Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-30 / 40. szám

téseiket. Ezeken a hátráltató körülményeken változtatni kellene valahogy, mert a 3—4 napos közgyűlések tömérdek költséget emésztenek fel. A gyűlés szept. 21-én, d. e. 10 órakor vette kezdetét a ref. főgimnázium dísztermében, Baksay Sándor püspök szép imádságával. Dr. Darányi Ignácz főgondnok akadályozva levén a megjelenésben, helyét, mint legidősebb jelenlevő egyházmegyei gondnok, gr. Degenfeld Lajos foglalta el. Ennek következtében elmaradt a gondnoki megnyitó beszéd, s elmaradt az is, a mit pedig sokan vártak, hogy tudniillik szóba kerül a 48. XX. törvényczikk végrehajtására vonatkozó kormány-nyilatkozat. Nem került elő ez a fontos tárgy a püspöki jelentés során sem, s a dunamelléki kerület véleményének megnyilatkozása, mint már sok más fontos kérdésben, elmaradt, vagy majd csak elkésve történik meg. Igaz, hogy ebben a kérdésben már nyilatkozott a zsinat s ennek folytán sokan úgy gondolkozhatnak, hogy nincs szükség a kerületek nyilatkozataira. De mi mégis úgy ítéljük, hogy ez épen nem felesleges. Nem felesleges, mert egyfelől a közigazgatási hatóságok nyilatkozatai csak súlyt adnának a törvényhozó testület nyilatkozatának ; másfelől pedig jelezhetnék azt, hogy a kerületek hogyan s miként gondolkoznak a törvény további végrehajtásának módozatait illetőleg. Ha az egyes kerületek úgy hallgatnak, mint a Dunamellék, akkor a konvent majd ismét tájékozatlan lesz a közvéleményt illetőleg s teendő lépései, meglehet, hogy újra visszatetszést és elégedetlenséget keltenek, mint már annyiszor az utóbbi időkben. Pedig hát voltaképen nem a konvent a hibás, hanem az alsóbb fórumok, a melyek eleve nem nyilatkoztak. De mindezektől eltekintve is, a kormányleirat, sem a segélynyújtás mértékét, sem főként annak formáját illetőleg nem kielégítő. Vájjon nem volna-e tehát érdemes, sőt szükséges azzal a kerületi gyűléseknek is foglalkozniok ? Szerintünk igen. Vezetőink, gj'űléseink azonban, úgy látszik, másként vélekednek. S ezen már nem segíthetünk, ha őszintén sajnáljuk is. A gyűlés megnyitása után Petri Elek tanácsbiró és Benkö István lelkészi aljegyző tette le a hivatali esküt, majd pedig a püspöki jelentés következett, a mely, a kerület életéről való beszámoláson kivül melegen emlékezett meg a kerület halottairól. A püspöki jelentéssel kapcsolatban elrendelték a szavazást a megüresedett tanácsbirói tisztségekre és a konventi tagokra. A lelkészi vizsgálatokról szóló jelentés során a lelkészvizsgáló bizottság tagjai közé beválasztották Petri Elek budapesti lelkészt. A szept. 23-ra kitűzött papszentelésre vonatkozó bejelentések után a miniszteri intézvények és a hatósági megkeresések kerültek tárgyalás alá. Ezek során tudomásul vették a baptista felekezet elismertetését, az 1906. évre eső államsegély kiutaltatását; felhívták a tanítókat a Magyar Gazdaszövetség törekvéseinek támogatására ; az énekeskönyv kiadási jogának tisztázása végett bizottságot küldöttek ki; az Orsz. Prot. Árvaegyletnek a Madas-alapból 10,000 kor. segélyt utalványoztak ki, és melegen üdvözölték Scholtz Gusztávot, a bányakerület új püspökét. A szept. 22-diki ülésben, a melyen Baksay Sándor és dr. Darányi Ignácz főgondnok elnököltek, dr. Szabó József ideiglenes kerületi vagyonkezelő jelentése után a konventi tagokra elrendelt szavazás eredményét hirdették ki. Megválasztattak, lelkészi részről: Ádám Kálmán, Mády Lajos és Petri Elek rendes, Mészáros János, Szöts Farkas póttagokká; világi részről: dr. Vécsey Tamás, dr. Nagy Dezső és dr. Puky Gyula rendes, Kolosi József és dr. Szeless József póttagokká. A Stand Lajos elhunytával megüresedett egyházkerületi vagyonkezelői állásra két jelöltje volt a közgyűlési tagoknak : dr. Szabó József, a pesti egyházmegye ügyésze és Ádám György táblai bíró. A megejtett szavazáson a többséget dr. Szabó József nyerte el, a kiben tehetséges és buzgó embert nyert a kerület. Ezután a számvevőszék jelentése került sorra. Sógor Endre számvevő elkészítette a kerület birtokában levő alapítványok kimutatását s a számszók azt ki is nyomatta. Tekintettel azonban arra, hogy a kimutatás még nem teljes, a vagyonkönyv elkészítése még egy évre függőben hagyatott. Az 1905. évi zárószámadásokat a közgyűlés tudomásul vette s egyszersmind megállapította a kerület 1907. évi költségvetését, a mely 294,195 kor. 61 fill. szükséglettel szemben 338,529 kor. 72 fill. fedezetet s így 44,334 kor. 11 fill. felesleget mutat. Az ülés végén, Benkö István aljegyző előterjesztése mellett, az egyes egyházközségekben felmerült adásvételi ügyeket tárgyalta le a közgyűlés s azokat, egynek kivételével, helyben is hagyta. Szept. 22-én délután a bírósági ügyeket intézték el, 23-án délelőtt pedig az új lelkészek ünnepélyes felszentelése történt meg a Kálvin téri templomban. A 24-diki ülés első pontja a theol. választmány jelentése és ennek kapcsán a theol. akadémia filozófiapedagógiai tanszékének betöltése vala. A tanszékre hárman adták be pályázatukat: dr. Pruzsinszky Pál, a budapesti ref. főgimnázium rendes tanára, Juhász László és Ágoston Sándor segédlelkészek. A megejtett szavazáson, 5-tel szemben 42 szavazattal dr. Pruzsinszky Pál választatott meg rendes tanárrá, olyképen, hogy tanszékét a folyó iskolai év második felében lesz köteles elfoglalni. Az új tanár, jeles képességeivel, irodalmi munkásságával és buzgó egyháziasságával biztos reménységet nyújt arra nézve, hogy benne megfelelő erőt nyert a budapesti theologia. A theol. választmány jelentése után került szőnyegre a f.-baranyai egyházmegyének a budapesti theologiának Kecskemétre áthelyezése tárgyában felterjesztett indítványa. Bár meg voltunk győződve, hogy a közgyűlés nem fog segítő kezet nyújtani a rég behegedt sebek felszaggatásához, mégis azt hittük, hogy ez az indítvány hosszabb vitát fog kelteni. Azonban kellemesen csalódtunk. A köz-