Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-08-05 / 32. szám

500 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 32. szám. Megvallom, én sem gondoltam, s ép azért nagyon örülök, hogy Danóczy Antal megismertetett, nem annyira e kötetben foglalt beszédekkel, mint inkább azoknak írójával. Hát Cz. Kovács Lajos csakugyan írt predikácziókat? Igen is írt és pedig, mint Danóczy az előszóban mondja: „Körülbelül 800 egyházi beszéd maradt hátra gyűjteményében, nem számítva a temetési beszédeket, imákat, ágendákat s más szertartási és alkalmi beszédeket. A legnagyobbrészt eredetiek, átdolgozott alig néhány van köztük, valamint kevés azon beszédeknek száma is, melyekhez az alapeszmét kölcsönözte. Több, mint 50 esztendei lelkészi tevékenység gyümölcsei e beszédek." Valóban csodálatos, hogy egy pap, a ki annyit írt, s a ki bizonyára jól ismerte szellemi munkájának értékét, „sohasem gondolt arra, hogy beszédei valaha nyilvánosság elé kerülnek. Halálos ágyán, végrendelkezése közben, tisztelői és jóakarói kérték, hogy ne engedje több, mint 50 éves lelkészi munkásságának gyümölcseit örökre a főgimn. könyvtár poros könyvei között nyugodni, hanem legalább egy kötetre való gyűjtemény hadd lásson napvilágot. Utolsó rendelkezéséből kifolyólag került tehát e gyűjtemény a nyilvánosság elé." Az önismeret és önbecsülés mellett mély, rendkívüli szerénység tűnik ki viselkedéséből! Nem akart csillogni, feltűnni, — neve az egyházkerület határán túl nem igen volt ismeretes, mire nézve nagyon jellemzők Danóczy következő szavai: „Talán többet, nagyobbat és maradandóbbat produkált volna, ha életpályája más viszonyok és körülmények közé kerül. Ha pl. az adminisztráczióban is érvényesítheti erejét és képzettségét. Előtte azonban a nagy Filó mellett az egyházkormányzatnak úgyszólván minden ága el volt zárva. Filó akkora szellemi fölénnyel, majdnem omnipotencziával uralkodott az egész gyülekezet fölött, s vezérlő kezét még a legaprólékosabb dolgokra is annyira kiterjesztette, hogy mellette Kovács Lajosnak háttérbe kellett szorulni. Ifjabb éveiben a 'munkatérvesztés kedvetlenítőleg hatott kedélyére; de később megnyugodott a dolgok folyásában, s az egyházkormányzás és a cura pastoralis mezejéről önként visszavonulva, a templomi szószék lett lelkészi működésének egyetlen és legfőbb tárgya és végczélja. Tagadhatatlan, hogy itt sem volt könnyű helyzete. Bár az Isten igéje a maga átalakító és megelevenítő ereje által közvetlenül hat a lelkekre, mégis kétségtelen, hogy e hatás nagysága arányban van az emberi ajak ékesszólásának mértékével. Filó az egész országban ismert és elismert egyik legnagyobb szónoka volt a kálvinista egyháznak, kinek ajkáról „méznél édesebben folyt a beszéd", Kovács Lajos pedig egyszerűen közönséges előadó, a kinek előadásában — különösen élete későbbi éveiben — nagyon sok volt a modorosság". Én e néhány sorból egészen megismertem Kovács Lajos életét, s egész más róla a véleményem, mint volt addig, míg élete eme viszonyait nem ismertem. A kötetben, 239 oldalon, 37 beszéd van, vegyesen ünnepiek és közönségesek. A beszédekre vonatkozólag tökéletesen osztom Danóczy véleményét, s így a magamé helyett azt jegyzem ide ismertetéskép : „Az első áttekintés után szembetűnik, hogy írónk sokkal nagyobb hajlammal bír a moralizálásra, mint a dogmatikus tárgyak fejtegetésére. A hol a tárgy természeténél fogva — mint pl. az ünnepi alkalmakkor — a hittani kérdések fölött kell elmélkednie, ott sem száll le a dolgok mélyére, indokait és érveit inkább a közhelyekről veszi; de beleviszi tárgyába mindenkor azt a nagyértékű valamit, a mit a dogmatikus elméknél sokszor hiába keresünk: a személyes, elő hitet. Az Ő lelkének élő hite, az ő személyes meggyőződése legfőbb bizonysága a hittani igazságok mellett, s az egyetlen, megdönthetetlen, abszolút tekintélyű, legfőbb erősség: a biblia. Ez az a kimeríthetetlen, ragyogó, tiszta vízzel buzogó forrás, melyhez állandóan visszatér, mellyel bizonyít, véd és támad, a melyet egészében ismer, s belőle a legtalálóbb czitátumokat tudja alkalmazni tárgya erősítésére. Hittani természetű beszédei azért inkább biblikusok, mint dogmatikusak. Beszédeinek legnagyobb része azonban moralizáló természetű. Az élet legkülönbözőbb jelenségeit, nyilvánulásait, a hívek családi és társadalmi viszonyait, a saját benyomásait, mind, de mind alkalmasaknak találja, hogy erkölcsi tanulságokat vonjon le belőlük. S ez erkölcsi tanúságok is a legtöbbször bibliai helyekkel vannak bizonyítva és a legerősebb alapra fektetve." „Nyelve általában emelkedett, a szószék méltóságának megfelelő, képekben gazdag és színes. Szókötése és mondatszerkezete az, a mi ellen kifogásokat lehet emelni", mondja Danóczy, s én hozzáteszem, hogy a beszédek tartalma mellett ez a fogyatékosság könnyen elnézhető és megbocsátható. A kötetet jó lélekkel merem ajánlani, már csak azért is, hogy a még rengeteg sok beszéd közül minél előbb és minél több lásson napvilágot, hogy, mint Danóczy mondja: „Ha e kötetnek az lenne sorsa, hogy a magyar prot. irodalomban, habár igénytelen, de számottevő helyet foglaljon el, úgy a befolyó jövedelem egy második kötet kiadására fordíttatnék". * * * Imádságok és elmélkedések ev. ref. ifjak és leányok számára. írta Csiky Lajos, debreczeni ev. ref. theol. akad. tanár. Kiadja a Békésbánáti Ev. Ref. Egyházmegye Lelkészegyesülete. Föbizományos Hegedűs és Sándor. 1905. A békésbánáti ref. egyházmegye lelkészegyesülete, mely fenti czímű, 292 oldalra terjedő munkát kiadta, következő levél kíséretében küldte azt meg a tanárokhoz, mint az ifjúság vezetőihez: „Csatolva küldünk egy imakönyvet, melyet mindkét nemű ref. vallású ifjúságunk számára a békésbánáti ref. egyházmegye lelkészegyesülete pályázat útján íratott, úgy hogy az imádságokhoz néhány elmélkedés is van csatolva. A pályázaton Csiky Lajos debreczeni theol. tanár munkája lett a nyertes."