Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-10-07 / 41. szám

kapcsolatban elrendelte a gyűlés a megüresedett vil. tanácsbirói és a világi aljegyzői szék betöltését. Nevezetes és kiemelendő, hogy az egyházmegyének járó államsegélyhez való igényéről mind a lelkészi, mind a tanítói kar lemondott, s elhatározta, hogy a segély egy része t.őkésíttessék, nagyobb része pedig olyan szegényebb gyülekezetek segélyezésére fordíttassék, a melyek felekezeti iskolát tartanak fenn. Az atyaíiak szerénysége. Megrepetálhatjuk ezt a czímet, olvasva a Reiigiónak épen a bennünket szerénységre tanítani akaró számában Siposs Ágostonnak a reverzálisokat törvényesítő 1894. XXXII. t.-czikkről szóló fejtegetését. Az új egyházpolitikai törvények megalkotása idején a leghevesebb tiltakozás a róm. kath. táborból hangzott fel s a tiltakozás még külön politikai pártot is teremtett, a lucns a non lucendo „néppárt"-ban. S íme ma, bár csak a legutóbb lezajlott r. kath. nagygyűlésen is tiltakoztak az új törvényekkel szemben, mégis van közöttük egy, a melynek visszacsinálását pápás atyánkfiai nemcsak nem kívánják, hanem még tovább is szeretnék fejleszteni. Ez az 1904. évi XXX. t.-czikk. Siposs Ágoston konstatálja, hogy ha a reverzálisokra vonatkozó statisztikai adatokat tekintjük, „akkor a dolog igen pompásan fest; mert azokban évről-évre arról olvasunk: hány egyességgel köttetett több a katholikus, mint a más vallású házasulandó fél javára". Az ő érző szívének, vagy igazabban szólva: kapzsiságának ez nem elég, mert hiszen vegyesházasságot lehet kötni reverzális nélkül is és a meg nem egyezés esetén a gyermekek vallására nézve még mindig érvényben van az 1868. LIII. t.-czikk. Ez pedig „útjában áll a katholiczizmus terjeszkedésének". Mi kellene tehát Siposs Ágoston úrnak és egyházának ? Az 1868. LIII. t.-cz. eltörlése és az 1904. XXXII. t.-czikk olyan módosítása, hogy reverzális necsak a házasság megkötése előtt, hanem az után is adható legyen. A törvénynek „csak akkor örülhetnének és úgy volna valóságos hasznuk belőle". — Ertjük, értjük; de talán egy dolgot mégis kifelejtett S. Á. úr. Talán jó volna még követelni azt is, hogy a vegyesházasságok kizárólag csak r. kath. papok előtt legyenek megköthetők! így válnék azután teljessé a pápás „szerénység" !! Az Irsay-ügy. A kolozsvári ref. egyházmegye fegyelmi bírósága f. hó 2-án tárgyalta Irsay József, kolozsvári elmozdított lelkész perújítási kérvényét. A bíróság egy szótöbbséggel visszautasította a kérelmet. A mint a napilapokban olvassuk, a bíróság határozata nagy felháborodást keltett Irsay hívei között. Gyűlést tartottak s ezen elhatározták, hogy memorandumot intéznek báró Bánffy Dezső főgondnokhoz, a melyben kijelentik, hogy ha Irsaynak igazságot nem szolgáltatnak, kilépnek az egyházból. Elhatározták azt is, hogy tíztagú küldöttséggel a király elé járulnak ós attól kérnek jogorvoslatot. — Szóval az áldatlan és csúnya ügy nemhogy feledésbe menne, hanem mind nagyobb hullámokat ver, szégyenére egyházi életünknek. ISKOLA. Tanárválasztás. A mezőtúri gimnázium fentartó testülete Vasadi Balogh Györgyöt választotta meg helyettes tanárrá. Alapítvány a debreczeni egyetemnek. A békésbánáti ref. egyházmegye, legközelebb