Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-22 / 30. szám

343,071 korona, kiadása 256,1*62 korona volt. — A tárgysorozat rendjén elhatározták, hogy felterjesztést intéznek a kertilet és az egyet, gyűlés útján a kormányhoz az iránt, hogy a lelkész-özvegyeknek a kegyelmi félév alatt is adja meg a kongrua-kiegészítést. Az egyházi tisztviselők jogairól és kötelességeiről szóló szabályrendelet nem elégítette ki a gyűlést s ebben a tárgyban felterjesztést intéznek a kerülethez. Az iskolákról szóló jelentés azt mutatta, hogy a magyar nyelv tanítására mindenütt nagy gondot fordítottak. A kolozsvári ref. egyházmegye f. hó 6-án ülésezett Bonczhidán. A megelőző istentiszteleten Herepei Gergely esperes imádkozott, az igét pedig Daróczi Ferenez, kajántói lelkész hirdette. Á gyűlésen, a megalakulás után az új lelkészeket erősítették be hivatalukba; majd az esperes tette meg jelentését az egyházmegye életéről. Ennek kapcsán tárgyalták Gáspár Sámuel m.-szovátai öreg lelkész nyugdíjaztatása ügyét, s megbízták az esperest, hogy a nyugdíjaztatást az igazgató-tanácsnál úgy vigye keresztül, hogy a munkaképtelenné vált lelkipásztor öregségében megélhessen. Bartók Béla főjegyző az egyházmegyei tanács működéséről, • Muzsnay Miklós tanügyi előadó pedig az iskolákról tett jelentést. A megüresedett lelkészi aljegyzői állásra egyhangúlag Bácsy Gyula, válaszuti lelkészt választották meg. A komáromi ref. egyházmegye f. hó 2-án lelkészi értekezletét, 3-án pedig közgyűlését tartotta meg Komáromban. Az értekezlet tárgyalta a lelkészi és tanítói díjlevelek naturáléi megváltásának kérdését, s azt mondotta ki, hogy rábízza a lelkészekre a megváltás felett való megállapodást; ha pedig így nem lehetne a gyülekezettel megegyezni, akkor az esperes küldjön ki bizottságot az illető gyülekezetekbe. A tanító-testület azon indítványát, hogy a tanítói esztendő szept. 1-től aug. 31-ig tartson, nem fogadják el. A tanítóválasztásokra vonatkozólag elfogadták az Udvardy Gyula által kidolgozott új szabályrendeletet. Szintén elfogadták az egyházi földek épségben tartására vonatkozó indítványt és helyeselték a Kálvineum ügyét. Volt még ezenkívül néhány indítvány, azonban napirendre tértek fölöttük. —-A f. hó 3-diki közgyűlés istentisztelettel vette kezdetét, a melyen Gulyás Lajos, dunaradványi lelkész imádkozott. Darányi Ignácz gondnok nem jelenhetvén meg, a társelnöki széket Pogrányi József tanácsbíró foglalta el. Tóth Kálmán főjegyző melegen üdvözölte Veress Ede esperest és dr. Darányi Ignáczot, 10 éves hivataloskodásuk alkalmából. Veress Ede megköszönte az üdvözlést, azonban hajlott korára tekintettel, bejelentette hivataláról való lemondását, a mit azonban, a gyűlés óhajának megfelelőleg, visszavont. Az új lelkészek megerősítése után egyházmegyei pénztárnokká Gyalókay Lászlót, gyámintézeti számvevővé Gálffy Gézát választották meg. Nagy vitát keltett a tanító-testület azon indítványa, hogy a vallástanítást az iskolákban maguk a lelkészek végezzék. Az indítvány felett azonban végre is napirendre tértek. Az egyes bizottságok jelentései tudomásul vétettek. A szórványokban való hitoktatásra 11,300 korona vétetett fel s Pozsonytól északra és Rutkán két új missziói lelkészi állás szervezésének szükségessége kimondatott. A pozsonyi evang. egyházmegye f. hó 11-én, Somorján tartotta meg közgyűlését. Gyűlés , előtt a lelkészek urasztalához járultak, majd pedig gyámintézeti istentisztelet volt, a melyen Endreffy János tartotta a szentbeszédet. Az offertorium 80 koronát