Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-28 / 5. szám

új templomot szenteltek, s a galicziai Neudorfon új imaházat adtak át rendeltetésének. Számos új templomépítési egyesület keletkezett, s templom­alapkő-letételi ünnepet iilt Cilii, Gallneukircken, Weissert, Innsbruck, Neuhaus és Mahrisch-Ostrau. — Az új paplakokat és iskolaépületeket nem is említjük, számuk 9-re megy. A fontosabb esemé­nyek köziil való, hogy Bielitzen (Szilézia) deczember 17-én avatták fel az új diakonissza - anyaházat, Ausztriában már a 3-dikat. Gallneukirchen, Bielitz és Prága most már 150 diakonisszát tud felmu­tatni, s a mult évben összesen 4 új munkaállo­mást szerveztek Graz, Braunau, Neudeck és Rei­chenbergen. Hasonló fontos belmissziói esemény volt a bialai árvaház felavatása. A tescheni ev. leányintézet új épületet kapott, a waierni mentőház meg lett nagyobbítva, Klagenfurtban új leány­intézetet és Lembergben diákotthont létesítettek s a bécsi theol. otthont kibővítették. — Az egye­sületi élet is nagy virágzásban áll. Az osztrák Gusztáv Adolf-egyletnek ez idő szerint van 18 fiókegyesülete, 474 férfi-, 50 nő-, 4 ifjúsági és 15 gyermekegyesülettel, a melyek összesen 53,386 férfi, 20,768 női és 11,341 gyermektagot szám­lálnak. Mult évi bevétele, a női egyesületeken kívül, 72,895-95 koronát tett ki. — Az Evan­gelische Bund 70 helyicsoport által törekszik az evang. öntudatot ébren tartani s ugyancsak e magasztos czélnak szolgál a 120 ifjúsági egye­sület is. A cseh nyelvű protestánsok „Konstanzi Unió" czímen ép olyan egyesületet alkottak, mint az Evang. Bund." A ki ezeket az adatokat végigolvasta, lehe­tetlen, hogy tisztelettel ne hajoljon meg az ausz­triai protestantizmus és legelső sorban az evan­gélikus egyház előtt. Ezek az alkotásokról szóló száraz* adatok azt mutatják, hogy ausztriai protes­táns testvéreink és azok egyházi hatóságai s lel­készei megértették az idők jeleit és teljes mér­tékben felfogták hivatásukat. Nemcsak arra töre­kesznek teljes odaadással, hogy evangelizálják a Los von Rom mozgalmat, hanem arra is, hogy az evangéliom édességét megízlelt lelkeket meg­felelő táplálékkal lássák el és az általános felbuz­dulást olyan alkotások megteremtésére használják fel, a melyek élővé teszik az egyházi életet s bármily körülmények között is biztosíthatják az egyház fennmaradását és virágzását. S cselekeszi mindezeket egy olyan egyház, a mely evangelikus részében alig éri el a 350,000, református részében a 130,000, együttvéve a 480 ezer lelket. Ausztria két protestáns egyháza népes­sége csak Vs-ad része a magyar két protestáns egyház népességének, s a tevékenységben, az alko­tásokban mégis felülmúl bennünket. Az osztrák protestantizmus eleven, fejlődő, hódító, alkotó; — mi magyar protestánsok pedig inkább csak látta­tunk élni, nem előre, hanem visszafejlődünk, nem hódítunk, hanem fogyunk, s a helyett, hogy alkot­nánk, még az ősök alkotásait is sokszor pusz­tulni hagyjuk. Ne vegye ezt az állításomat senki rémlátás­nak és a levegőből kapottnak. Tekintsen bele a hivatalos állami statisztikába és jelentésekbe s meg fog győződni a felől, hogy szaporodás tekin­tetében túlszárnyalnak bennünket a többi feleke­zetek; hogy elemi iskoláink évről-évre fogynak; egyházi és iskolai autonómiánk erősen át van lyuggatva; hogy veszítünk a réven, veszítünk a vámon, s ha újabban nagyobb alkotások tervét dolgoztuk is ki, azok csak papiroson vannak s testet csak akkor ölthetnek, ha a mindenható államnak tetszik megnyitni pénztárát, hogy meg­adja a hiányzó anyagiakat. S a két szomszéd házatája között mi okozza e nagy különbséget? Nem nehéz kitalálni. Ausz­tria protestáns egyházait az élő evangéliom ereje ragadta meg s viszi mind többről-többre, jobbról­jobbra ; mi közöttünk pedig meglankadt ez az erő. Ott felbuzogtak az evangéliom életet adó vizének kútfejei; nálunk pedig elsekélyesítette azokat a törvény külső oltalmában való bizakodás s az ez alatt megszokott sablonszerüség és kényelmesség. S mi volna az orvosság? A szentírás egy pár versével felelek reá. „És mind a kutakat, melyeket az ő atyjának szolgái ástak vala Ábra­hámnak, az ő atyjának idejében, megrekeszték a filiszteusok és földdel bétölték azokat. ... És ismét megásá a kutakat Izsák, melyeket ástak vala az ő atyjának, Ábrahámnak idejében, melyeket az Ábrahám holta után bétöltöttek vala a filiszteusok, és azon nevekkel nevezé azokat, a mely neveket azoknak adott vala az ő atyja." (Gen. 26:15, 18). Nekünk is meg kellene ásnunk az atyáink által ásott, de eliszaposodott, betömődött kútfejeket. S ha buzogna azokból az evangéliom élő és éltető vize, mi is felébrednénk lethargiánkból s új képet nyerne egész egyházi életünk. Szentmártoni. A horvát-szlavon-dalmátországi új felekezetközi törvény. (Folytatás és vége.) Törvényjavaslat a hitfelekezetközi viszonyokról. II. Az egyik ker. hitfelekezetből a másikba áttérésről. 14. §. Az áttérés, akármelyik törvényesen elismert hit­felekezetbe, saját elhatározása folytán, mindenkinek meg van engedve, a ki életének 18-dik évét betöltötte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom