Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-08-19 / 34. szám
r> RO m li S jTA.N EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendök. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérezikk: A bérharcz. Keresztesi Samu. — Bibliásabb lelkészképzést. Objectiv. — Táreza: Az ó-testamentomi bibliai kritika. — Belföld: Vegyesházassági statisztika. Homola István. — Régiség: Adatok a heidelbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsorához. — Nekrolog: Ádám Gerzson emlékezete. H. Kiss Kálmán. — Egyház. •— Iskola. — Pályázatok. — Hirdetések. A bérharez. Sokan természetesnek, én határozottan természetellenesnek tartom azt a ma már általánossá vált gyakorlatot, hogy a munkásnak követelnie kell munkájának bérét, vagy jutalmát, hogy megélhessen. Keresztyén társadalomban nem elég1 csak tudni és hangoztatni az apostoli igazságot: a „munkás méltó az ő jutalmára", hanem azt meg is kell valósítanunk. Kell, hogy minden munkás, tehát nemcsak a magas állások betöltői s ezen állások terhének hordozói, hanem a legszerényebb munkás, a napszámos is megnyerje azt, a mire szerény viszonyai szerint szüksége van. Önzéssel sohasem lehetett és sohasem lesz lehetséges a társadalom nagy kérdéseit megoldani. Egy szemernyi méltányosság és szeretet azonban könnyen elsimítja az ellentéteket s kibékíti az ellenségeket. Az ellentétek körül már régóta heves harez folyik a munkaadók és munkások között; előbb csak az ipar, néhány év óta azonban már a mező munkásai között is. Vájjon van-e létjogosultsága a munkások ezen harczának? Előre bocsátva, hogy az ú. n. szocziálisták és anarchisták romboló törekvéseit a legképtelenebb támadásnak minősítem egyesek és az egész társadalom ellen s velíik szemben a törvény megtorló hatalmát a legszigorúbban alkalmaznám s a hazát nem ismerő és lázító vezéreket tetszetős pozicziójukban lehetetlenné tenni igyekezfr ném: a becsületes, dolgozni akaró és szerető munkásokat egyenesen védelmembe veszem. Ha meggondoljuk, hogy a munkás azon pillanatban, midőn munkáját beszünteti s nagyobb fizetést, béremelést követel, e követelésével egy koczkára ráteszi mindenét, kitéve magát és szeretteit a lehető legnagyobb nyomornak: be kell látnunk, hogy ilyen lépésre csak rendkívüli nagy ok kényszerítheti az embert. S valóban a legnagyobb ok: a megélhetés kényszere. Igényekről nem beszélek, pedig talán erről is lehetne szót ejteni; beszéljünk csak a legnagyobb igazságról: az életről. Élek; Isten életre hívott; szüleim, a hogy lehetett, felneveltek. Mikor a kalapácsot, gyalut vagy tűt elbírom: beállok a nemzet napszámosai közé, hogy megfeleljek Isten törvényének: „Arczod verítékével egyed a te kenyeredet." S én dolgozom szíves-örömest, mert a munkát nem átoknak, hanem áldásnak tekintem. Dolgozom, mert a munka lényem egyik első alapfeltétele, s ha nem dolgozom, nem is ehetem, s ha nem ehetem, életem oda van, elveszett. Az élet fentartása minden embernek nemcsak kötelessége, de joga is. Kötelessége, hogy az elvállalt munkát becsületesen elvégezze, mert csak így lehet joga arra, hogy munkájának bérét vagy jutalmát meg is kapja, hogy napról-napra élhessen. De hátha a munkabérből nem képes megélni? Itt következik be a harcz munkaadó és a munkások között. A munka-A 21,211/905. sz. a. kelt kőtelező miniszteri rendelet alapján az iskolák és óvodák padlói tj,Fónagy-féle Dustiess'-szel portalanítandúk a tüdövész terjedesének meggátlása czéljából. A rendelet értelmében a szert szétkiildi egyedül a gyártó czég: - . U ftMM V IUI jUMUVJUHUU IIIVyijULIUgH \JMm\j (J UMU'l I VllUflU l VI I.VI III VUl/ll U OtUI * OfcUinHIHI tf Jr m W ZJJ u i V». vy -n ERDŐS JÓZSEF és TÁRSA Budapest, VI., Szív-utcza 43. szám alatt, * Övaliodjunk utánzatoktól* Utasítások ingyen.
