága. A letűnt politikai aera utóhullámai be-becsapnak még az egyházi élet terére is. így, a mint a napilapokban olvassuk, a gömöri evang. egyházmegye idei közgyűlésének megtar­tása kérdésessé vált a miatt, hogy a papság Kubinyi Géza esperességi felügyelő elnöklete alatt, a ki a leg­utóbbi politikai küzdelmek alatt, mint komáromi főispán a Fehérváry-kormány mellett exponálta magát, nem hajlandó tanácskozni. A mint a lapok írják, a jolsvai gyülekezet, a melynek kebelében tartatott volna meg az egyházmegyei gyűlés, kijelentette, hogy a Kubinyi elnöklete alatt tanácskozó gyűlést nem fogadhatja ven­dégéül ; a lelkészi kar egy része pedig értekezletet kiván tartani, a melyből egyenesen felhívnák Kubinyit felügyelői tiszte letételére. A f.-szabolesi ref. egyházmegye a mult hónap 19-én és 20-án tartotta meg Nyíregyházán tavaszi köz­gyűlését. Görömbey Péter esperes megnyitó beszédében melegen emlékezett meg Bocskayról és a bécsi békéről s a közgyűlés mind a megn}dtó hazafias imát, mind a beszédet jegyzőkönyvébe foglalta. Sajnálattal vették tudomásul Nagymáté Albert főjegyzőnek már harmad­ízben benyújtott lemondását és elrendelték helye betöl­tésére a szavazást. Andrássy Kálmán buji lelkész tanács­birói hivataláról mondott le, a gyűlés azonban a lemondást nem fogadta el és maradásra kérte Andrássyt. A zsinati képviselők jelentése kapcsán elhatározták, hogy a kerület útján sürgetni fogják a zsinati törvényeknek szentesítésre felterjesztését. A szabolcsi gyülekezet ama kérését, hogy a lelkészválasztást két évig elhalaszthassák, a végből, hogy a volt lelkész fiát választhassák meg, a törvénynek megfelelően elutasították. Az alsóborsodi ref. egyházmegye tavaszi köz­gyűlése a mult hónap 19-én folyt le Igricziben. A gyűlés előtt istentisztelet volt, a melyen Tóth István egri lelkész imádkozott. Nagy Ignácz esperes jelentése után tudomásul vették a világi aljegyzőségre megejtett szavazás ered­ményét, a mely szerint e tisztre dr. Kovács Lajos mis­kolczi ügyvéd választatott meg. Tudomásul vették továbbá a lelkész- és tanítóválasztásokra vonatkozó jelentéseket és a megválasztottakat hivatalukba beerősítették. Majd ifj.. Mocsáry Lajos és Bottlik István tiszteletbeli világi jegyzők tették le a hivatali esküt. A közigazgatási szolgálatok honorálására a felemelt államsegélyből 746 K 50 fillért vettek fel az évi költségvetésbe. Elhatározták, hogy ezentúl a tavaszi közgyűléseket állandóan Miskolczon fogják megtartani és csak az őszi gyűlések maradnak vándorgyűlések. A nagybányai ref. egyházmegye a mult hónap 19-én ülésezett Nagybányán Széli György esperes és Helmeczy József tanácsbiró elnöklete alatt. A gyűlés sajnálattal vette tudomásul gróf Dégenfeld Sándor egy­házmegyei gondnok lemondását. Helye betöltésére elren­delték a szavazást; addig pedig Helmeczy József tanács­biróra bízták a gondnoki teendők ellátását. Soltész János újonnan választott lelkészi főjegyző megválasztatását öröm­mel vették tudomásul s azonnal be is iktatták hivatalába. Melegen üdvözölték Sinka Sándor krassói tanítót, a ki az Akadémia Wodianer-jutalomdíját nyerte el az iskolai ügyek terén kifejtett tevékenységével. Böszörményi Zsig­mond lemondván tanácsbirói tisztéről, helye betöltése iránt megtették a szükséges intézkedéseket. Elhatározták, hogy a debreczeni egyetem érdekében nagyobb szabású akcziót indítanak. A Kálvin-szövetség kérelmei. Dr. Kovácsy Sándor és dr. Nemes Bertalan a Kálvin-szövetség alakuló köz­gyűlése nevében felhívást bocsátottak ki és küldtek meg, azt hisszük, minden ref. gyülekezethez és az egyház világi tagjaihoz is. A felhívás ekképen mindenkihez eljut­ván, feleslegesnek tartjuk azt újból lenyomatni. Annak jellemzése végett azonban, hogy a szövetség mely irány­ban kiván munkájában megindulni, közöljük a felhíváshoz mellékelt és a szövetségbe belépni kívánókhoz intézett következő kérelmeket: 1. Figyeljék meg, vannak-e lakó­helyükön társadalmi bajok, nevezetesen munkásmozgalmak és minők? Kutassák ennek okait és azt, vájjon mily okokból táplálkozik az elégületlenség, mint lehetne rajta

Next

/
Oldalképek
Tartalom