eredményezett. A gyűlés első pontja Hollerung Károly esperes évi jelentése volt, a mely mindenre kiterjedő gonddal számolt be az egyházmegye valláserkölcsi és anyagi életéről. Az esperességi nyugdíjintézet 105,796 korona vagyont mutat fel; az esperességi ösztöndíjalap 440 koronát osztott ki hat tanuló papleány között. Elhatározták, hogy az egyházmegye 200 koronával alapító-tagképen belép a lelkószíiakat segítő egyesületbe. Rokonszenvvel fogadta a gyűlés Schónwiesznemek az egyetemes lelkészi nyugdíjintézeti szabályrendelet revíziójára vonatkozó indítványát s azt a többi egyházmegyéknek is figyelmébe ajánlotta. Az iskolák állapota általában igen kedvező. Megdöbbenéssel értesült azonban a gyűlés a felől, hogy a dunaszerdahelyi és a kajali iskolákat, miután növendékeik létszáma alul van a harminezon, az a veszedelem fenyegeti, hogy eddigi államsegélyük megvonatik. A Zsedényi jutalomdíjra Keller, Pollacsek és Winkler tanítókat ajánlották. Siirgetendőnek mondották ki a selmeczi tanítóképezdének Pozsonyba áthelyezését és a 48. XX. végrehajtását. Végül a kerületi képviselőket választották meg. A jövő évi közgyűlést Német-Gurábon fogják megtartani. Egyházmegyei választások. A komáromi ref. egyházmegye pénztárnokává Gyalókay László, nemesócsai lelkészt, gyámintézeti számvizsgálóvá Gálffy Géza, gelléri lelkészt választotta meg. A tanácsbíróságra új szavazás rendeltetett el Boross Kálmán kamocsai, Tuba Gáspár ekeli es Borza Mór hetényi lelkészek között. A budafoki ref. gyülekezet értesítőt adott ki, dr. Székely József helybeli lelkész szerkesztésében, 1900—1905. évi életéről. Az értesítő rövid áttekintésben elmondja a gyülekezet megalakulását, a hitoktatás, istentiszteletek és templomépítés körül kifejtett munkálkodását; majd az egyházi számadás főbb tételeit, a presbiterek, az adófizető egyháztagok és a kegyes adakozók neveit közli. A kis gyülekezetnek 1905-ben 3939 kor. 48 fill. bevételével szemben 722 kor., 19 fill. kiadása volt; pénztármaradványa tehát 3217 kor. 29 fill. Adófizető egyház tagjainak száma 141. ISKOLA. Külföldi tanulmányút. A sárospataki ref. jogakadémia tanára: dr. Ferenczy Árpád, a nyári nagy szünidőt tanulmányútra fordítja. A közoktatásügyi kormány támogatásával Észak-Amerikába megy s ott az egyetemi viszonyokat és a parlamentáris és közigazgatási intézményeket fogja tanulmányozni. A főiskola igazgatótanácsa megengedte, hogy Ferenczy, tanulmányútjáról visszatérve, csak okt. elején kezdje meg előadásait. A vallás- ós közoktatásügyi költségvetést f. hó 16-án, egy nap alatt letárgyalta a képviselőház. Hozzászóló alig akadt s az elhangzott beszédek között csupán Polit Mihály nemzetiségi képviselőé volt a fontosabb. Poiit természetesen ismét a nemzetiségek ismert nótáját fújta el a nemzetiségek kulturális elnyomásáról és az erőszakos magyarosításáról. Apponyi Álbert kultuszminiszter hosszabb beszédben válaszolt Politnak, s ha beszéde nem volt is részletes kultuszprogramm, de mégis megjelölte azokat az alapelveket, a melyeket a magyar nemzeti kultúrpolitikának követnie kell. Apponyi beszédével lapunk más helyén foglalkozunk érdemlegesen; belőle itt még csak azt emeljük ki, hogy a néptanítók helyzetének javítását már a jövő évi költségvetésben kilátásba helyezte. Az azonban, a mit vártunk, hogy t. i. nyilatkozni fog a miniszter az iskolai valláserkölcsi nevelés alapjairól, nem törtónt meg, pedig, a mint már kifejtettük, a miniszternek Halász Lajos interpellácziójára adott felelete nem volt kielégítő. Erre a dologra vonat-