Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-16 / 51. szám

a felekezeti különbségek nem képeznek ellentétet s a különböző egyházak hívei békés egyetértésben élnek egymással. A szeretetvendégség anyagi részét, az ennivalót, legnagyobb részben buzgó egyháztagok szolgáltatták ; a szellemi táplálékról pedig a változatos programm gondoskodott. Közének és ima után dr. Szabó Aladár lelkész szólott a közönséghez, buzdítván azt, különösen pedig a kálvinistákat, az összetartásra és az egyház áldozatkész szeretetére. Hamar István theol. tanár a pesti egyház történetéből a Kálvin-téri épület és templom építése történetét ismertette. B. Pap István theol. tanár bibliát magyarázott. Volt ezenkívül két szavalat, három zeneszám és egy párbeszéd. Á szeretetvendégség jövedelme a templom kibővítésére és a papi lakás felépítésére fordittatik. A budapesti TI—VII. kerületi református templomépítő-bizottság deczember 7-én este tartotta évnegyedes közgyűlését Lánczy Leó főrendiházi tag és Kovács Emil hely. lelkész elnöklésével. A közgyűlés elhatározta, hogy az egyháztanácstól megsürgeti a lelkészi állás végleges betöltését s a templom-telek dolgában megteszi a lépéseket a fővárosnál. A templomalap ez idő szerint mintegy 63,000 korona. A baptista hitközségek feloszlatása. A magyarországi baptista felkezetet, beterjesztett hitvallási és szervezeti szabályzata alapján, dr. Lukács György volt kultuszminiszter törvényesen elismert felekezetnek nyilvánította. Kijelentette azonban, hogy a gyülekezetek megalakítására és az igehirdetők alkalmazására nézve az 1895. XLIII. t.-cz. szabványai az irányadók. A törvényesnek elismertetés óta több helyen szervezkedni kívántak a baptisták s meg akarták alkotni a középponti szövetkezeti bizottságot is. A Hivatalos Közlöny f. hó 6-diki számában megjelent kultuszminiszteri intézvény szerint azonban gr. Apponyi a hitközségek és a szövetkezeti bizottság megalakítását nem hagyta jóvá. A miniszter a rendeletben kijelenti, hogy a szövetkezeti bizottság megalakítását és a bizottság tagjainak megválasztását az 1895. évi XLIII. t.-cz. 16. szakasza alapján nem veszi tudomásul, mert a szövetkezeti bizottságot s annak tagjait csak oly baptista hitközségek választhatják, melyeknek megalakulását a törvény alapján az illetékes törvényhatóságok első tisztviselője elismeri, s másrészt a bizottság elnökévé, másodelnökévé és titkárává csak olyan egyéneket választhatnak meg, a kik az előírt képzettséggel bírnak. Mivel azonban a képzettséget kimutatni nem tudták, ennélfogva a hajdúböszörményi, nagyváradi, kolozsvári, bihari, ócsai és békési baptista gyülekezeteket szabályszerűen megalakult baptista hitközségeknek el nem ismerheti, s az ezek megalakulásának elismerésére vonatkozó alispáni, illetve polgármesteri határozatokat hatályon kivül helyezi. E rendelkezést a miniszter a szövetkezeti bizottsággal és a fönnebb elősorolt gyülekezetek érdekelt törvényhatóságaival oly figyelmeztetéssel közli, hogy ez idő szerint csak a budapesti baptista hitközség tekinthető törvényszerűen megalakultnak, vagyis olyannak, melynek megalakulása az érdekelt törvényhatóság által törvényszerűen elismerhető volt. Ezek következtében csupán azokat a baptista vallásfelekezetbe történt áttéréseket és belépéseket ismerheti el jogérvényeseknek, melyek a törvényszerűen megalakult budapesti baptista hitközség elöljárója előtt történtek. — A