Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-09-23 / 39. szám
Ez előkészítés intézete a theologia. A theoiogiai intézet nem lehet az egyház testétől elszakított (Korint. 12, Ef. 4 stb.), attól függetlenül működő „szabadegyetem", a „tudomány" Bábel-tornyát építve, a Krisztust az égből letagadva. Mert az előbbiek szerint a sok tag egy test, a lelkipásztori diakonia pedig jelentékenyen az egyház tagja, így hát annak előkészítő, „szülő" mestere, a theologia, mennyivel inkább a Krisztus testének tagja. Különösen e téren sehol, semmiképen és sohasem szabad megengedni a Krisztus testének, az anyaszentegyháznak szétdarabolását. A theologus, ha szükséges, a theoiogiai kurzus után és kivül hallgassa a -— „független egyetemet". Merénylet volna még gondolatnak is, hogy theologiánk valaha államivá vedlenék át, a mint népiskoláink átvedlettek; de merénylet volna az is, hogy a mostani theologiáinkon kivül elfogadnánk egy, az egyház testétől független egyetemszérű theologiát, oly módon, hogy az érettségi után csak ott képzett theologusok egyházunk lelkészei is lehetnének, a nélkül, hogy az egyházunk testéhez közvetlen kapcsolt theologiáink valamelyikén a kurzust elvégezték volna. „Bizony, bizony, mondom nektek : a ki a juhoknak akiokba nem az ajtón mégyen be, hanem másünnét hág be, lopó és tolvaj ; a ki pedig az ajtón megyen be, a juhoknak pásztora az".3 3 Az egyháztól független „egyetemi" lelkészképzés, mely nem az egyház közvetlen szerve, nem is nyújthat garancziát a hithű előkészítésre nézve; a külföldi szomorú tapasztalatok feltétlenül ezt mutatják. Ezeknek a „keresztről való tudomány . . . bolondság",3 4 — a mi evangéliomunk „homályos", mert „elméjeket megvakította e világnak Istene",3 5 kikről „sírva" mondja Pál, hogy „a Krisztus keresztének ellenségei".3 6 Annyival inkább is veszedelmes az ilyen szabad egyetemi theologia, „mert lészen oly idő, melyben az igaz tudományt el nem szenvedik ..."37 Pedig ez az idő, a régebbi keletű raczionalizmus és a jelen materializmus és skepszis korában itt volt és itt van, és ugyancsak önti mérgét a külföldi egyetemi theologiákon. Azért épen ma és épen a hit munkásainak képzésére nézve szól az intés: „meglássátok, hogy valaki bennetek zsákmányt vessen az emberi bölcseségnek és a csalárdságra rendeltetett hijábavaló tudománynak általa, mely . . . e világnak betűi szerint s nem a Krisztus szerint vagyon".3 8 Nem a külön, független területű világi tudomány, hanem a világias és hamis hittudomány értendő itt. Ugyancsak a vallásos hitre értendő : „a ti értelmetekből ki ne álljatok, se pedig meg ne háboríttassatok . . ."3 9 33 Ján. 10 :1, 2. 3 4 II. Kor. 1:17. 3 5 II. Kor. 3 : 3—4. 3 6 Fi-Iip. 3 :18. 3 7 II. Tim. 4:3. 3 8 Kol. 2 : 8. 3 9 II. Thess. 2 : 2. Az apostol e parancsában jelen viszonyaink szerint exegetálhatjuk az igaz krisztusi hitet általában és a keresztyén református hitet különösen, még pedig a függetlenné lett theologiának megeshető hitellenes irányzatával való elfordítás („ki ne álljatok 1") és a beláthatlan politikai és történelmi fejlemények szerint az ultramontanizmus által való megháboríttatás eshetőségének éles figyelembevételével. Pál volt a legliberálisabb valamennyi apostol között; sokan az első református embernek szeretik nevezni. Igen, liberális volt a határig: Krisztusig; de azon túl összezúzta az ördög mesterségét, a féket nem ismerő ultra-liberalizmust; mert ha a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a mi hitünk és prédikálásunk. Legyünk hát ámbár mi is „liberális"-ok, de Pál-féle keresztyén-liberálisok. Mint a 37. dics.-ben énekeljük: „Őrizz hamis tudománytól, Hogy mi ne tanuljunk mástól . . stb. Hja, de a korszellemmel kell haladni, -— -hangzik százfelől, különösen azok részéről, a kiknek nyíltan vagy rejtetten „füleik viszketnek". De hát a mikor az örökkévaló Isten előtt ezer esztendő annyi, mint egy nap,4 0 mi az a korszellem? Az, a mi megavul, és a jövő „korszellem "-sorozatok is megavulnak s egyik a másik élőtt nevetséges bolondság lesz. A korszellemekénél tekintélyesebb parancs az isteni: „maradjatok én bennem;41 „legyetek állhatatosak és tartsátok meg a néktek adatott tudományt". . . *j ! r Ennek erős biztosítékai a szorosan és elválaszthatlanul egyházunk testéhez csatolt és így ellenőrző felügyelet alá rendelt, merőben felekezeti '(és nem állami vagy bármiként is független) lelkészképző-intézeteink. De ám ezek aztán mint ilyenek működjenek. Hála Istennek, hogy mint ilyenek működnek. Mennyei betűkkel ragyogjon mindenik theologiánk kapuja felett: „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki nem mehet az Atyához, hanem én általam";4 2 ott ékeskedjék a leendő lelkészek tanárainak szívóben: „más fundamentumot senki nem vethet azon kivül, a mely egyszer megvettetett, mely a Jézus Krisztus". Hogyha valaki épít e fundamentömra „aranyat, ezüstöt, drágaköveket" vagy „fát, szénát, pozdorját", „mindenek munkája nyilván lészen".4 3 Mert elsősorban a theoiogiai tanárok „Isten mellett munkálkodó szolgák" (9. v.), hiszen Istennek képeznek szolgákat, mint lelkipásztorokat. Mi lenne református egyházunkból, mi lenne a keresztyén hitből, ha a forrásnál, az első közvetítésnél a só megízetlenülne ?! Megízetlenülne tőle az egész 1 Hamis tudományból eredő hamis beszédek hallgatása által a hívek hite megromolhat, mert: „a hit hallásból 40 90. zs. "Ján. 15 í 4. 4 2 Ján. 14:1. i 3 >l. Kor. ;3 :11-f 13. (lavorn és Hausner Egyházfelszerelő és oltárépitŐ müintézet. Úr asztalterítők, kelyhek, borkancsók gyártása. Budapest, IV., Váczi-utcza 4L ^ v - r hiT a i • r .«w<f
