Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-10-21 / 43. szám
szószékében, ketten prédikáltak egymásután; Frank Thomas, Genfnek népszerű és kitűnő lelkésze francziául; utána dr. Clark angolul. Frank Thomas az evangéliomi ifjúról beszélt, a kit Jézus, mikor rátekintett, „megkedvelt". Fényes, felejthetetlen beszéd volt ez; sohasem hallottam Jézusnak az ifjúság iránti különös szeretetéről ily beszédet. Dr. Clark, az angol istentisztelet szónoka, Kálvin életéről, harczairól beszélt, egyszerű, megragadó szavakkal. S mikor azt kérdezte a gyülekezettől, hogy hát ti, kedves hallgatóim, mire határozzátok magatokat, ina, a Kálvin emlékének hatása alatt? azt hiszem, nem volt ott senki sem, a ki szégyenkezve be ne ismerte volna, hogy mi, a- mai kor gyermekei, nagyon, nagyon keveset teszünk ahhoz képest, a mit Kálvin tett, s a mit tennünk kellene. Érdekes és különös összejövetel volt aznap délután. Missziói összejövetel, szabad ég alatt, Genf egyik szép parkjában. Először a kedélyes öreg Marsh beszélt, a ki Bulgária orthodoxai között terjeszti az evangéliom világosságát, nem csekély nehézségek közt. Majd egy fiatal misszionárius következett, a ki a Karolina-szigetekre volt utazóban. Azután Miss Jolliff beszélt, a ki Samoában működik. Egy keresztyénné lett rabbi az algiri zsidókról beszélt, kiknek csökönyössége szinte kétségbeejtő. 30 év alatt nyolczat sikerült megtéríteni! Nagy mértéke lehet az Istenbe vetett bizalomnak, a mely ilyen nehézségek között sem ismer csüggedést! Hallottunk még érdekes előadásokat Belgiumról, Délafrikáról stb., a melyek szinte fájdalmas visszhangot keltettek szívünkben, mikor meggondoltuk, hogy mikor lesz nálunk, Magyarországon olyan nagy a buzgóság, hogy még a pogányok megtérítésére is jusson belőle! A szép vasárnapot a szombati zeneestély megismétlése fejezte be méltóképen. Hétfőn aztán munkás napra virradtunk. Három helyen folytak egyszerre a tárgyalások, három nyelven: francziául, angolul, németül; kiki arra mehetett el, a melyikre akart. Mi magyarok hol egyiket, hol másikat látogattuk. A hétfői nap témája ez volt: „Mit tett a Jézus mi érettünk?" Egyik szónok azt fejtegette, hogy megszerezte nékünk a bűnbocsánatot; a másik bebizonyította, hogy a Jézus szabadokká tett bennünket; a harmadik kifejtette, hogy megadta nékünk az életet. A három nyelvű konferencziák mindegyike ugyanezt a tárgyat fejtegette, és mindenkinek, a ki czikornyátlan, egyszerű, de mélységes keresztyén predikácziót akar hallani, ajánlom, hogy menjen el a C. E. szövetségek legközelebbi világgyűlésére. Ilyenek voltak különösen az angol gyűlésen elmondott beszédek. Ugyanaz nap, hétfőn, megkezdődtek azok a rendkívül érdekes értekezletek, melyeket a bostoni Wells tanár vezetett, s melyeknek czime volt: „School of methods", módszerek iskolája. Ezek az értekezletek mutatták meg legvilágosabban, hogy mennyivel előbbre vannak már külföldi testvéreink a ker. munkában, mint mi. Ilyen témákról volt szó többek között: „Vallásos összejövetelek vezetői", „Az ének és zene szerepe a vallásos összejövetelen". Csekély személyemnek ugyanezen a gyűlésen e témáról kellett értekeznem: „Imádság és bizonyságtétel". Clark úr a „Fogadástétel"-ről beszélt, a negyedik szónok pedig „a misszióról és a rendszeres adakozásról". Még aznap egy hivatalos jellegű értekezlet is volt, melynek czélja az volt, hogy az európai C. E. egyleteket szövetséggé tömörítse. A szövetség megalakult; elnöke lett a fáradthatatlan Rev. John Pollock, angol lelkész, titkára pedig a szimpatikus Briquet, a genfi szövetségek vezetője. Megtudtuk ezen a gyűlésen, hogy Európában, Anglián kiviil, ez idő szerint 1127 egyesület van, 31,090 taggal. Anglia maga 10,000 egyesületet mutat fel. Kováts Lajos. (Vége követk.) RÉGISÉG. Adatok a heidelbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsorához. (Folytatás.) Collegium VII. Disputatio VII. De justificatione fidei. Respondente Matthia Maior Sziksai Ungaro. 18. Aprill. 1616. — Pareus CT II. 305 -306. Collegium VII. Disputatio VIII. De meritis bonorum operum, delectu ciborum, jeiunio. Respondente Petro Kisdopzai Ungaro. 20. Aprill. 1616. — Pareus CT II. 307—309. Collegium VII. Disputatio IX. De certitudine fidei, gratiae, iustificationis, perseverantiae, salutis, praedestinationis deniq. fidelium adversus IJCO^V dubitationem Papisticam. Respondente Stephano Katona Gelei Ungaro. 3. Maij 1616. — Pareus CT II. 309—314. Collegium VII. Disputatio XI. De sacramentis in genere et speciatim de baptismo. Respondente Joanne Nagy Albensi Transsylv. Ungaro. 8. Junij 1616. — Pareus CT H. 320—325. Collegium VII. Disputatio XII. De sacra coena Domini. Respondente Stephano Velichino Ungaro. 15. Junij 1616. — Pareus CT II. 326—330. Collegium VII. Disputatio XIII. De ecclesia. Respondente Paulo Seraphin Comarino Ungaro. 22. Junij 1616. — Pareus CT II. 331-335. Collegium VIII. Disputatio I. De sacra seripturae authoritate, interpretatione, lectione, perfectione, necessitate. Respondente Stephano P. Fegyvernek! Ungaro. 12. Oct. 1616. — Pareus CT II. 339—340.