Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-01 / 1. szám

Alkotni a mesterinasok és segédek részére otthonokat, szállókat, mulattató és szórakoztató köröket. Ifjúsági egyleteket; sőt felnőttek részére is. A hol ez keresztül nem vihető, odahatni, hogy a meglevő társaskörök a vallásos irányú folyóiratokra és müvekre figyelemmel legyenek. Hasonló jogot kell azonban biztosítani a róm. katholikusoknak stb.-nek is. A felekezetünkhöz tartozó munkásságnak szervezése és vezetése egy további, kétségkívül nem könnyű, de nagyon fontos feladat. A községi élet ezernyi eseménye és törekvése közt minden fordulatnál érvényesítenünk kell saját kálvinista meggyőződésünket. Itt van a vasárnapi munkaszünet, az alkoholizmus, az elbukott leányok, az elhagyott gyermekek ügye. A főiskolai ifjúság vallásos és erkölcsös nevelése. Az idevágó irodalom fejlesztése vagy támogatása. A cseléd-otthonok, árvaházak, foglalkoztató-műhelyek létesítése. További feladat volna kivándorló hitsorsosaink részére olyanféle ügynökségek létesítése, mint a milyeneket a Szent Rafael-Egylet tart fenn róm. katholikusok részére. Ezenkívül azonban nyílni fog számtalan más feladat, mert a fejlődő élet szinte naponta újakat szül. A fő az, hogy a Kalvin-szövetség vegye ki részét a társadalmi reformok nagy munkájából. Terjessze ki tevékenységét mind arra, a mi a jelzett keretbe vág. Fogjon komoly munkához, példát mutatva a felserdülő nemzedéknek abban, hogy a mindennapi kenyérért folytatott harczon kívül vannak fenköltebb czélok is ós az ezek iránt való érzéketlenség nem ok a büszkeségre, mert tompult szív és korlátolt értelem szomorú terméke. A szövetségben lennének alapító, rendes és pártoló tagok. Az alapítvány összege lenne legalább 100 korona. A rendes tagsági díj 5 korona; a pártoló tagok egyszersmindenkorra 1 koronát fizetnének. Választandó volna 2 elnök, ugyanannyi alelnök és titkár. A szövetség, mihelyt teheti, szervezzen vidéki központokat, megfelelő hatáskörrel és külön tisztikarral. A közgyűlés esetleg a Protestáns Irodalmi Társasággal közösen tartandó. A bevételek fokozása végett egyes helyeken a létesített, vagy létesítendő szövetkezetek stb. felhivandók volnának, hogy jövedelmük egy részét e czélra fordítsák. A tervezetben egy nagy konczepczió áll előttünk. Nagy konczepczió, mind abban a tekintetben, hogy egyházunkat reá igyekszik vezetni a szoczializmus nagy kérdéseivel való rendszeres foglalkozásra; mind pedig abban, hogy alkotó erejének érvényesülését egy olyan mezőre is ki akarja terjeszteni, a mely mező eddigelé majdnem teljesen kikerülte figyelmünket. Lehet, hogy lesznek olvasóink között olyanok is, a kik úgy vélekednek, hogy van nékünk elég tenni és alkotni valónk az egyházban magában is, s attól félnek, hogy a Kalvin-szövetség szellemi és anyagi erőink újabb megosztására vezetne. Mi azonban úgy vagyunk meggyőződve, hogy a szocziális kérdésekkel való foglalkozás és a szocziális természetű alkotások szintén halaszthatatlan feladatát képezi egyházunknak. A szoczializmussal, mivel nincs hatalom többé, a mely elfojthassa, s mivel van benne sok jogos és méltányos követelés, — okvetlenül le kell számolnia társadalomnak, államnak és egyházaknak, mert különben szétfeszíti eresztékeiket és romba dönti őket. A szoczializmus csak úgy illeszkedhetik bele veszedelem nélkül a fennálló rend keretébe, ha társadalom, állam és egyházak egyaránt közreműködnek arra, hogy annak jogos és méltányos követelései teljesüljenek, veszedelmes elemei pedig közömbösíttessenek. Meg kell ásni a medret, a melyben a szoczializmus zavaros árjai lefolyhassanak; mert ha nem, vagy épen mesterséges gátakat emelünk elébök: kitörnek és mindent elborítanak. Örömmel üdvözöljük tehát a Kalvin-szövetséget, s hazánkat, egyházunkat szerető lélekkel őszintén kívánjuk, hogy minél előbb testet ölthessen és megkezdhesse áldásos működését! Hamar István. A keresztyén szövetségesek genfi konfereneziája. E lap olvasói közül bizonyára voltak néhányan, a kik figyelemmel olvasták el a keresztyén szövetségesek berlini gyűléséről szóló jelentéseket. A kik elolvasták, tudják, hogy már ezen a gyűlésen is mily hatalmasan zúgott az Úr Lelkének szele, s hogy Európa különböző országaiból és természetesen különösen Németország különböző államaiból, mily sok ezer lélek sereglett egybe, hogy bizonyságot tegyen a Krisztusról, hogy erőt merítsen a vele kötött szövetség megtartására s hogy megújítsa fogadását, a melyet először akkor tett, a mikor megértette, hogy az emberi élet mily nyomorult, mily rideg s mily boldogtalan a Megváltó éltető szeretete nélkül. A jövő évben még óriásibb méretű s bizonyára következményeiben is még jelentőségteljesebb gyűlést tartanak a keresztyén szövetségesek. Berlinben csak az európai szövetségesek gyűltek össze. A jövő évben Genfben, Kálvin városában tartandó gyűlésre az egész világ keresztyén szövetségesei küldenek képviselőket. Azután a jövő év jubileumi év is lesz. 1906. február 2-án lesz 25 éve, hogy dr. Clark Ferencz amerikai lelkész Willistonban az első keresztyén szövetséget megalapította. Azelőt mindenféle szép szórakozáisal, zenével és játékkat igyekezett gyülekezete ifjúságát az egyházhoz