Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-11-04 / 45. szám
STANS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal . . . . 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal ........ 10 kor. Nyolczad oldal ....... 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérezikk: Igazság és szabadság. Hamar István. — Tárcza: Luther. Gyökössy Endre. — A pécselyi református egyház múltja. Thury Etele. — Belföld: A bujdosók hamvainak temetése. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Igazság és szabadság. Elmondatott a budapesti Bethlen Gábor-kör és a budapesti ref. theol. akadémia ifjúságának október 31-én tartott reformácziói emlékünnepélyén. Háromszáznyolczvankilencz esztendeje immár annak, hogy a wittenbergi vártemplom ajtajára kiszegezé Luther Márton híres 95 tételét. A kalapáesütések nemcsak a templom ódon boltozatainak csendjét verték fel; hanem azt a mélységes, halotti csendességet is, mely akkor a keresztyén anyaszentegyházra borult, Róma évezredes uralma következtében. Mint egykor a római világi impérium, úgy annak megdőlése után a helyén támadt római pápai impérium is, semmivé tette azt, a mi emberre nézve legbecsesebb: szabadságát. Emberi lelkek milliói nyögtek a szolgaság jármában, melyet reájuk Róma vetett. Legnagyobb részük már el is felejté: mi a szabadság; ha pedig itt-ott egyesek lelkéből mégis kicsapott a szabadság hamu alá rejtett parazsának lángja: készen állott annak elfojtására börtön és máglya, hóhér és bitó. De a szabadság lelke nem halt meg mégsem. Lángra lobban annak az egyszerű szerzetesnek a lelkében. S a wittenbergi vártemplom ajtaján felhangzott ütések ezt kongták vissza a templom csendjében és a szolgaságra vetett keresztyén emberiség lelkében: ébredjetek, ütött megváltatásotoknak, szabadulásotoknak órája! Ennek a nagy napnak emlékezetét üljük ma, Istent magasztaló szent érzések között. S ünnepi hangulatunkat csak még inkább fokozza az a körülmény, hogy csak pár napja fogadtuk körünkbe s tettük le az édes hazai föld anyai ölére azoknak elomlott tetemeit, a kik, miként a reformátorok, egy fenséges, égi eszme: a szabadság szolgálatában fogyaták el éltöket. A reformátorok a lélek szabadságáért, hazatért bujdosóink a nemzet szabadságáért áldozták fel éltöket. Küzdelmeik látszólag egymástól távol eső tereken folytak le, s különbözők a fegyverek is, a melyeket forgatának. De ha mélyebben pillantunk be a történelem eseményeibe s megfigyeljük azok összefüggését, reá jövünk, hogy a lelki és a nemzeti szabadság terei nincsenek egymástól áthághatatlan fallal elkülönítve, hanem, a miképen a természeti világ törvényei átnyúlnak a szellemi világba, úgy viszont a szellemi világ erői visszahatnak a nemzeti élet világába és a lélek szabadsága megtermi áldásos gyümölcseit a nemzetek politikai, gazdasági, kulturális és. morális életében is. Lelkiismereti és nemzeti szabadság, lelki és nemzeti boldogság, a történelem tanúsága szerint, szorosan össze vannak forrva egymással, úgy annyira, hogy nemzeti nagyság, virágzás, előhaladás a lélek szabadsága nélkül lehetetlen. t A 21,211/905. sz. a. kelt kötelező miniszteri rendelet alapján az iskolák és óvodák padlói " ,Fónagyfele Dustless'-szel portalanítandók í? a tddövész terjedésének meggátlása czéljából. A rendelet értelmében a szert szétküldi egyedül a gyártó czég: £ ERDŐS JÓZSEF és TÁRSA Budapest, VI., Szív-utcza 43. szám alatt, jj ^ Óvakodjunk utánzatoktól* Utasítások ing-yen. ^