tartott közgyűlésén, 10,000 korona alapítványt szavazott meg a Debreczenben felállítandó egyetemre. Az alapítványt tíz év alatt fogja az egyházmegye befizetni. A miskolczi ref. felsőbb leányiskolában, a nyár folyamán megkezdett átalakítások és új építkezések következtében a tanítás csak nov. 1-én fog megkezdődni. A sárospataki főiskolán a folyó iskolai évre 49 I., 33 II., 31 III. és 22 IV-óves theologus; továbá 31 I., 26 II., 15 III. és 6 IY-éves joghallgató iratkozott be. Az akadémiai hallgatók összes száma ekképen 135. A debreczeni főiskolán az 1906 -7. iskolai évre 629 gimnáziumi, 179 tanítóképezdei növendék, 187 joghallgató és 145 theologus iratkozott be. Az iskola növendékeinek összes száma 1140. EGYESÜLET. A Budapesti Ref. Ifj. Egyesület új helyiséget bérelt az Erzsébet-körút 7. szám alatt. E helyiségnek, a mellett, hogy könnyen megközelíthető, még azon előnye is van, hogy közvetlen mellette van a skót misszió imaterme s ettől csak egy fal választja el. A skót misszió vezetősége megengedte, hogy az egyesület e nagytermet hetenként egyszer igénybe vegye s helyiségéből átjáróajtót törhessen. Áz új helyiségben új reménnyel ós újult hittel óhajt az egyesület munkához látni. Az egyesület választmánya felhívást intézett az egyesület minden tagjához és ismert barátjához, hogy támogassák e munkát fokozott buzgósággal s a ki nem bír eleget tenni a rendes tagsági kötelességeknek s a gyűléseket nem látogathatja, az inkább legyen igazi pártoló tagja az egyesületnek. Az „Ébresztő" szerkesztője, Csűrös István, ki hat éven át példás buzgósággal fáradozott a magyar evangéliomi ifjúság ez egyetlen lapjának szerkesztésén és terjesztésén, a lap szerkesztéséről lemondott. A lap szerkesztésére dr. Fleischer Gyula kéretett fel. Kívánjuk, hogy az új szerkesztő sikerrel építhessen a régi fundamentumon. A vasárnapi iskolák világszövetsége 1907 május 23-án tartja internaczionális gyűlését Rómában. Kívánatos lenne, hogy hazánkat minél többen képviseljék s a küldöttek minél több munkáról adhassanak számot. Evangéliomi mértékletességi mozgalom. Az Európában jelenleg legelterjedtebb mértékletességi egylet, a „Kék Kereszt-egylet" szept. 5. és 6-án tartotta nemzetközi gyűlését Zürichben. 150 küldött jelent meg. Az egylet alapítója, Rochat Lajos genfi ref. lelkész, egészségi okokból lemondott elnöki tisztéről. Utódjául fivérét választották meg. A hálaadó istentiszteleten Fischer esseni ós Pestalozzi szent-galleni lelkészek prédikáltak. A gyűlés igen élénken folyt le. A budapesti Kék Keresztegyletet, dr. Fleischer Gyula képviselte, ki a gyűlés tárgyalásairól és határozatairól legközelebb részletesebb jelentést fog közzétenni. A budapesti főiskolák Bethlen Gábor-Köre szept. 29-én tartotta alakuló közgyűlését a ref. főgimnázium dísztermében. A tisztikar következőképen alakult meg. Elnök: Madai Gyula, segítségügyi alelnök : Torday Géza, pénzügyi alelnök: Kovács Dezső, belmissziói alelnök: Oöde Lajos, irodalmi alelnök: Csobán András, főjegyző : Szabó Zsigmond, jegyző: Kalocsa István, főtitkár: Végvári István, titkár: Peihő István, pénztáros : Vajda Béla, ellenőr: Gyarmati, könyv- és levéltáros: Bánóczy Endre, háznagyok: Wagner Géza és Gyökössy Dániel. Az elnök-