Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-10-14 / 42. szám

ISKOLAÜGY. A pápai ev. ref. főgimn. tanári karának javaslata az „Ideiglenes Szabályzat a felekezeti, törvényhatósági ós községi középiskolák igazgatóinak, tanárainak, és tornatanítóinak engedélyezendő rendkiviili segélyről, illetőleg személyi pótlékról" czímű munkálatra vonatkozólag. A pápai ev. ref. főgimn. tanári kara az ideiglenes szabályzatot jelen alakjában sérelmesnek találja s azon mindenesetre változtatásokat óhajt eszközöltetni. Altalánosságban sem tartja elfogadhatónak 1-ször czíménól fogva, mert ellenkezik az 1906: II. törvényczikkel, mely t.-cz. a felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák igazgatóinak, tanárainak s tornatanítóinak részére már királyi szentesítéssel megállapított rendes személyi pótlék czímén ad segélyt; így a szabályzat többé nem szólhat a nevezetteknek engedélyezendő rendkívüli segélyről, mert ezt nem a közoktatásügyi miniszter engedélyezi, hanem a már megszavazott, rendes személyi pótléknak miként leendő kiosztásáról; 2-szor a 6. §-ban kifejezett elvénél fogva, mint a mely ellenkezik a középiskolai tanárságnak azzal az általános meggyőződésével, hogy a tanári fizetéseket igazságosan csak a szolgálati évek elve alapján lehet rendezni; ellenkezik egyházkerületünk s az egyetemes konvent határozatával, a mely szerint a tanári fizetéseket a szolgálati évek alapján óhajtják rendezni; 3-szor a 8. §. miatt. E §. olyan tanárokat is (szerzetes-tanárokat) személyi pótlókban akar részesíteni, a kik az ideiglenes szabályzat alapját képező 1906: II. t.-cz. világos rendelkezése szerint erre igényt nem tarthatnak. Az említett t.-cz. értelmében ugyanis a személyi pótlék csak a felekezeti, törvényhatósági s községi középiskolák igazgatói, tanárai s tornatanitói fizetésének rendezésére szolgál, a szerzetes-tanárok pedig e kategóriák egyikéhez sem tartoznak, miről minden kétséget kizárólag intézkednek az 1883: XXX. t.-cz., 7, 8., 13., 15., 18., 19., 22, 23.. 33, 34, 38, 39, 46, 47, 48, 50, 72. §-ai, melyek világosan megmondják, hogy mely intézetek értendők felekezeti intézetek alatt s melyek nem. A mint ezen §§-ok, épen úgy az ezeken alapuló összes miniszteri leiratok, illetve rendeletek és utasítások kezdettől fogva mai napig egyedül az autonom felekezetek főhatóságát ismerték el ós czímezték is hitfelekezeti középiskolai főhatóságnak, a szerzetesekét soha. Sőt az 1883. évi XXX. t.-cz. részint idézett, részint egyéb §§-ai és az összes miniszteri rendeletek, leiratok és utasítások még azt is kizárják, hogy egyetlenegy magyar szerzetes-iskolát is akár községi, akár társulati, akár törvényhatósági, akár egyesektől fenntartott középiskolák közé lehetne sorolni s kormányzatilag, szervezetileg e nevek egyikével illetni. Az erdélyi r. kath. státus középiskolái is mind ki vannak véve törvényileg a hitfelekezeti (társulati, községi s egyesek által fenntartott) középiskolák köréből, a mennyiben róluk az 1883- évi XXX. t.-cz. 41. §-a külön intézkedik s ez alapon minden miniszteri leirat, utasítás és rendelet külön czímén jön le hozzájuk. Hasonlóan intézkedik az 1894: XXVII. t.-cz. is, mely a felekezeti stb. középiskolák tanárainak nyugdíjazásáról szól. Mindezekből világos, hogy az 1906:11. t.-cz, midőn ezen czímén: felekezeti, törvényhatósági, községi középiskolai tanárok — részére megállapította a személyi pótlékot, nem jöhet ellenkezésbe az 1883: XXX. t.-cz. idézett §§-aival, s így a 8. §-ban említett tanerőknek a szabályzatba való fölvétele törvényellenes s a szabályzatba törvényellenesen kontemplált személyi pótlékuk csupán azok rovására, anyagi károsodásával történhetnék, kiknek érdekében az idézett törvényt alkották. Azon iskolák száma ugyanis, melyeknek érdekében az 1906 : II. t.-cz. létesült, 65 ; az ezekben működő tanárok — szám szerint 1149 — részére épen a közoktatásügyi kormány számítása és javaslata alapján szavazott meg a törvényhozás személyi pótlék — fizetéskiegészítés czímén 600,000. illetőleg félévre 300,000 koronát. A 8. §-ban említett tanárok 46 intézetben nyolczszázan vannak s a 8. §. szerint kontemplált módon pusztán ezek részére félévre 500,000 kor, illetőleg egy évre 1 millió korona kellene. >"••• • Készleteiben is sok kifogásolni valót talál a tanári kar az ideiglenes szabályzatban. 1. A szabályzat a felekezeti tanárokat főhatóság szerint való státusokba csoportosítja, oly módon, hogy az egy státusba tartozó tanároknak fele a VIII, fele pedig a IX. fizetési osztályba jutna. Nem említve, hogy a tanároknak osztályokba való sorozása már magában véve is helytelen, különösen sérelmes ez felekezeti intézetekben ; mert míg az állami középiskolák tanárai a gyakorlat tanúsága szerint minden öt évben magasabb fizetési osztályba jutnak s tíz év után bekerülnek a VIII. fizetési osztályba, a felekezeti intézetekben a legalsó fokban tíz évet, esetleg több évet szolgáló tanár is van, mert a kötött szám miatt nem mehet előbbre addig, míg előtte levő tanártársa el nem távozik vagy meg nem hal. Ez a helyzet még rosszabbodnék a 6. §. elfogadásával. A régi rendszer szerint az államsegélyes intézetek eddig egyenként alkottak ugyan külön státusokat, de oly módon, hogy az egy státusba tartozó tanároknak több, mint kétharmad része (nálunk 13 közül 9) bír a VIII. fizetési osztálynak megfelelő fizetéssel. A 6. §. elfogadása nem történhetnék ezen szerzett jogok sérelme nélkül, úgy hogy a jelenleg már a VIII. osztálynak megfelelő fizetést élvező tanárokat a IX. osztályba kellene visszautasítani. Maga a §. szerzője is érezte e §. igazságtalanságát, mert. ugyan-e §. második bekezdésében orvosolni akarja a sérelmet azzal, hogy kimondja: „A magasabb fizetési osztálynak megfelelő beosztásnál a.z