Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-18 / 12. szám

divatozó) tárgy sorsjáték sorsjegyeinek özönével el nem akasztatott a nagyközönség, de leginkább a protestáns papság. A gyűjtőívek (kérőlevelek) és a sorsjegyek útján tehát ismerős a mi kis missziói egyházunk neve; de kevésbbé ismeretes annak valláserkölcsi és anyagi helyzete. Pedig ezeknek ismerete teszi érthetővé, hogy miért is kellett kis gyülekezetünknek a prot. nagyközönség támogatására appellálni. Kötelességemben állónak tartom tehát, hogy missziói egyházközségünkről e Lap útján némely dolgokat nyilvánosságra hozzak. Mindenekelőtt kezdjük egy kis helyszíni rajzzal. Rákosszentmihály területe 1910 katasztrális hold. Belterülete : a Czinkota—Budapest—Rákospalota határai és a Szilaspatak határai között levő terület. Határai: keletről Csömör és Czinkota, nyugatról Budapest VII. és X. kerülete, északról Rákospalota, délről Czinkota határa és Budapest határútja. Jellege: nagyközség, a következő 16 teleppel: József-t., Almásy-t., Dittrich-t., Bacsik-t,, Erőss-t., Búr-t., Vida-t., György-t., Mészáros-t., Jeruzsálem-t., Főfasor-t., Kisszentmihály, Anna-t., Arpád-t., Huszka-t., Ehmann-t. Lakosságának száma az 1901. évi népszámlálás szerint 3069, de azóta 3500-on felül (a nyári lakókat ide nem számítva). Ev. ref. vallású a legújabb összeszámlálás szerint 510; ág. ev. 200—300; ugyanennyi izraelita; a többi róm. kath. (kevés gör. kel. és gör. kath. mellett). Templomuk, még pedig új és fényesen berendezve, csak a róm. katholikusoknak van. — Ezzel áttérhetünk a mi egyházunk viszonyaira. Egyházunk az 1901-ik év előtt ú. n. szórvány volt. Az akkoriban itt lakó hívek mint a pásztor nélküli nyáj széledeztek ide-oda. De, hála Istennek, akadtak közöttük^—3 embernek kezdeményezésére, egyes jobb lelkek, a régi egyházi nevelésből mintegy kovászként fenmaradva (neveiket gyűlési jegyzőkönyvünk első lapjai a történet számára híven megőrizték), a kik részint ösztönszerűleg érezték, részint neveltetésükből és tapasztalásukból kifolyólag jól tudták, hogy a küzdelmes élet forgatagában csak egyetlen alap van, mely csalhatatlanul igaz, s melyen kivül állandót alkotni nem lehet: és ez az erény, mely ismét a vallásban gyökerezik. Az ő fáradozásaik és áldozatkészségük s az egyházmegyei hatóság útmutatása s támogatása folytán lett tehát az addigi szórványból 1901. augusztus havában a rákospalotai anyaegyházhoz csatolt fiókegyház, azután pedig két év leteltével önálló missziói egyház, még pedig Rákosligettel való viszonylatban, olyformán, hogy egyik vasárnap ott, a másikon itt tartatott istentisztelet. Az első misszió-lelkész Keresztesi Samu budapesti vallástanító-lelkész volt, a ki a fővárosból járt le mind a két helyre 1904. jan. 1-től okt. l-ig, a mikor a Zuglóba távozott. A továbbiakban egyházunk állapotát a könnyebb áttekinthetőség végett egyes czímek alá foglalom. 1. Istentisztelet. Kezdetben felváltva volt az istentisztelet, egyik vasárnapon Rákosszentmihályon, a másikon Rákosligeten. Idejövetelem óta azonban, miután Rákosliget különválasztatott, délelőtt-délután istentisztelet tartatik. A 16 telepen lakó híveinknek szétszórtsága, nagy részüknek még vasárnap is, vagy legalább a vasárnap egy részének keresetük miatt a fővárosban lefoglaltsága, de meg a templomul használatos azon iskolai helyiségnek, melyben I—II. elemi iskolás gyerekek tanulnak, alkalmatlan volta s más gátló körülmények daczára az 1905. évben összesen 110 vasárnapi és ünnepi istentiszteletet tarthattunk (köztük 3 gyermek- és ifjúságit), melyek közül prédikácziós volt 54, úrvacsorai 4, konfirmácziói 1, bibliamagyarázati és könyörgéses 51. 2. Vallástanítás. Az iskola az egyház veteményes kertje, tartja az egyházi törvényeinkben is lefektetett protestáns öntudat. Ámde kezdetleges egyházközségünknek, melynek a semmiből kell valamit teremteni, iskolája nincs. A tisztán református, 6 — 12 évig iskolaköteles 80 tanuló (ide nem értve a 12—15 évig ismétlő 15, továbbá a helybeli polgári leányiskolái s a fővárosi felsőbb intézetekbe járó tanulóinkat) a három helyen levő állami elemi iskolába jár. Az egyháztanácsnak még 1904. nov. 27-iki gyűlésében Kiss Ferencz gondnok részéről történt kezdeményezésre és az esperes úrnak tanácsára s illetőleg intézkedésére 1905. ápr. 1-től fogva lelkész vette kezébe a vallástanítást, miután előzőleg Molnár Kálmánné tanítónő asszonynak buzgó fáradozásáért és a helyzet által engedett sikeres működéséért jegyzőkönyvi elismerést és köszönetet fejezett ki az egyháztanács. Nagy hátrányára szolgál azonban a vallástanításnak az a körülmény, hogy a helybeli három állami elemi iskolába járó református növendékek nem kiilön-külön, a saját iskoláikban, hanem egy iskolába összecsoportosítva oktathatók és pedig hetenkét mindössze csak két órán. Hogy ezen a tűrhetetlen helyzeten javíthassunk, még a mult év júliusában kérvényt intéztünk a kir. tanfelügyelőséghez az iránt, hogy a heti két vallástanitási óra hatra emeltessék fel s így az I.—II., III.—IV. és V.—VI. osztályos növendékek, három csoportba osztva, hetenként két-két ízben részesülhessenek vallástanításban. Ezen előterjesztésnek azonban idáig nem lett semmi foganatja, annyira nem, hogy még csak választ sem kaptunk. Megjegyzem itt, hogy a róm. kath. vallást hét csoportban tanítják két-két órán, ugyancsak az állami elemi iskolában. 3. Konfirmálás, anyakönyvelés. Gyülekezetünkben az első konfirmáczió tavaly történt. Konfirmáltatott 3 fiú-és 7 leánynövendék. Áttért hozzánk egy; kitérés nem volt. Született, illetve megkereszteltetett 10 fiú és 8 leány. Meghalt fí-nemén 4, leány-nemen 3. Egyházilag esketés nem történt. Czinkota, Csömör és Mátyásföld szórványaink nincsenek még szervezetileg hozzánk csatolva, s így csak Rákosszentmihályról szólva, gyülekezetünk — mint már említve volt — jelenleg 510 lélekből áll. 4. Egyházi gyűlések. A mult évben összesen hat presbiteri és két közgyűlést tartottunk, összesen 86 pont alatti határozattal, melyek mind az egyház szellemerkölcsi és anyagi ügyeinek előbbre vitelét czélozták.