Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-16 / 38. szám

Madár Mátyás jegyző az egyházmegyei lelkészegyesületek működéséről számolt be, s ennek kapcsán került tárgyalásra a kerületi gyámolda kérdése. Sajnos, a dunántúli kerület gyámintézete nem képes a szükségleteknek megfelelni s több év óta már a kerület állandó segélyére szorul. A felett folyt tehát a tanácskozás, hogy bezárják-e az intézetet, vagy pedig milyen expedienst találjanak a bukás kikerülésére. Az előadó a baj okaképen a tanítóknak a gyámintózetbe felvételét mutatta fel, s ebből kifolyólag hosszabb vita indult meg a felett, hogy a tanítók kirekesztessenek-e az intézetből, vagy ne ? A gyűlés végül a tanítók bennhagyása mellett döntött s ez alapon kérte ismét a kerület gyámolítását. A parókhiális könyvtárt illetőleg az volt a vélemény, hogy nem erre, hanem iskolai népkönyvtárakra és lelkészegyesületi könyvtárra van szükség. A liturgia egyesítése kérdését bizottsághoz utasították, és helyeselték azt az indítványt, hogy egy olyan vallástani kézikönyv legyen, a melyben az összes elemi osztályok tananyaga bennfoglaltatik. E kérdések megbeszélése után Pröhle Károly lajtaujfalui lelkész tartott felolvasást: „A szoczializmus és protestáns egyházunk" czím alatt, és azt mutatta ki, hogy igazán helyes szoczializmus csak az lehet, a mely az evangéliomi keresztyénség alapján áll. A felolvasás köztetszést aratott s a gyűlés el is határozta annak kinyomatását. Löw Fülöp a soproni belmissziói egyesület áldásos és szép sikerű munkáját ismertette ; végül pedig a pénztár állapotáról szóló jelentést hallgatta meg és hagyta helyben a közgyűlés. Ugyancsak szept. 5-én ülésezett az ének- és zenepártoló egyesület is, dr. Berzsenyi Jenő és Stettner Gyula esperes elnöklete alatt. A megnyitás után Bancsó Antal tett jelentést az egyesület működéséről és a pénztár kedvező helyzetéről. Az egyesület hat gyülekezetnek 60—60, két gyülekezetnek 40—40 korona, a tanítóegyleteknek 3—3 korona segélyt szavazott meg, s ezenkívül több gyülekezetnek chorál-könyveket és énekeskönyveket adományozott. Támogatásába vette a gyűlés a Sárospatakon megjelenő Protestáns Zeneközlönyt is s megrendelésre ajánlotta a tanítóegyleteknek, megígérvén, hogy az előfizetési összegeknek felét fizetni fogja. Miután az egyesület által kibocsátott „108 dallamos" énekfüzet elfogyott, a gyűlés elhatározta a füzetnek újból leendő kiadását. Szept. 6-án reggel gyámintézeti istentiszteletre gyűltek össze; istentisztelet végeztével pedig kezdetét vette az egyházkerületi közgyűlés, a melyen az elnöki széket Oyurátz Ferencz püspök és Ihász Lajos felügyelő foglalta el. Ihász Lajos megnyitó beszédében a szoczializmus kérdésével foglalkozott és egy kerületi tűzkárbiztosító intézet felállításának a gondolatát vetette fel. Hanzély János felügyelőnek világi jegyzővé megválasztása után az egyetemes gyűlésre küldötték ki a képviselőket, majd pedig a miniszteri leiratokat vették tudomásul. A püspöki jelentés során örömmel vették tudomásul, hogy a megtartott Bocskay-ünnepélyeken a Bocskayalapra 1600 korona gyűlt össze, majd pedig a 48. XX. végrehajtására vonatkozó miniszteri nyilatkozatot vették tárgyalás alá. A gyűlés erre vonatkozólag Horváth Sámuel esperes indítványát fogadta el, a mely szerint a kerület köszönettel veszi ugyan a kilátásba helyezett 3 millió koronát, azzal azonban a prot. egyházak jogos igényeit kielégítve nem látja ós teljes mértékben fenntartja a két egyház közös bizottsága memorandumában a törvény végrehajtását illetőleg lefektetett alapelveket. Az egyházak valláserkölcsi életére és a lelkészek belmissziói tevékenységére vonatkozó kedvező adatokat örömmel vették tudomásul; a népmozgalmi adatok azonban nagy szomorúságot okoztak. Részint a megélhetés nehézsége, részint a könnyebb megélhetés erősen megindította a kerület gyülekezeteiben is a kivándorlást, a mely a lélekszám tetemes csökkenését vonta maga után. Bizony a szocziális kérdések itt is előtérbe nyomulnak, s ha ezek miatt egyházainkat pusztulásnak nem akarjuk kitenni, mind a gyülekezetekben a lelkészeknek és tanítóknak, mind a felsőbb egyházi hatóságoknak behatóan kell foglalkozniok a szocziális kérdésekkel s fel kell venniök híveink anyagi ügyeinek gondozását is. Bancsó Antal a főiskolai ügyekről tett jelentést, s ezek során a közgyűlés a soproni theol. akadémián az írásmagyarázat és systematica theologia tanszékére, 2400 korona törzsfizetóssel és 400 kor. lakáspénz-illetménnyel Pröhle Károly lajtaujfalui lelkészt választotta meg, rendkívüli tanári minőségben. A debreczeni főiskolán szervezendő filozófiai fakultás költségeinek fedezéséhez a kerület nem járult hozzá. Majd a pénzügyi bizottság jelentése következett, Hering Zsigmond előterjesztésében. Ennek során Alsó-Lendvának 14,500 kor. segélyt folyósítottak ; kimondták, hogy a tűzkárbiztosítási szerződést továbbra is az Első Magyar Általános Biztosító Társasággal kötik meg; a kőszegi leányiskola pénzkezelésének megvizsgálásával a főszámvevőt bízták meg. A délutáni ülésen hosszabb vitára adott alkalmat a soproni tanítóképző ügye. A kerület nem igen képes az intézetet modern színvonalon tartani; tehát vagy újabb áldozatok meghozatalára van szükség, vagy pedig át kell engedni az iskolát az államnak. Az államosítás gondolata azonban, egészen helyesen, élénk visszatetszést szült. A kérdésben nem is történt .döntés, hanem az elnökség bízatott meg annak tanulmányozásával és annak kipuhatolásával, hogy az állam minő feltételek alatt venné át az intézetet. Kimondta a gyűlés, hogy a kerület történetét megíratja. A mű szerkesztésével Payr Sándor theol. tanárt bízta meg.