Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-08-12 / 33. szám

Gyöngyösi Kiséri Andrásnak Positiones theologicaejét De uno vero Deo et sacro-sancta trinitate, a mely 12 4r. lapon 1615-ben jelent meg Heidelbergben (RMK III. 1151. sz.), Szinnyei az írók IV. köt. 47—48. h. életrajzban hibásan Pareus Collég. 1—12. 1. kiadottnak állítja. Hogy a mi az V. köt. 1071—1077. h. a Károlyi Andrásokról van írva, szintén javításra szorul, kétségtelennek találja, a ki a heidelbergi egyetem magyar tanulóinak névsorára tekint. Köztük van ugyanis egy 1586. szept. 23. beiratkozott Andreas Carolinus Pannonius, a ki előzőleg a vittenbergi magyar coetusnak seniora volt és mint jó verselő, barátjainak, Laskai Csókás Péter wittenbergi deáknak De homine czímű könyve (megjelent Wittenbergben 1585-ben), valamint Fegyverneki Izsák heidelbergi deáknak a Marloratus Thesaurus-ából készített s először Baselben 1586. kiadott Enchiridion-a mellé magasztaló és bizonyosan más mindenféle alkalomra is sok egyéb költeményt írt. Nincs tehát sem arra semmi szükség, hogy az Enchiridion 1610. évi baseli kiadása mellett is lenyomtatott versének újra megírásáért Szinnyeivel 1610-ben Baselbe az egyetemre utaztassunk egy másik Károlyi Andrást, és legkevésbbé, hogy épen azt, a ki 1616. júl. 27. iratkozván be a heidelbergi egyetemre, a vers első megjelenése idején nagy valószínűség szerint még meg sem született; sem arra nincsen semmi ok, hogy 1588-ban Sárospatakra tanárnak ugyancsak Szinnyeivel azt a Károlyi Andrást vigyük, a ki egy egész emberöltővel előbb, 1556-ban látogatott el Wittenbergbe. (Folyt, következik.) IRODALOM. Az állatok világa, Brehm Alfréd „Tierleben" czímű korszakos nagyművének magyar fordítása ismét gazdagodott két füzettel, a 179. és 180-dikkal. A füzetek a X-dik kötetbe tartoznak és folytatják az alsórendű gerincztelenek ismertetését. A 179. füzet az ágascsápú rákok életének leírásával kezdi és a tízlábú polipok közé tartozó szépia bemutatásával végzi. A 180. füzet folytatja a tízlábú polipok ismertetését, azután pedig a négykopoltyús polipokot ismerteti. Áttér ezután a haslábúak vagy csigák ismertetésére, s ezeknek rendeiből a füzetben a szárnylábú és a hátulkopoltyús csigák leírását találjuk. A füzetek ára 80—80 fillér; megrendelhető a kiadó Légrády Testvéreknél (Váczi-körút 78.) EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A várpalotai evang. gyülekezet Mohácsy Lajos gergelyi lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. A lőcsei evang. gyülekezetben f. hó 5-én foglalta el hivatalát az új lelkipásztor: Illgen Antal. A hivatalos beiktatást Weber Sámuel főesperes végezte. — A szentmártonkátai ref. gyülekezet, mint már jeleztük, f. hó 5-én fogadta kebelébe új lelkipásztorát: dr. Székely Józsefet. Az új pásztort Szilády Áron, halasi lelkész iktatta be hivatalába. Dr. Székely József Ján. evang. 21:15—17. versei alapján tartotta meg beköszönő beszédét, fejtegetvén annak szükségességét, hogy a pásztor szeresse mesterét, s felmutatva egyszersmind azokat a nehézségeket is, a mellyel a Krisztusnak eme szeretése jár. Az egyházközség szeretettel üdvözölte új pásztorát ; sőt résztvettek a gyülekezet örömében a község r. kath. vallású tagjai is, plebánusukkal élükön. Nyájnak és pásztornak őszintén kívánjuk az egymáshoz és Krisztushoz való szeretet boldogságát. Esperesbeiktatás. A tolnai ref. egyházmegye f. hó 2-án Szekszárdon megtartott ülésében iktatta be hivatalába új esperesét: Kátay Endre, dunaszentgyörgyi lelkészt. Az új esperest szívesen köszöntjük! Torony- és liarangszentelés. Az edvei evang. leányegyház július hó 29-én adta át rendeltetésüknek újonnan épített tornyát és abba elhelyezett harangjait. Az ünnepélyes istentiszteleten Rózsa Sándor, a beledi anyaegyház lelkésze imádkozott, a felavató alkalmi beszédet pedig Farkas Mihály esperes mondotta. A temetkezés szabadságának biztosítása. A magyarországi baptista szövetkezeti bizottság panaszt emelt gróf Andrássy Gyula belügyminiszternél a miatt, hogy egyes községekben, a hol községi temető még nincs, a felekezetükhöz tartozó halottak eltemetése elé, különböző czimeken, jogtalanul akadályokat gördítenek. A belügyminiszter most, figyelemhe véve a panaszt, az öszszes törvényhatóságokhoz intézett leiratában reá mutat arra, hogy 1867. évi XIV. törvényczikk a községek kötelességévé tette az arról való gondoskodást, hogy a temetkezés szabadsága mindenesetre biztosítva legyen. Felhívja a miniszter a leiratban az összes törvényhatóságokat, hogy ügyeljenek a törvény emez intézkedésének pontos megtartására. Gondosan,kell ügyelnie arra a törvényhatóságnak, a felekezetek közötti béke érdekében is, hogy a temetések lefolyása semmiféle kegyeletsértő módon megzavartatást ne szenvedjen. Gondoskodnia kell a törvényhatóságnak arról is, hogy ott, a hol a meglevő felekezeti temetőkbe más felekezetbeliek holttesteinek az eltemetése akadályba ütköznék, községi temetőket alakítsanak. Egyházi értekezlet. A vértesaljai ref. egyházmegyének alsó és vaálvidéki köre július 31-én, Székesfehérváron tartotta meg ez idei együttes egyházi értekezletét Koncz Imre esperes elnöklete alatt. Lévay Lajos sárkeresztúri lelkész „A Kálvin-szövetség és a szoczializmus" czímen szabad előadást tartott, a mely élénk vitát keltett. Mindazáltal végül kimondatott, hogy az értekezlet a Kálvinszövetség megalakulását örömmel üdvözli s felhívja a lelkészeket és híveket a szövetségbe leendő belépésre; tagjainak pedig figyelmébe ajánlja a szocziális kérdéseknek úgy elméleti, mint gyakorlati tanulmányozását s a szocziális irányú tevékenységet, mind az egyházi, mind a társadalmi téren, de mindenkor az evangélium szellemében, a keresztyén szeretet és igazságosság lelke által vezéreltetve. A stóla-rendezés tárgyában kiküldött bizottság javaslata alapján a palástdíjak egyöntetűen állapíttattak meg; azonban csak hivatalváltozás esetében fog az új szabályzat fokozatosan életbe lépni. A Kálvineum épület-tervezetét, bár többen önálló épületet szerettek volna, elfogadták s az egyházkerületnek is elfogadásra ajánlják. A parokhiális könyvtárakról szóló szabályrendelet-tervezetet is magáévá tette az értekezlet. A lelkészi és tanítói díjlevelekben foglalt naturáléknak pénzre változtatását nem, de a díjlevelek egyes tételeinek az új pénz- ós mértékrendszer szerint való átalakítását szükségesnek találta az értekezlet. Mivel a nagy munkaidő-