Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-14 / 3. szám

ország legnagyobb városai A német misszió leginkább a spanyol fővárosban, Madridban működik, a hol van egy temploma, két elemi iskolája és árvaháza, s egy­egy hospitálisa, ifj. otthona, gimnáziuma és könyvkeres­kedése. Spanyolország különböző vidékein van szűnnapi koloniája és árvaháza Escoriálban, állomása Granadában, a melyet 1900-ban a skót missziótól vett át, s ezenfelül Barcelonában egy könyvkereskedése. Az 1904-ben eszkö­zölt összeállítás szerint van a német missziónak 13 épülete 520 ezer és földbirtoka körülbelül 600 ezer peseta értékben. Gondoz 191 személyt, köztük 60 árva gyermeket. A nappali tanulók száma 540 s az estieké 120. Könyvkereskedéseivel s két folyóiratával („Ker. lap" és „Gyermekbarát") távolabbi körökre is befolyással van. A „Gyermekbarát"-ot sok r. kath. háznál is olvassák. A német ev. egyházi énekeket spanyol fordításban, de német melódiák szerint éneklik. Spanyolország első­rangú lyrikusa: Nunez de Arce nézte át azokat. Kiadásai a német missziónak a következők : javadalmazások 50,635, házbérek és földadó 6818, az internátus, az árva­házak s a hospitális ellátása 47706 s az évi bevételek 19,600 peseta értékben. Az egyházi adományok évről­évre emelkednek. Az 1903. évben volt a többletkiadás 6402*91 s az adósság 133,506"33 peseta. A Gusztáv Adolf-egyesület a jelzett évben 12,524 márkát fordított a spanyol ev. mozgalom erősítésére. Lélekemelő dolog az evangelizáczió művének ilyen erősödése a lelkileg sötét Spanyolországban. * * * Az osztrák pápás nagygyűlés 1905 nov. 2-ik felében Bécsben tartotta az előzőkhöz hasonló lármás üléseit. Türelmetlenség dolgában még fölülmúlja az előzőket. Látszik, hogy a 25 jezsuita rendháznak, illetve 360 papjának befolyása alatt állott, így Schwarz császári tanácsos s a r. kath. iskolaegylet elnöke a felekezetnél -küli iskola ellen lázított, egy Fischer nevű páter a salz­burgi r. kath. egyetemi egyesület gyűlésén azt hangoz­tatta, hogy „ott, a hol istentagadók, protestánsok és zsidók tanítanak, nincs helye a r. kath. kulturának" stb. A vad tósztokra emlékeztető modorban szónokoltak a nagygyűlésen, a mikor a „Los von Rom" mozgalma került szóba. Az ismert nevű Lueger még „consilium abeundi"-t is adott a prot. lelkipásztoroknak .... Meny­nyivel más képet mutat egy prot. nagygyűlés; p. o. az „Evang. Bund", vagy a „Gusztáv Adolf-egyesület" nagy­gyűlésének lefolyása. Régi dolog, hogy a ki haragszik s az igazságot a türelmetlen szidalmazásban látja, annak nincs és nem is lehet igaza sohasem. Áll az az egyház­ról és a politikáról egyaránt. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. RÉGISÉG. Templomépítési mizériák a XVIII. században. (Folytatás és vége.) Azonban még ezzel sem nyerhetett a dolog azonnal befejezést, mert a Cancellária, az eljárás rendes és szo­kott útját-módját követve, ezen ügyet minden fölszere­lésével együtt leküldte véleményezés okáért a helytartó­tanácshoz, ez pedig a megyés püspökhöz írt le, hogy a fülöpszállásiak dolgában a helyszínén s a palatinalis tisztekkel együttesen tartasson vizsgálatot, A vizsgálat, a váczi Consistorium által előirt pontozatok szerint 1760. márczius 10-én hajtatott végre, s eredménye ekképen fog­laltatott írásba: Alólírottak adjuk tudtára mindeneknek, a kiket illet: hogy miután mi, egyfelől a Ven. Clerus részéről a váczi Consistorium által 1760 január 22-én kelt utasítás, másfelől a Jász-Kun kerületek részéről a helytartótanács által 1759 deczember 17-én kiadott s a folyó év február 15-én Jász-Árokszálláson tartott gen. gyűlésben kihirde­tett intimátum értelmében kiküldettünk a Kiskunságban fekvő Fülöpszállás községébe az ottani helvét hitűek tornya és oratoriuma fundamentomának revideálására : a mai napon ott kiszállván, a Yen. Consistorium által ki­állított ós itt jegyzett punctumok szerint a torony fun­damentomának ós az oratóriumnak megvizsgálását vég­rehajtottuk. Mely punctumoknak tartalma a következő : 1. Vájjon a fülöpszállási lakosok valóban oly sze­gények-e, a mint az instantiában előadják ? 2. Fához, kőhöz ós mészhez mily áron juthatnak, s azok közül melyikhez könnyebben ? 3. Hány lépésre van a torony az oratóriumtól? s az instánsok milyen magasnak és szélesnek kívánják a tornyot ? 4. Vájjon a környékben vannak-e régi egyházak­nak vagy épületeknek romjai, és minő távolságban Fülöp­szállástól ? 5. Úgy maguktól az instánsoktól, mint a kőmívesek-és ácsoktól, s más mesterektől informatio nyerendő, hogy milyen árban hajthatják végre ezen építkezést ? és midőn 2 lábnyira lett emelve a fundamentom, minő terjedelmű lesz annak térfogata? 6. Mióta vannak birtokában az oratóriumnak, és kinek engedelméből építtetett? Feleletek: . 1. A község állapota ez : ámbár határa elég ter­jedelmes, de annak nagyobb része részben homokos, rész­ben pedig mocsaras; s hasonló minőségű maga a helység is. Mindazáltal az adófizetőknek egyáltalában semmi nehéz­ségével, minden nagyobb megterheltetés és a contributio­nalis fundus károsítása nélkül építkezhetnek, részben az egyháznak már tényleg készen levő költségén, rész­ben a lakosoknak önkéntes adakozásából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom