Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-09 / 37. szám

lehetett tartani, miután a visszaélés fölfedezésével a vizsgálattól minden tanuló visszalépett. Honnan e meg­döbbentő jelenség, mely szinte a közélet kavargó piaczát állítja szemeink elé ? Hiszen a régi iskolában is voltak diákcsinyek, a melyekről kollégiumaink hagyományai egész legendákat szőnek; de azok, még ha az iskolai rend kijátszására irányultak is, erőtől duzzadtak, — míg a mai visszaélésekben csak gyengeség nyilvánul. Talán az ifjúság fizikai vagy szellemi gyöngeségét jelenti e tünemény? Talán, mint a költő mondja: nincs magasra vívó szenvedelme? Lehetetlen. Én nem hiszek a Rousseau­féle elméletben, hogy, a műveltség haladásával az er­kölcsi erő hanyatlása járna karöltve. A társadalomnak az a laza erkölcsi felfogása, mely mindenütt a könnyű boldogulást, a munkanélküli sikert keresi, mely nem ismeri a munka és küzdelem gyönyörét, csak az elért siker gyümölcsét élvezi, s mely a jogosulatlan ambicziót és erkölcsi alap nélküli kapaszkodást is czélra vezeti, — ütött rést az iskola falán, s a szülei ház és társadalmi érintkezés útján behatolt az iskolába is, hogy megingassa az ifjúság erkölcsi egyensúlyát s a kötelességérzet he­lyett a könnyű boldogulás vágyát oltsa szívébe. Egy darab társadalmi kóranyag e jelenség az iskola testében, melyet ki kell irtanunk a nevelés minden eszközével. Az erkölcsi világrend követelményeit, hogy az erénynek meglegyen a jutalma, a kötelességmulasztásnak meg­legyen a büntetése, meg kell óvnunk legalább az iskola eszményi világában, hogy ezáltal az életre is nemesítő­leg hathassunk; különben az erkölcsi nevelés létjogo­sultságát veszítené el. A kötelességteljesítóst kell az ifjúság lelkébe plántálnunk, hogy ez legyen iránytűje az élet útjain ; akaraterejét kell edzenünk, hogy legyőzze a rá váró feladatok nehézségeit; jellemét kell szilárdítanunk, hogy a sors viharai alatt soha meg ne rendüljön. A régi kálvinista iskolák egyszerű és szigorú erkölcsei, melyekre nézve épen Sárospatakról és Debreczenből olyan meg­kapó képet fest Holmijában Bessenyei, e tekintetben is sok tanulságot nyújtanak, s a ref. tanárság csak ősei nyomdokában fog járni, ha legjobb igyekezetével mun­kálkodik az erkölcsi nevelésen. Az év kimagasló tanügyi mozzanatai közé tartozik tanügyi kormányunk néhány intézkedése is. Mindjárt az iskolai év elején a hazai tanárság osztatlan örömével találkozott az általa évek óta sürgetett gyakorlati tanár­képzés lerendezése. Nagyon ideje volt. Huszonkét évig állott e tekintetben középiskolai törvényünk vógrehajtat­lanul, mialatt csak a budapesti tanárképző-intézet gya­korló-iskolája vezetett be néhány tanárjelöltet évenként a tanítás munkájába; tanárjelöltjeink legnagyobb része szerén kiviü valaha mást látott volna — a főiskola padjairól lépett tanári kathedrájára. Elvégre most a 12 tankerületi főigazgatóság körében a gyakorlati tanár­képzésnek ugyanannyi állomása rendeztetett be állami ösztöndíjakkal, a közvetlen állami vezetés alatt álló tan­intézetekben. De hát miért csak épen ezekben ? Hiszen azoknak a tanárjelölteknek jórésze felekezeti iskolákba fog kerülni, melyeknek tanügyi szervezetével, eljárásával és egész szellemével megismerkedniük fontos érdekükben állana. Avagy talán a felekezeti középiskolák nem álla­nak azon a színvonalon, hogy a tanárjelölteket jövendő hivatásuk munkakörébe bevezethessék? Ellenkezőleg, nem egy felekezeti tanintézet jobban van berendezve pedagógiai könyvtárral és a tanítás szemléltető eszkö­zeivel, mint némely állami iskola; emellett a nevelő ós fegyelmező hatású iskolai tradiczió évszázadokon át job­ban megerősödött a felekezeti, mint az aránylag ifjú állami intézetekben. Hazai közoktatásunk egysége, az állami érdek azonossága pedig egyenesen megköveteli, hogy a gyakorlati tanárképzés a megkezdett szűk kör­ből állami költséggel a felekezeti iskolákra is kiterjesz­tessék. S egyetemes konventünk nemcsak a református iskola emelését fogja munkálni, de nemzeti közoktatás­ügyünknek tesz vele szolgálatot, ha az államkormánytól e követelmény megvalósítását sürgeti. A református is­kolai szellem van olyan erős hajtása a nemzeti életnek, hogy tanárképzésünkre is termékenyítőleg hathat. Másnemű érzéssel, sok tekintetben visszatetszéssel fogadta tanárságunk a közoktatásügyi kormánynak egy másik nagyfontosságú rendelkezését, az érettségi vizsgálati utasítást. Ez utasítás, melynek nevezetességéhez tartozik az is, hogy a véleményadásra hivatott összes testületek javaslataitól eltérően, az alkotmányos érzék hiányával bocsáttatott ki, tudvalevőleg több tanulmányi ágat töröl­vén az érettségi vizsgálat tárgyai közül, e vizsgálatot lényegesen megkönnyítette s ez által sok, tudományos életpályára nem való egyén előtt nyitott utat a főiskolai tanulmányokra. Az érettségi vizsgálatnak ilyetén meg­könnyítését a nagyközönség természetesen tetszéssel fogadja; de sokunknak a nemzeti tudományosság érde­kéből erős aggodalmaink vannak iránta. Alig fér ugyanis hozzá kétség, hogy a görög és német nyelvnek a gim­náziumi érettségi vizsgálatról való kiküszöbölése első renden e nyelvekben és irodalmakban való jártasságát fogja tanuló ifjúságunknak a mostani alacsony Színvonal­nál is lejebb szállítani; de visszahatással lehet közép-és főiskoláink általános tanulmányi színvonalára is. A görög irodalmi tanulmányok hanyatlása általában a tudo­mányos műveltség alapjait gyöngíti, míg a német nyelv pedig — a nélkül, hogy saját egykori tanárainak mód- iskolai elhanyagolása épen magyar fajunkat fogja mind-Gavora és Hausner Egyházfelszerelő és oltár építő mű­intézet. Úrasztalterítők, kelyhek, borkancsók gyártása. Budapest, IV., Váczi-utcza 41.

Next

/
Oldalképek
Tartalom