miniszter intézkedését csak helyeselni tudjuk. A baptista felekezet törvényes elismertetése alkalmával már kijelentettük, hogy az elismertetés ellen nincs semmi kifogásunk. Azt azonban, hogy minden kvalifikáczió nélküli emberek szerepeljenek igehirdetők gyanánt, megengedhetetlennek ítéljük. Az igehirdetéshez kétségtelenül a vocatio interna szükséges legelső sorban. A ki azonban az igehirdetés természetét és a tudatlanságból származható veszedelmeket ismeri, csak helyesnek ítélheti azt a követelést, hogy a baptisták igehirdetői is megfelelő theologiai képzettséggel rendelkezzenek. Helyreigazítás. E lap 50. számában megjelent tudósításomban az Olajos ügygyei kapcsolatban Radácsi György neve tévedésből Íratott P. Czinke István neve helyébe. Czinke mint előadó volt a kérelem megadhatása ellen, Radácsi pedig helyeselte azt, hogy Olajos a mi részünkről erkölcsi méltánylásban részesüljön; de ez a helyeslés felállás nélkül történt. Hivatalos modorban tehát Radácsi egyetlen szót sem szólt az Olajos ügyhöz. Ezt az igazság érdekében kötelességem kijelenteni. S.-Kápolna. Szuhay Benedek. ISKOLA. Doctor philosophiae. Ifj. Bartók György, dr. Bartók György erdélyi ref. püspök fia, a kolozsvári ref theol. fakultás volt kiváló növendéke, nov. 29-én doktorátust szerzett a kolozsvári tudományegyetemen a philosophiából, aesthetikából és paedagogiából. Tudori értekezését, a mely „Az akaratszabadság problémájáéról szólt, a bírálók summa cum laude fogadták el. Az új doktor ünnepélyes felavatása f. hó 1-én ment végbe. Gratulálunk! Az orsz. közoktatásügyi tanács elnökeivé a király, újabb öt évre, Fehér Ipoly pannonhalmi főapátot és dr. Fináczy Ernő budapesti tud. egyetemi tanárt nevezte ki. Az ors'. tanáregyesület elnök-válsága. Dr. Beöthy Zsolt, az orsz. középiskolai tanáregyesület elnöke, a f. hó 8-án tartott választmányi ülésen bejelentette tisztéről való lemondását. Beszédében, a mellyel elhatározását kisérte, nem leplezte ugyan le teljesen az okokat, de sejtetni engedte, hogy a sajtóban és másutt is felhangzott vádaskodások ós támadások késztették a lemondásra. A választmány egyhangúlag bizalmat szavazott ugyan Beöthynek és mindent elkövetett, hogy maradásra bírja, de sikertelenül. A lemondást tehát tudomásul vették; elhatározták azonban, hogy az elnökségre első sorban ismét csak Beöthyt fogják ajánlani. Második helyen Négyesssy László, harmadik helyen Beke Manó az elnökjelölt. EGYESÜLET. Jótékonyczélú kézimunka-kiállítás. A budapesti skót misszió női szövetsége f. hó 8-án a skót iskola nagytermében missziói ós jótékonysági czélokra kézimunka-kiállítást rendezett, azokból a kézimunkákból, melyeket a szövetség tagjai az elmúlt év alatt készítettek. A kiállítással összeköttetésben az iskola többi termeiben a gyermekek részére vidám játékokat, hangversenyt és tombola-játékot rendeztek. Az összes bevételek a pogány misszió és hazánkban a szegények és szűkölködők felsegélyezésére fordíttatnak. A budapesti ref. ifjúsági egyesület f. hó 8-án tartotta meg évi közgyűlését. Tizennégy év óta áll már fenn az egyesület; de bár a legjobb igyekezettel törekedett is az ifjúság lelki javának a szolgálatára, mégsem igen tudott közkedveltségre szert tenni;

sem pedig olyan támogatókat szerezni, a kiknek áldozatkészségével nagyobb, szembetűnőbb munkát végezhetett volna. Tagjainak száma ma is csekély ; anyagi ereje elégtelen a nagyobb