Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-11-25 / 48. szám

latra nézve meg nem hallgatja az egyházmegyék véle­ményét, Sass Béla jegyző a közalapi- és az államsegély­osztó bizottságok jelentéseit terjesztette elő. A javas­latokat a gyűlés magáévá tette. A gyűlés folyama alatt megejtetvén a szavazás a konventi tagokra, a szavazatszedő bizottság bejelentette, hogy rendes tagokká Széli Kálmán, Dávidházy János, Sass Béla, Sütő Kálmán, György Endre, gr. Tisza István, Dóczi Imre és Baksa Lajos, — póttagokká Erőss Lajos. Görömbei Péter, Balthazár Dezső, Pap Imre, Ujfalussy Béla, Borsos Benő, dr. Tóth János és Bary József válasz­tattak meg. Hosszabb tárgyalásra adott alkalmat a parókhiális könyvtárak évi járulékai beszedésének az ügye. A kon­venti határozat értelmében a díjak már a folyó évre befizetendők volnának. A díjak beszedése azonban nehéz­séggel jár; 36 gyülekezet pedig egyenesen a kerülettől kéri járulékai fizetését. Széli Kálmán esperes a díjak beszedésének elhalasztását indítványozta. Támogatta gr. Tisza István is, hivatkozván arra, hogy ha egy évre elhalasztják a díjak beszedését, a gyülekezetek évi járu­lékát fel lehet venni az adózási tételek közé, az állam­segély terhére. A gyűlés kimondta ugyan a díjak besze­dését. de elhatározta, hogy felír a konventhez is, gr. Tisza István véleménye értelmében. Eléggé mozgalmas volt a misszióügyi bizottság jelentésének s ebben annak a pontnak a tárgyalása, a mely a missziói lelkészek úti naplóinak a községi köz­igazgatási tisztviselők által való láttamozására vonatko­zott. Sokan, Szabolcska Mihállyal élükön, lealázónak minősítették ezt az intézkedést, — s a közgyűlés, liosz­szabb vita után, magáévá tette a békésbánati egyház­megyének e rendelkezés eltörlésére vonatkozó indítványát. Ebben az értelemben fog a kerület felterjesztést tenni a a konventre is. Délben közebéd volt a főgondnok tiszteletére; dél­után pedig az üdvözlő-küldöttségek keresték fel a fő­gondnokot. A második napi ülést egészen a főiskolai ügyek tárgyalásai töltötték ki. Nagy vitát keltett a debreczeni jogakadémiai tanári karnak a kötelező kollokviumok el­törlésére vonatkozó javaslata. Dr. Kun Béla, Dombi La­jos, Balogh Ferencz és dr. Pap Tibor a tanári kar javas­latát pártolták; dr. Baksa Lajos, Eröss Lajos, gr. Tisza István, dr. Balthazár Dezső, dr. Körössy és György Endre azonban ellene voltak annak. A gyűlés végre is dr. Baksa indítványát fogadta el, a mely szerint a kötelező kollok­viumok az alapvizsga tárgyaira nézve továbbra is fenn­tartatnak. — A gyűlés határozatát helyeseljük. Mert szép dolog ugyan a tanszabadság; de a szabadsággal való éléshez érett, komoly felfogás is szükséges, mert más­különben szabadossággá válik. Ezt a komoly, érett fel­fogást pedig — fájdalom! — mai főiskolai hallgatóink­ban nem igen találjuk fel, Valóban szükség van tehát arra, hogy az iskolai hatóságok kötelességeik teljesítésére szorítsák őket. Nagyfontosságú a közgyűlés ama határozata, a mely szerint két új filozófiai tanszéket szervez a debreczeni főiskolán és pedig az állami akadémiák színvonalán álló javadalmazással. Az egyik tanszék a classica-philologiáé, a másik a magyar nyelvé és irodalomé lesz. Ezzel a határozattal egy nagy lépést tett a kerület a debreczeni filozófiai fakultás, illetve az egyetem kifejlesztése felé. Reméljük, hogy az első lépés után következik a máso­dik, harmadik és a többi is, úgy hogy, ha egyelőre többet nem is, de a debreczeni ref. tanárképző-intézet felállít­hatását el fogjuk érni. A harmadik és utolsó napon már nemcsak gyorsabb, de nagyon is gyors tempóban tárgyaltatott le a tárgy­sorozatnak majdnem kétharmad része. A szőnyegre került ügyek legnagyobb része kisebb jelentőségű volt ugyan ; de azért, ha már nem oszladozott volna a gyűlés és nem lankadt volna meg a figyelem, akadt volna még nem egy tárgy, a mely felett lehetett volna hosszabban is tanácskozni. Az „áthajtott" ügyek közül kiemeljük, hogy a kerület tudomásul vette a középiskolai tanárok fizetés­kiegészítésére vonatkozó kultuszminiszteri intézkedést s felhatalmazta az elnökséget a szükséges bejelentések meg­tételére. Kivánja azonban, hogy az akadémiai tanárok javadalma is az állami akadémiai tanárok fizetésének a színvonalára emeltessék. Záradékul még felemlítem, hogy a gyűlés folya­mán gyűjtés indult meg, a végre, hogy gr. Degenfeld József tízéves főgondnokságának emléke egy egyetemi tanszék alapításával örökíttessék meg. Erre a czélra össze is gyűlt körülbelül 3000 korona, a mely még­bizonyára növekedni fog újabb adományokkal s talán legelső sorban és legfőképen a jubiláló főgondnok bő­kezű adományával. Tudósító. KÜLFÖLD Angol egyházi szemle. A kis Skócziában 4 egyetem van. Egyik, az ország északi részén lévő aberdeeni, most ünnepelte fennállásá­nak 400 éves jubileumát. Nagylelkű adakozók bőkezű­sége folytán egyik kollégium számára új, nagyszerű épü­letet emeltek, a melyet maga a király avatott fel nagy ünnepségek közepette. Új tiszteletbeli doktorokat is avattak fel ez ünnepi alkalommal, többek között az intézet egykori növendékét, Davidson canterburyi érse­ket, a király orvosát, Carneggiet a skót egyetemek e dúsgazdag, bőkezű meczenását, a ki néhány évvel ezelőtt 2 millió fontnyi fejedelmi alapítványt tett skót egyetemi czélokra. Különben is azt hiszem, nem volt soha senki, a ki közművelődési czélokra oly óriási összegeket ado­mányozott volna, mint Carneggie,

Next

/
Oldalképek
Tartalom