Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-22 / 30. szám
. . . A bánatos lelkűek olyan bizalommal fordulnak hozzá, mint édesanyjához a védtelen gyermek. S ha egyetegyet vigasztalása földerít, az aggodénak bekötözheti sebeit, az árvának letörli könnyeit: kimondhatatlan boldogság jut osztályrészéül, mert azok a letörölt könnyek gyémánttá válnak ama koronán, melyet a hű szolgának homlokára tesz fel az ő Ura, Üdvözítője, ha majd sáfárkodásáról számot ád. . . . Nincs nemesebb hivatás, mint a lelkipásztoré, midőn a vigasz szavai csendülnek meg ajkain a bánat csillagtalan éjjelén. Diadalt arat, ha egy-egy tévedőt az erény elhagyott ösvényére vezethet vissza, ha gyűlölködő gyermeket kibékíthet szüleivel, ha versengő házasfelekhez beszállásolhatja a béke olajágát vivő galambot, ha imádkozni tanítja azt, ki az imádságot elfeledte rég. Virágot ültetni oda, hol csak tövis termett, életet vinni oda, hol a rothadás eleme pusztított: sok fáradságba, küzdelembe kerül. Százszor megvérezi kezét, Golgota keresztjét hordozza vállain, de mindannyiszor Urára tekint, ki megerősíti lankadó hitét, felmutatván a reá várakozó koronát. — így terem számára mennyei illatot árasztó virág kopár sivatagon, öröm harmatgyöngye könnyáztatta sírok bús halmain s a koporsók előtt. A pap Urának tanaira támaszkodva nem remeg, utazik tovább s hívja társait: csak előre, örök hazánk felé! Olyanná lesz a gyarló lény; mint valami koronás vezér." „Védelmező segítségének köszönhetem én is, hogy négy évtizeden át, sokszor válságos körülmények között, de azért mindenkor örömmel hirdethettem Istennek igéjét. Jártam a vízen, a 'tűzön keresztül, — az ár el nem ragadott, a tűz el nem pusztított, sőt a város és a templom erősebb kőfallal vétetett körül." „Ott, ama szobában, hol boldogult anyám ringatta bölcsőmet, ott legyen majd kiterítve ravatalom. . . . Bölcső s ravatal közt mennyi tanúság, mennyi szenvedés, de több hálaima, magasztos öröm s az a korona, a melyben dicsekednem szabad." Ha minden pap 10, 20; vagy 40 évi szolgálat után ilyen bizonyságokkal és ilyen vallástétellel állhatna Isten és a gyülekezetek elé, bizony mondom, más volna magyar ref. egyházunk képe ! Vajha az „alváshoz készülő öreg szolgától" még minél több ily szép és tápláló beszédet olvashatnék; vajha kincses házából minél előbb nyújtana ismét egy kötetet, hogy munkálná vele testvéreinek üdvét s az örökkévalónak dicsőségét! Keresztesi Samu. BELFÖLD. A szepesi városi evang. egyházmegye közgyűlése. A számvizsgáló ós iskolai bizottság, valamint a gyámintézet megelőző napi ülése után júl. 13-án Weber Sámuel főesperes imájával vette kezdetét a közgyűlés. Münnich Kálmán felügyelő üdvözlése után a főesperes évi jelentését nyújtotta be. E szerint az egyházmegye 16,000 lelket számlál, 450 születéssel, 427 halálozási esettel, 100 esketéssel ós 2356 tanulóval. Kegyes adományok és alapítványok czímén befolyt 47,091 korona. Építkezésekre fordíttatottt 34,934 kor. A kivándorlások még mindig tartanak és folyton apasztják a hívek számát. A két újonnan választott lelkész: Lipták Tivadar Izsákfalván és Treszler László Malompatakon hivatalukba beerősíttettek. Ezután dr. Lorx, egyházmegyei pénztáros mutatta be az egyházmegye számadásait és a községek járulékainak elszámolását. A Klára-Hándel-alap már 20,058 koronát osztott ki tanítói özvegyeknek. Ez évben a nemes czélra 1129 kor. áll rendelkezésre. Úgy a pénztárosnak, mint dr. Hritz Lajosnak, számvevőszéki1 elnöknek köszönetet szavazott a közgyűlés az egyházközségek számadásainak átvizsgálásáért és az alapítványok rendezéséért. Áz iskolai bizottság indítványai elfogadtattak és az új bizottság élére Kübecher Albert alesperes ós Dobó Adolf, az iglói felsőbb leányiskola igazgatója állíttattak. A Zsedényi-féle ösztöndíjra Kinczler Árpád iglói tanító jelöltetett első helyen. Wünsehendorfer K. lelkész jelentése szerint a lelkészi özvegyárva-alap 45,460 kor. vagyonnal rendelkezik. Kacziánné lelkészözvegy hagyományából az alap 1000 koronával gyarapodott. Steinacker Roland a volt VII bányavárosok lelkészözvegy-árva-nyugdíjintózetéről tett jelentést, a mely szerint a vagyon 21,094 koronára rug. A konfirmáczió, az időtartam és a tankönyvek tekintetében, a felsőbb intézkedések értelmében rendesen tartatott meg. Gindl Márton bejelentette, hogy Szomolnokon a porrá égett papilakás, templom ós iskolaház újból felépülnek. Barlangligeten az új templom kész és aug. 22-én fog felszenteltetni. Koch Aurél a szepesmegyei lelkészi egyesület ténykedéséről tett jelentést, a mely tudomásul vétetett. Az aug. 21 — 24-én Barlangligeten megtartandó kerületi közgyűlésre kiküldettek a lelkészek részéről: Treszler L., Ratzenberger F., Nikelszky A., Thern László és Ede, Kübecher A., Sherffel N. és Sontagh S., — a világiak részéről: Küffer V., Pákh K., Topscher Gy., dr. Lorx S., Röph F., dr. Hritz L., Újlaky J., stb. Az egyházmegyei gyámintézet javára 1600 kor. gyűlt össze. A gyámintézeti offertórium 44 kor. Szomolnok kapott 300 koronát; egyes egyházak 25 és 55 koronát. A pozsonyi Diakonissza-intézet 5 éven át 10—10 koronával fog segélyeztetni. A Szomolnok javára megindított külön gyűjtés 2359 koronát eredményezett. A kerületi árvaház részére befolyt a nagypénteki offertoriumon 55 kor., a Bocskay-ünnepélyen 264 kor. Hosszabb vitát idézett fel az egyházközségi ós az egyházmegyei szabályrendelet, a mely végre, több módosítással, elfogadtatott.